Kritikus szervezetek ellenálló képességével összefüggő hatósági feladatok, jogszabályok

Napjaink kihívásai (covid járvány, háborús helyzet, terrorizmus és hibrid fenyegetés növekedése, klímaváltozás, hibrid technológiák, továbbá a kialakult és egyre szorosabbá váló kölcsönös függőségek) megkövetelik az egyes országok biztonságának maximalizálását, az ellenálló képesség fejlesztését, az eddigi eljárások, gyakorlatok rendezettebb, összehangolását.

Ezen kihívások szükségessé tették az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i  (ECI Irányelv) felülvizsgálatát. (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32008L0114 )

Az európai unió 2022. december 14-én elfogadta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelvét a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (CER irányelv). (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32022L2557)

A CER irányelv célkitűzésként fogalmazta meg a magas szintű reziliencia elérése érdekében a tagállamoknak azonosítaniuk kell azon kritikus szervezeteket, amelyekre különleges követelmények és felügyelet fog vonatkozni, és amelyek – valamennyi releváns kockázat tekintetében – különös támogatást és iránymutatást fognak kapni.

A kritikus szervezeteknek képeseknek kell lenniük fokozni az arra irányuló képességüket, hogy az alapvető szolgáltatások nyújtásában zavarokat előidézni képes eseményeket 

a) megelőzzék, 

b) azokkal szemben védekezzenek, azokra reagáljanak, azoknak ellenálljanak, azokat enyhítsék, tompítsák, azokhoz alkalmazkodjanak és 

c) azokból helyreálljanak.

A CER irányelv magyarországi átültetése a korábbi szabályozás átfogó és teljeskörű felülvizsgálatát jelentette, mely új törvényi és rendeleti szintű szabályozással valósult meg a korábbi jogszabályok hatályon kívül helyezése mellett.

A Magyar Közlöny 2024. évi 131. számában 2024. december 20. napján megjelent a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény (Kszetv.). (https://njt.hu/jogszabaly/2024-84-00-00)

A Kszetv. tartalmazza a kritikus szervezetekre és infrastruktúrákra vonatkozó új szabályozást, valamint – többek között – az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezeteket és infrastruktúrákat érintően a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítását (Vbö.). (https://njt.hu/jogszabaly/2021-93-00-00)

A kijelölés folyamata

Általános kijelölő hatóságként a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) jár el, az energetikai ágazati kijelölő hatóságként a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal jár el, honvédelmi ágazatban a Honvédelmi minisztérium.

Az általános kijelölő hatóság a kijelölési, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárás során vizsgálja az eljárás alá vont szervezet, infrastruktúra esetében a horizontális kritériumok, valamint kormányrendeletben meghatározott esetekben ágazati szakhatóság bevonásával az ágazati kritériumok fennállását.

A kijelölésre irányuló eljárás megindítása céljából az általános kijelölő hatóság előzetes adatszolgáltatásra hívja fel a lehetséges és a kijelölt kritikus szervezetet, melyhez kapcsolódóan az általános kijelölő hatóság az ágazati szakhatóságokat is megkeresi az ágazati szakhatóság rendelkezésére álló adatok és hatósági döntések megküldése érdekében.

Az alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetet a kijelölő hatóság kritikus szervezetként kijelöli, amennyiben megfelel legalább kettő horizontális vagy egy,  kormányrendeletben meghatározott ágazati kritériumnak.

A kijelölő hatóság az ágazati kritériumok szakkérdés vizsgálata céljából megkeresett ágazati szakhatóság bevonásával kritikus infrastruktúraként jelöli ki azt az infrastruktúrát, amely

1. a kritikus szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz szükséges,
2. Magyarország területén helyezkedik el, és
3. megfelel legalább egy horizontális vagy egy ágazati kritériumnak.

A kijelölő hatóság a kijelölés véglegessé válásától számítva legkésőbb négyévente a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárást folytat le.

A kritikus szervezet a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 90 napon belül intézkednie kell ellenálló képességért felelős vezető megbízásáról, vagy foglalkoztatásáról, mely személy adatait köteles eljuttatni a BM OKF részére.

A kritikus szervezetnek a kijelölő határozatban rögzített határidőn belül ellenálló képességi tervet kell készítenie az általános kijelölő hatóság által meghatározott és honlapja közzé tett formanyomtatvány kitöltésével, amelynek kötelező mellékletét képezi az ellenálló képességi mátrix. A kritikus szervezet a dokumentumot a fenti határidőn belül köteles elektronikusan megküldeni az általános kijelölő hatóság részére. A kritikus szervezet által elkészített ellenálló képességi terv, ellenálló képességi mátrix elfogadásáról, kiegészíttetéséről, módosításáról vagy elutasításáról a tartalmi és formai követelmények vizsgálata alapján az általános kijelölő hatóság dönt.

A kormányrendeletben kijelölt ellenőrző hatóság, a BM OKF a kritikus szervezeteket az ágazati szakhatóságok bevonásával rendszeresen, időszakosan, valamint soron kívül komplex hatósági ellenőrzés (a továbbiakban: komplex ellenőrzés) keretében ellenőrzi.

Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra kijelölésére, adatszolgáltatására, nyilvántartására, hatósági felügyeletére, támogatására, ellenálló képességének fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeire, a rendkívüli események bejelentésére, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek és az eljáró hatóságok közötti együttműködésre, valamint az adatvédelemre – a meghatározott kivételekkel – a Kszetv.-ben foglaltakat Vbö.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy

a) az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetre a kritikus szervezetre,

b) az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrára a kritikus infrastruktúrára,

c) az ellenálló képességért felelős vezetőre a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A BM OKF kritikus szervezetekkel kapcsolatos hatáskörei:

1. Általános kijelölő hatóságként:

Lefolytatja az energia és honvédelmi ágazat kivételével a kritikus szervezetek és infrastruktúrák, továbbá az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek és infrastruktúrák kijelölésére, kijelölés fenntartására és kijelölés visszavonására vonatkozó hatósági eljárásokat

2. Szakhatóságként:

Az energia ágazatban történő kijelölésre vonatkozó közigazgatási hatósági eljárás során a horizontális kritériumok teljesülésének lehetőségét szakhatóságként vizsgálja.

3. Nyilvántartó hatóságként:

Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazati szervezetek és infrastruktúrák kivételével nyilvántartja és kezeli a kritikus szervezetekre és infrastruktúrákra, továbbá ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek és infrastruktúrák az vonatkozó adatokat.

4. Ellenőrzést koordináló szervként:

Éves ütemezésű komplex ellenőrzés szervezése, lefolytatása, utóellenőrzése.

5: Komplex gyakorlat:

A kijelölt kritikus szervezet a BM OKF együttműködésével komplex ellenálló képességi gyakorlatot tart.

A kritikus szervezetekkel kapcsolatos hatósági és szakhatósági eljárásokban további közreműködő közigazgatási szervek:

- Belügyminisztérium

- Építési és Közlekedési Minisztérium

- Nemzetgazdasági Minisztérium

- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

- Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság

- Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

- Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 

- Budapest Főváros Kormányhivatala

- Vármegyei Kormányhivatalok