Helyreállítási, újjáépítési feladatrendszer

Az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak a rendkívüli időjárási helyzetek, intenzív szélviharok, felhőszakadások, ár- és belvizek, jégverések az ország csaknem egész területén pusztítottak. Ezek nyomán különböző jellegű és mértékű károk keletkeztek az ország szinte egész területén.

Az állam, az önkormányzatok és az egyének tulajdona egyaránt sérült. Utak, hidak, árvízvédelmi létesítmények, közművek és magántulajdonú lakóingatlanok rongálódtak meg.

A lakhatás elemi feltételeinek megteremtése – visszaállítása – gyakran (különös tekintettel egyes régiók gazdasági, szociális és foglalkoztatottsági tényezőire) meghaladta a károsultak és a települési önkormányzatok lehetőségeit.

Felvetődik a kérdés, hogy egy természeti katasztrófát követően hogyan és milyen keretek között történik a kárrendezés? Polgári jogi megközelítésben a kialakult károk rendezése szempontjából három fogalmat különböztethetünk meg: kártérítés, kártalanítás, valamint kárenyhítés. A polgári jogi kártérítési felelősség alapvető feltételei: a jogellenesség, a felróhatóság, a kár, valamint az ok okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység vagy mulasztás között.

A természeti csapások következményeinek felszámolására sem a kormánynak, sem az EU-nak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége. Ennek ellenére, különösen súlyos természeti vagy civilizációs csapást követően az érintett lakosság létszáma, a károk mértéke, az érintett térség gazdasági, foglalkoztatási, szociális helyzete alapján a kormány önként vállalhatja, hogy költségvetési támogatást nyújt a kialakult károk enyhítéséhez.

A kárenyhítés nem kártérítés, összege nem feltétlenül fedezi a károsult teljes kárát, annak esetleg csak egy részét. Kárenyhítés esetén egy harmadik személy vállalja, hogy a kialakult kár megtérítésének egészét vagy egy részét fizeti meg, ahogyan például a kormány a 2010. május-júniusi árvíz, vagy a 2010. október 4-i vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállítás és újjáépítés estében önként tette.

A fennálló helyzet javítása az állampolgárokra is feladatot ró. A természeti csapások megnövekedett valószínűsége miatt ösztönözni kell az állampolgárokat az öngondoskodásra, ezzel csökkenthetik a bekövetkező károk mértékét.

Magántulajdonú lakóingatlanok helyreállítása

Vis maior támogatás:

A magántulajdonban keletkezett károk megtérítése mindig a kormány egyedi döntése alapján lehetséges, ahogy történt 2016-ban a szabolcsi, 2017-ben pedig a borsodi viharkároknál.

A vis maior támogatás a települési önkormányzatok részére nyújtható, a védekezési többletkiadások, valamint a kötelező önkormányzati feladatot ellátó önkormányzati ingatlanokban esett károk (utak, hidak, kompok károsodása; pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás; oktatási, kulturális, szociális, igazgatási vagy egészségügyi intézmények épületeinek károsodása; ár- és belvízvédelmi létesítmények károsodása; közmű és műtárgyai károsodása) részbeni helyreállításának támogatására. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

A támogatás mértéke védekezési kiadások esetén száz, helyreállítási kiadások esetén hetven százalék (a gyengébb teljesítőképességű önkormányzatok esetében kilencven százalék). Kivételes esetben, a települést érintő különösen súlyos természeti károk mérséklésére lehetőség van előleg igénylésére, erről előzetesen a belügyminiszter dönt. Támogatás – pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás kivételével – csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállításához igényelhető, vagyis fejlesztési munkálatok elszámolására nincs lehetőség.

Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása és a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól a rendelkezésére álló források alapján elvárható, illetve amelyek más forrásból (pl.: biztosítás) megtérülnek.

Amennyiben a pályázat védekezési költségeket is tartalmaz, úgy az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a bejelentéstől számított hét napon belül helyszíni vizsgálatot tart és tájékoztatást nyújt a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről.

Mind a védekezési többletköltségek támogatására, mind a kötelező feladatot ellátó önkormányzati tulajdonú ingatlanok helyreállítása során a bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot folytat le. Az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, a katasztrófavédelmi igazgatóság és a káresemény jellegétől függően egyéb szakértelemmel rendelkező szervek szakembere (vízügyi igazgatóság, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ).

A támogatási igényekről a belügyminiszter dönt a dokumentumnak a Belügyminisztériumba való beérkezését követő kilencven napon belül. A támogatásról hozott miniszteri döntés ellen nem lehet fellebbezni. A miniszteri döntést követően a támogatásokat a Magyar Államkincstár folyósítja.

A vis maior támogatás rendszerének részletes szabályait a 9/2011. (II. 15.) kormányrendelet tartalmazza.