Összefogás, jó szervezettség, szakértelem
2013. június 15. 11:06
Erre a három dologra volt szükség az árvízi veszély elhárításához, fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök Mohácson tartott reggeli sajtótájékoztatóján. A kormányfő beszélt arról is, hogy még legalább három napig figyelemmel kell kísérni a Duna szerbiai áradását, addig ugyanis magyar területen lévő települések is veszélybe kerülhetnek, ha baj történik a szomszédos országban. A miniszterelnök köszönetet mondott mindenkinek, aki önkéntesként vagy hivatásosként, a gátakon vagy a háttérben dolgozva vett részt az árvízi védekezésben.
Lassan megszűnik az árvízi fenyegetés, van még azonban egy-két olyan pont, ahol sürgető teendők vannak – kezdte tájékoztatóját Orbán Viktor miniszterelnök. Hozzátette, bátorítani szeretné a dunaszekcsőieket, hiszen még az éjszaka is száz ember dolgozott a védművek megerősítésén. Tulajdonképpen Dunaszekcsőről is elmondható, hogy a védekezés sikeres volt, jelentette ki a miniszterelnök, az ottaniak biztonságban vannak és még ma személyesen ellátogat a településre. Mohácsot sikerült megvédeni, fogalmazott a kormányfő, csak két családot kellett kitelepíteni, a beszakadt csatorna, közműrészt sikerült kiváltani, a szakértői becslések szerint két-három hét múlva lehet olyan döntést hozni, hogy megkezdhető a csatorna helyreállítása, addig a pótrendszer működik majd.
A helyszín azért éppen Mohács, mondta Orbán Viktor, mert itt lehet elmondani, hogy a „nagy víz” kiment az országból, még akkor is, ha a tetőzés hosszú és az apadás lassú. Egyetlen dologra, Szerbiára kell most már csak figyelni, hiszen ha ott baj lesz, akkor a víz visszajöhet az országba. A hosszú tetőzés és a lassú apadás miatt átáztak a gátak, mondta a miniszterelnök és Szerbiának van egy olyan része, ahol, ha baj történik, akkor idehaza egy öblözetben több mint tíz település kerülhet veszélybe. Ezért, bár már az árhullám teteje elhagyta az államhatárt, még legalább három napig feszülten kell figyelni a szerbiai fejleményekre.
A víz biztonságosan és jól vezetve elhagyta az országot, most már lehet néhány összefoglaló adatot is mondani, fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor elmondta, 36780 civil önkéntes regisztrált a katasztrófavédelem adatbázisába, a ténylegesen dolgozó önkéntesek száma azonban a miniszterelnök szerint ennél jóval nagyobb volt. A védekezés során 10 millió 179 ezer homokzsákot használtak fel, ezekbe 242 ezer 500 köbméter homokot raktak. Az árvízi fenyegetés nagyságát illusztrálandó a kormányfő elmondta, összesen 206 ezer embert veszélyeztetett közvetlenül a Duna áradása, az egyszerre kitelepített legnagyobb létszám mégis csak 1570 fő volt. Ez azt jelenti, tette hozzá Orbán Viktor, hogy a védekezést sikerült megszervezni, és le tudták úgy vezényelni, hogy csak ennyi embernek kellett elhagynia az otthonát. Az árhullám nagyságára való tekintettel a védekezés irányítását az állam 81 településen vette át az önkormányzatoktól. A Duna menti területeken 64 veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem van, mindegyiket sikerült megvédeni, tehát semmilyen fertőzés, szennyeződés vagy veszélyes anyag az ipari üzemekből nem került a vízbe. A katonai és civil búvárok összesen ezer órát töltöttek a vízben, és a víz felől javították a gátakat. Teljesítményükért köszönet jár nekik is.
Összességében az mondható el, jelentette ki a miniszterelnök, hogy az ország túl van a nehezén, a következő feladat a helyreállítás. A védekezés úgy zajlott le, hogy emberéletben nem esett kár, komolyabb sérülés sem történt és nincs tömeges kár. „Az ország egy magabiztos és cselekvő ország képét mutatta, a védekezés is egy magabiztos és cselekvőképes ország teljesítménye” – fogalmazott Orbán Viktor. Mindenki példamutatóan dolgozott, tette hozzá a kormányfő, a hivatásosoktól ez el is várható, ettől függetlenül köszönet jár nekik is, „az önkénteseknek pedig szívből köszönjük” – mondta. Mindenkinek, aki a védekezésben részt vett, a miniszterelnök megköszönte az erőfeszítést, azoknak is, akik a gátakon dolgoztak, és azoknak is, akik egyébként a háttérben teljesítettek, „sütöttek-főztek, bátorították a gátakon dolgozókat”.
A veszély elhárításához három dologra volt szükség, jelentette ki Orbán Viktor: összefogásra, jó szervezettségre és szakértelemre. Itt ragadta meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a vízügyi szakembereknek is, akik képesek voltak az árvizet előrejelezni és a levonulásnál a szükséges szakmai információkat a védekezők számára megadni. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a héten helyreállítási biztost nevezett ki, így a helyreállítási, újjáépítési munkák is hamarosan megkezdődnek.
Legvégül a kormányfő a sajtónak is köszönetet mondott, mint fogalmazott, a médiának is nagy szerepe volt abban, hogy a Dunától távol élők is pontosan tudták, mi történik a folyó mentén és így az ország minden tájáról érkeztek segíteni vágyók a bajban lévő területekre.
A helyszín azért éppen Mohács, mondta Orbán Viktor, mert itt lehet elmondani, hogy a „nagy víz” kiment az országból, még akkor is, ha a tetőzés hosszú és az apadás lassú. Egyetlen dologra, Szerbiára kell most már csak figyelni, hiszen ha ott baj lesz, akkor a víz visszajöhet az országba. A hosszú tetőzés és a lassú apadás miatt átáztak a gátak, mondta a miniszterelnök és Szerbiának van egy olyan része, ahol, ha baj történik, akkor idehaza egy öblözetben több mint tíz település kerülhet veszélybe. Ezért, bár már az árhullám teteje elhagyta az államhatárt, még legalább három napig feszülten kell figyelni a szerbiai fejleményekre.
A víz biztonságosan és jól vezetve elhagyta az országot, most már lehet néhány összefoglaló adatot is mondani, fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor elmondta, 36780 civil önkéntes regisztrált a katasztrófavédelem adatbázisába, a ténylegesen dolgozó önkéntesek száma azonban a miniszterelnök szerint ennél jóval nagyobb volt. A védekezés során 10 millió 179 ezer homokzsákot használtak fel, ezekbe 242 ezer 500 köbméter homokot raktak. Az árvízi fenyegetés nagyságát illusztrálandó a kormányfő elmondta, összesen 206 ezer embert veszélyeztetett közvetlenül a Duna áradása, az egyszerre kitelepített legnagyobb létszám mégis csak 1570 fő volt. Ez azt jelenti, tette hozzá Orbán Viktor, hogy a védekezést sikerült megszervezni, és le tudták úgy vezényelni, hogy csak ennyi embernek kellett elhagynia az otthonát. Az árhullám nagyságára való tekintettel a védekezés irányítását az állam 81 településen vette át az önkormányzatoktól. A Duna menti területeken 64 veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem van, mindegyiket sikerült megvédeni, tehát semmilyen fertőzés, szennyeződés vagy veszélyes anyag az ipari üzemekből nem került a vízbe. A katonai és civil búvárok összesen ezer órát töltöttek a vízben, és a víz felől javították a gátakat. Teljesítményükért köszönet jár nekik is.
Összességében az mondható el, jelentette ki a miniszterelnök, hogy az ország túl van a nehezén, a következő feladat a helyreállítás. A védekezés úgy zajlott le, hogy emberéletben nem esett kár, komolyabb sérülés sem történt és nincs tömeges kár. „Az ország egy magabiztos és cselekvő ország képét mutatta, a védekezés is egy magabiztos és cselekvőképes ország teljesítménye” – fogalmazott Orbán Viktor. Mindenki példamutatóan dolgozott, tette hozzá a kormányfő, a hivatásosoktól ez el is várható, ettől függetlenül köszönet jár nekik is, „az önkénteseknek pedig szívből köszönjük” – mondta. Mindenkinek, aki a védekezésben részt vett, a miniszterelnök megköszönte az erőfeszítést, azoknak is, akik a gátakon dolgoztak, és azoknak is, akik egyébként a háttérben teljesítettek, „sütöttek-főztek, bátorították a gátakon dolgozókat”.
A veszély elhárításához három dologra volt szükség, jelentette ki Orbán Viktor: összefogásra, jó szervezettségre és szakértelemre. Itt ragadta meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a vízügyi szakembereknek is, akik képesek voltak az árvizet előrejelezni és a levonulásnál a szükséges szakmai információkat a védekezők számára megadni. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a héten helyreállítási biztost nevezett ki, így a helyreállítási, újjáépítési munkák is hamarosan megkezdődnek.
Legvégül a kormányfő a sajtónak is köszönetet mondott, mint fogalmazott, a médiának is nagy szerepe volt abban, hogy a Dunától távol élők is pontosan tudták, mi történik a folyó mentén és így az ország minden tájáról érkeztek segíteni vágyók a bajban lévő területekre.