Tartalomjegyzék

Tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok

A tüzek keletkezése, illetve azok továbbterjedése néhány egyszerű, de fegyelmezetten betartott óvintézkedéssel megelőzhető. Az elkerülhető balesetek két jellemző példája a nyílt lánggal végzett, vagy egyéb gyújtóforrás mellett megvalósuló tűzveszélyes tevékenység, illetve a szabadtéren a vegetációt (gabonatábla, tarló, erdő) érintő szándékos vagy felelőtlen tűzgyújtás.

Szabadtéri és az irányított égetéssel kapcsolatos tudnivalókról

A szabadtéri égetéssel kapcsolatosan főszabály, hogy tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabály külön megengedi.

Háztartási hulladékot (műanyagot, gumit, stb.) égetni sem belterületen, sem külterületen nem szabad, még tüzelő- és fűtőberendezésben elégetni is TILOS!

A szabadtéri tűzgyújtás szabályaival kapcsolatosan külön kell szólnunk a szabadtéri tűzgyújtásról, úgy mint a kerti grillezésről, bográcsozásról, valamint a szabadtéri égetésről, mint például a kerti hulladékok megsemmisítésének szigorú szabályairól.

Belterületen növényi hulladékot égetni csak abban az esetben lehet, ha van erre vonatkozó önkormányzati rendelet, és akkor is a rendeletben meghatározott időpontokban és feltételek mellett.

Külterületen az irányított égetés végzése előtt nem elegendő csupán bejelenteni az égetés tényét, hanem a jogszabályban meghatározott tartalmú kérelmet kell benyújtani az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek. A külterületen történő lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetése pedig csak abban az esetben lehetséges, ha egyéb jogszabály megengedi. Ilyen esetben illetékbélyeggel (3000 Ft) ellátott kérelmet 10 nappal a tervezett égetés előtt kell benyújtani az illetékes tűzvédelmi hatóságnak, és ott tűzvédelmi szempontból engedélyezik az égetés végrehajtását. Amennyiben a tűzvédelmi hatóság az égetést engedélyezte, további szabályokat is be kell tartani: Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelenthet. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

A tarlóégetésre további előírások vonatkoznak

A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel, a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos! A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani. Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni. A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

Nem csak akkor gyújtunk persze szabadtéren tüzet, ha égetni akarunk, hanem akár, egy kerti grillezés során is. Az otthoni sütés-főzés, bográcsozás, vagy akár az erdőben, a kijelölt tűzrakóhelyeken történő tűzgyújtás természetesen továbbra is megengedett, viszont itt is ügyelni kell az alapvető tűzvédelmi szabályok betartására. Fontos, hogy a szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül! Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról, vízről, homokról! Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám! Hasonlóan fontos, hogy csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani! A tűzrakás helyének kiválasztásakor is körültekintőnek kell lennünk, hogy ne legyenek a közelben könnyen lángra kapó éghető anyagok, legyen az akár ruhanemű, száraz avar, gallyak, vagy hulladék. Arra is ügyelni kell, hogy szeles időben ne gyújtsunk tüzet, hisz ilyenkor a lángok könnyen továbbterjedhetnek.
Fokozott tűzveszély időszaka

Fokozott tűzveszély időszakában (korábbi megnevezés szerint: „tűzgyújtási tilalom” idején) tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.

A szabadtéri tüzek kialakulását a legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság eredményezi. Nem csak a jogszabályok megszegésével és a szándékos égetéssel idézhetünk elő tüzet, hanem egy apró figyelmetlenség is tragédiához vezethet. Egy rossz helyen eldobott gyufa, egy el nem oltott cigarettacsikk rengeteg kárt okozhat a természetben, de hasonlóan veszélyes lehet az is, ha a hulladékokat nem a kijelölt helyre dobjuk el.