Nukleárisbaleset-elhárítási szakterület szakhatósági tevékenysége

1. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nukleárisbaleset-elhárítási szakterületének szakhatósági közreműködéséhez kapcsolódó hatályos jogszabályok:

1. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény),
2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: AKR),
3. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény,
4. A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet,
5. Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: ONER kormányrendelet),
6. Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet.

2. Eljárási határidők

Határidő: A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő huszonegy nap. A nukleáris létesítményekkel és radioaktívhulladék-tárolókkal kapcsolatos szakhatósági eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidőt az atomenergia-felügyeleti szerv, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok megnevezését, a bevonás esetköreit, a vizsgálandó szakkérdést és az eljárás tárgyát az „atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény” 2. melléklete a BM OKF közreműködését is igénylő következő esetekben határozza meg:

1. Nukleáris létesítmény esetében, ha az engedélyezésnek tűzvédelmi vagy katasztrófavédelmi vonzata van a BM OKF az alábbi szakhatósági eljárásokban működik közre:

a) nukleáris létesítmény

• létesítési engedélye,
• üzembe helyezési engedélye,
• üzemeltetési engedélye,
• átalakítási engedélye,
• végleges leállítási engedélye,
• Időszakos Biztonsági Jelentés hatósági felülvizsgálata,
• építési (bontási) engedélye,
• használatbavételi engedélye,
• a telephely és a létesítési engedély nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési engedélye.

b) Radioaktívhulladék-tároló esetében:

• időszakos biztonsági jelentés hatósági vizsgálata
• a baleset-elhárítási intézkedések telephelyen kívüli végrehajthatóságának vizsgálata
  a (fázisonkénti) telephely kutatási, telepítési, létesítési és a nukleárisbaleset-elhárítási tervének engedélye.

c) Nukleáris üzemanyag szállítása esetében:

• baleset-elhárítási és intézkedési terv engedélye.

3. Eljárás rendje

A szakhatósági eljárások általános rendjét az AKR határozza meg.
A BM OKF szakhatósági eljárásait az OAH nukleáris létesítménnyel, radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos hatósági eljárásait és az azokban közreműködő az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szabályozza.
A szakhatósági eljárás a katasztrófavédelmi törvény, valamint az ONER kormányrendelet vonatkozó előírásai figyelembevételével kerül végrehajtásra.

4. Szakhatósági eljárás általános szabályai

Az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági (szakhatósági) eljárásaiban sommás eljárásnak nincs helye.
A hatóság a vonatkozó törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján mérlegeli a szakhatóság megkeresését annak közreműködését illetően és maga dönt a szakkérdésben.
A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására.
Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság által kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalás egy évig hatályos.

5. Hiánypótlás

Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában hiánypótlásra felhívásnak több ízben helye van. Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró szakhatóság a határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet, melyből az eljáró hatóságnak is kapnia kell egy példányt.

A végzés tartalmazza:

• a hiánypótlás jogszabályokon alapuló indokolását,
• a hiánypótlás elmulasztásának jogkövetkezményeit.

A hiánypótlásra benyújtandó dokumentációt két példányban kell megkérni, annak érdekében, hogy az engedélyező hatóság is értesüljön arról, hogy mivel kellett kiegészíteni az általa megküldött engedélyezési tervdokumentációt.
A hiánypótlásban megadott határidőn belül az ügyfél kérelemmel fordulhat a szakhatósághoz, ha a megadott határidőre nem tudja pótolni a felhívásban foglaltakat, ezért új határidőt kér a hiánypótlás teljesítésére. A kérelem beérkezését követően a szakhatóság – a hatóság tájékoztatása mellett – végzésben haladéktalanul megállapítja a hiánypótlás új időpontját.
Amennyiben az ügyfél nem teljesíti a hiánypótlásban foglaltakat a megadott határidőig, úgy erről tájékoztatni kell az engedélyező hatóságot.

6. Helyszíni szemle

A helyszíni bejárás előtt fel kell készülni a szemlére, ennek érdekében át kell tanulmányozni az engedélyezési tervdokumentációt, az időközben megtartott egyeztetésekről szóló jegyzőkönyveket, feljegyzéseket.

7. Eljárások menete:

Az eljárások menete az alábbi:

1. beérkezett felkérő levél szignálása, iktatása,
2. illetékesség és hatáskör vizsgálata a meghatározott szakkérdés vonatkozásában,
3. érintett szakterületek bevonása,
4. benyújtott dokumentáció(k) érdemi vizsgálata,
5. hiánypótlás szükségességének mérlegelése,
6. helyszíni szemle szükségességének mérlegelése,
7. formai (alaki) követelmények megfelelőségének vizsgálata,
8. tartalmi követelmények megfelelősségének (katasztrófavédelmi szempontok teljesülésének) vizsgálata,
9. lakossági biztonsági kockázatok értékelése,, továbbá a  kockázatok csökkentése érdekében arányosan tervek, illetve a kockázatok kezelésére tett intézkedések meglétének és azoknak a kockázatokkal való arányossági vizsgálata (pl. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv időbeni tájékoztatásának megvalósítása, rendelkezésre álló információk, becsölt, illetve mért eredmények adatküldésének tervezése, stb),
10. tájékoztatási kötelezettség, információ és adatküldés biztosítás megfelelőségének vizsgálata,
11. szakhatósági állásfoglalás készítése.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.