Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer, jogszabályok
Az atomenergia békés célokra való felhasználása során bekövetkező radiológiai, vagy nukleáris események elhárítására való felkészülésről, a bekövetkezett esemény következményeinek csökkentéséről és megszüntetéséről az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (a továbbiakban: ONER) gondoskodik. Az ONER a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző események megelőzésében, az ilyen esemény következményeinek csökkentésében és megszüntetésében érintett központi, ágazati, területi és helyi szintű szervek és szervezetek összessége.
Az ONER és a nukleáris veszélyhelyzet elleni védekezés tervezése, irányítása és a végrehajtásának összehangolása kormányzati szintű feladat. A korszerű államigazgatási struktúrának megfelelően megújultak a katasztrófavédelmi és az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszert szabályozó jogszabályok.
Az országos katasztrófavédelmi rendszer felépítését, a katasztrófák elleni védekezésben érintett miniszterek és állami szervek megelőzéssel, felkészüléssel és védekezéssel kapcsolatos feladatait, valamint a katasztrófavédelmi kormányzati koordinációs szerv feladatait, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, az annak végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelete, illetve a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1150/2012. (XII. 30.) kormányhatározat szabályozza.
Az ONER felépítéséről, működéséről és feladatairól a 167/2010. (V. 11.) kormányrendelet rendelkezik.
Az ONER irányításával kapcsolatos feladatokat a kormányzati koordinációs szerv, a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) látja el, amely a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítését és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolását végzi.
Az ONER működési állapotának megváltoztatását az atomenergia felügyeleti szerv, az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) főigazgatójának a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) főigazgatója útján tett kezdeményezésére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a belügyminiszter rendeli el.
A biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény következtében a nukleárisbaleset-elhárítási veszélyhelyzet kihirdetésére vagy annak megszüntetésére a KKB elnöke tesz javaslatot a Kormánynak.
A KKB az ONER normál működési állapotában
- figyelemmel kíséri a nukleáris létesítmények veszélyhelyzetekre történő felkészülési és a következmények elhárítására való képességének színvonalát, és azokról – az OAH-val és az atomenergia alkalmazójával együttműködve – kétévenként tájékoztató anyagot készít,
- értékeli és folyamatosan pontosítja az ország nukleáris veszélyeztetettségének mértékét,
- elkészíti javaslatát a nukleárisbaleset-elhárítás 3 évre szóló műszaki-fejlesztési tervére, és évenkénti bontásban az éves költségvetési tervek készítéséhez igazodóan megjelöli a fő fejlesztési területeket,
- megalapozza a nukleárisbaleset és a következmények elhárítására szolgáló döntések műszaki-tudományos hátterét,
- rendszeresen áttekinti az ONER felkészültségét, és javaslatot tesz a nukleárisbaleset-elhárítási felkészültség fejlesztésére,
- javaslatot tesz a nukleárisbaleset-elhárítási rendszer képzési, gyakorlatozási tevékenységére.
A készenléti és veszélyhelyzeti működési állapotban a kormányzati koordinációs szerv elemzi a felmerülő új kérdések és problémák tudományos hátterét, megoldását és végzi a nukleárisbaleset-elhárítás kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos szakmai feladatait.
A helyreállítási működési állapotban a Kormány eseti döntésének megfelelően a kormányzati koordinációs szerv részt vesz a nukleáris baleset okainak kivizsgálásában.
Az ONER működési rendjét a KKB a központi veszélyelhárítási terv részeként, az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben (a továbbiakban: OBEIT) állapítja meg.
Az ONER normál vagy – ettől eltérő esetben – magasabb szintű működési állapotban működik, amely lehet készenléti, veszélyhelyzeti és helyreállítási működési állapot.
Az ONER feladatai normál működési állapotban:
- az országos sugárzási helyzet folyamatos figyelése, a radiológiai adatok gyűjtése, ellenőrzése, elemzése, értékelése és jelzése (a továbbiakban együtt: monitorozás),
- az ONER riasztási rendszer működtetése, fenntartása,
- a nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervek naprakészen tartása,
- a lakosság és a nukleárisbaleset-elhárításban érintett szervezetek felkészítése, gyakoroltatása,
- a nukleárisbaleset-elhárítási feladatok ellátáshoz szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása.
Készenléti működési állapotban a fenti feladatokon túli ONER feladatok:
- fokozott monitorozás,
- a lakosság nem tervezett sugárterhelésének előrejelzése,
- a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása a bekövetkezett eseményről és az országos sugárzási helyzetről,
- felkészülés a veszélyhelyzeti működés megkezdésére.
Az ONER feladatai a veszélyhelyzeti működési állapotban:
- a nukleáris veszélyhelyzetet előidéző rendkívüli esemény következményeinek felmérése, csökkentése és felszámolása,
- az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett nukleáris balesetből, vagy sugárveszélyt okozó eseményből eredő hazai helyzet radiológiai következményeinek előrejelzése, az abból adódó feladatok meghatározása és végrehajtása.
Az ONER feladatai a helyreállítási működési állapotban:
- a helyreállításban közreműködő szervek tájékoztatása;
- és tudományos, műszaki támogatása.
A KKB döntés-előkészítő és döntéshozó tevékenységéhez szükséges információk biztosítása érdekében Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OSJER) működik. Az OSJER felépítését és működési rendjét a BM OKF vezetőjének előterjesztése alapján a KKB hagyja jóvá, működésének összehangolását és szakmai munkájának irányítását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a belügyminiszter végzi.