Regionális kapcsolatok
Visegrádi Együttműködés
A V4 országok – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország – történelmi indíttatású együttműködését 1991-ben újította meg a négy ország, politikai, gazdasági és diplomáciai érdekeik összehangolása céljából. A katasztrófavédelem a V4 egyik fontos együttműködési területe. A katasztrófa-megelőzés, a felkészülés és a beavatkozás regionális szintű összehangolása érdekében a mindenkori V4 elnökség főigazgatói szintű találkozót rendez. A V4 főigazgatóinak találkozói alkalmat biztosítanak arra, hogy a katasztrófavédelem aktuális, regionális prioritásait meghatározzák a polgári védelem, árvízvédelem, tűzvédelem és iparbiztonság területén.
A Visegrádi Együttműködés elnöki tisztét a tagállamok rotációs rendben töltik be. Hazánk legközelebb 2021 júliusától tölti be ezt a pozíciót.
Dél-kelet Európai Katasztrófa-megelőzési és Felkészülési Kezdeményezés (DPPI)
A Dél-kelet Európai Katasztrófa-megelőzési és Felkészülési Kezdeményezés – Disaster Preparedness and Prevention Initiative for South East Europe, DPPI SEE – az uniós indíttatású stabilitási paktum részeként jött létre 2000-ben azzal a céllal, hogy egy koherens katasztrófa-megelőzési és felkészültségi stratégiához járuljon hozzá a Nyugat-balkáni térségben. A stabilitási paktum átalakulása során a DPPI SEE a dél-kelet európai együttműködési folyamat részévé vált 2008-ban, és a Regionális Együttműködési Tanács (RCC) égisze alatt működik regionális szervezetként.
A DPPI SEE szervezetnek 11 tagja van: Albánia, Bosznia Hercegovina, Macedónia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Törökország és négy uniós tagállam Románia, Bulgária, Szlovénia és Horvátország. Magyarország és Görögország nem teljes jogú pártoló tagok, státuszuk alapján részt vehetnek a szervezet évi két regionális ülésén, és más munkacsoporti, szakértői programjain. A szervezet állandó titkársága Szarajevóban működik.
A DPPI SEE legsikeresebb projektje a katasztrófavédelmi képzési program. Ennek keretében az egyes államok különböző képzéseket ajánlanak fel, amelyeket a regionális ülésen elfogadott éves tervben rögzítenek.
Nemzetközi Tűzoltó Szövetség (CTIF)
A Nemzetközi Tűzoltó Szövetség 1900-ban, a Világkiállítás alkalmával alakult Párizsban a tűzoltó szakma összefogása céljából. Magyarország is az alapító tagok között volt. A magyar küldöttséget Gróf Széchenyi Viktor, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség akkori elnöke vezette.
A szervezet jogilag hivatalosan bejegyzett, az ENSZ-nél nyilvántartott, 2005-től nemzetközi egyesületi formában, Tűzoltóságok és Mentést Végző Szervezetek Nemzetközi Szövetsége néven működik. Elnevezésének rövidítése, a CTIF, a korábbi francia nevet őrzi: Comité Technique International de Prévention et d’Extinction du Feu. A CTIF állandó székhelye az alapszabály szerint Párizs, a titkárságot jelenleg Norvégia működteti.
A szervezet alapszabályban rögzített célja, hogy tagjai a tűzvédelem, katasztrófa-elhárítás és mentés terén szerzett tapasztalataikat kicseréljék.
A CTIF-nek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai vannak. A CTIF rendes tagjai csak országok lehetnek, ezek nemzeti bizottságukkal képviseltetik magukat a szervezetben. A magánszemélyek, intézmények, gazdálkodó szervezetek, egyesületek pártoló tagok lehetnek, ők/ezek elsősorban anyagilag támogatják a CTIF-et. A tiszteletbeli tagságot a CTIF küldöttértekezlete szavazhatja meg azoknak, akik különleges érdemeket szereztek, többségük korábban a szervezet vezetésében töltöttek be valamilyen funkciót. A tiszteletbeli tagok között megtalálhatók a korábbi magyar alelnökök is.
- Varga Károly ny. tű. vezérőrnagy 1983 – 1987
- Dr. Héra Attila ny. tű. vezérőrnagy 1987 – 1991
- Dr. Jókai Oszkár ny. tű. vezérőrnagy 1991 – 1999
- Dr. Bleszity János tű. vezérőrnagy 1999 – 2007
A CTIF a legfontosabb szakterületeivel kapcsolatos feladatok elvégzésére bizottságokat hoz létre. Ezek a bizottságok és munkacsoportok ajánlásokat fogalmaznak meg a tagországok számára, amelyek nagyon fontosak a tűz- és katasztrófavédelem világviszonylatban egységes kezelése érdekében.
A CTIF Magyar Nemzeti Bizottsága 2011 márciusában újjászerveződött. Hazánk arra törekszik, hogy a legtöbb bizottság és munkacsoport munkájában aktívan részt vegyen. A szövetség 2019 júliusi ülésén alelnökké választotta dr. Bérczi László tűzoltó dandártábornokot, a magyar nemzeti bizottság elnökét.
Az Európai Unió Tűzoltótisztjeit Tömörítő Szervezetek Szövetsége (FEU)
Az Európai Unió Tűzoltótisztjeit Tömörítő Szervezetek Szövetsége, rövidítve FEU 1993-ban alakult meg Franciaországban. A FEU elsődleges feladatának tekinti, hogy szakmai véleményt nyilvánítson a katasztrófavédelemmel, a tűzbiztonsággal, a tűzoltóságok működésével, a tűzoltással, a mentéssel és más veszélyhelyzetekkel kapcsolatban. Alapvető célja, hogy növelje a tűzbiztonságot, valamint szakértelmével támogassa a tűzoltóságok és a tűzbiztonság fejlesztését Európában.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2012 óta a FEU társult tagja (korábban a FEU munkájában a HÖTOSZ vett részt), így a főigazgatóság szakértői részt vesznek a FEU által évi két alkalommal szervezett ülésein.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alkalomszerűen, megkeresés alapján, katasztrófavédelmi témájú kérdések napirendre tűzése esetén együttműködik más multilaterális szervezetekkel is, és akkor is, amikor a polgári védelmet, tűzvédelmet, iparbiztonságot érintő problémák merülnek fel egy adott szervezeten belül. Ilyen eseti jellegű együttműködésre került sor többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és a G8 társulással.