Iparbiztonsági távmérő-hálózat továbbfejlesztése
2018. január 23. 15:41
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelenleg tizenkilenc alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyi ipari üzem körzetében üzemeltet országos kiterjedésű, magas rendelkezésre állású, redundánsan működő adatátviteli hálózatra épülő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági (Monitoring és Lakossági Riasztó, a továbbiakban MoLaRi) riasztórendszert. A rendszert eddig Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki.
A mostani beruházás a MoLaRi-rendszer további végpontokkal történő bővítését teszi lehetővé, emellett, tizenegy üzemet érintően egy újabb, úgynevezett MoLaRi II-rendszer építhető ki. A beruházás részeként a már meglévő riasztórendszerek egy platformra kerülnek.
A MoLaRi II-rendszer kiépítésével nagy mértékben erősíthető a lakosság biztonsága olyan üzemek környezetében, amelyek működése kockázatot jelent a környéken élőkre nézve, a rendszer ugyanis idejében észleli, ha mérgező vagy robbanásveszélyes gázok kerülnek a környezetbe. A rendszer nemcsak gyors jelzés adására képes, hanem pontos információkat is szolgáltat az adott eseményről, ennek köszönhetően a szükséges ismeretek birtokában lehet meghozni a katasztrófavédelmi intézkedéseket megalapozó döntéseket. A fejlesztés amellett, hogy növeli a lakosság biztonságát, a rendelkezésre álló erőforrások optimalizását is elősegíti.
A különböző riasztórendszerek egy platformra helyezése komoly előnyt jelent a katasztrófavédelem számára, hiszen a különböző rendszerekből származó információk egységes rendszerbe foglalásával azok áttekinthetőbbé, egyúttal könnyebben értékelhetővé, az összefüggések pedig gyorsabban átláthatóvá válnak, mindez pedig a megfelelő döntéseket segít megalapozni. A lakossági tájékoztató rendszerek egy platformról történő vezérlése egyszerűbb és rövidebb folyamatsorok kialakítását teszi lehetővé, ami a lakosság tájékoztatását hatékonyabbá és gyorsabbá teszi.
A fejlesztés eredményeként bővül a radiológiai távmérő-hálózat is, amelynek köszönhetően javul a lefedettség is hazánkban, az országos háttérsugárzási adatok folyamatos, megbízható és korszerű nyomon követésével pedig az országos nukleáris korai riasztási rendszer válik hatékonyabbá.
A projekt céljai között tehát különböző veszélyes vegyi ipari üzemek védelmi rendszerbe történő bevonása, a lakossági riasztó-tájékoztató rendszer nyújtotta szolgáltatások kibővítése, magasabb szintű radiológiai távmérő-hálózat kiépítése, valamint a reagálási folyamatokat optimalizáló rendszer kialakítása szerepel.
A projekt a tervek szerint 2021. végén fejeződik be.
A KEHOP-1.6.0-15-2016-00009 azonosítószámú projekt támogatási összege 4 milliárd 800 millió forint.
A MoLaRi II-rendszer kiépítésével nagy mértékben erősíthető a lakosság biztonsága olyan üzemek környezetében, amelyek működése kockázatot jelent a környéken élőkre nézve, a rendszer ugyanis idejében észleli, ha mérgező vagy robbanásveszélyes gázok kerülnek a környezetbe. A rendszer nemcsak gyors jelzés adására képes, hanem pontos információkat is szolgáltat az adott eseményről, ennek köszönhetően a szükséges ismeretek birtokában lehet meghozni a katasztrófavédelmi intézkedéseket megalapozó döntéseket. A fejlesztés amellett, hogy növeli a lakosság biztonságát, a rendelkezésre álló erőforrások optimalizását is elősegíti.
A különböző riasztórendszerek egy platformra helyezése komoly előnyt jelent a katasztrófavédelem számára, hiszen a különböző rendszerekből származó információk egységes rendszerbe foglalásával azok áttekinthetőbbé, egyúttal könnyebben értékelhetővé, az összefüggések pedig gyorsabban átláthatóvá válnak, mindez pedig a megfelelő döntéseket segít megalapozni. A lakossági tájékoztató rendszerek egy platformról történő vezérlése egyszerűbb és rövidebb folyamatsorok kialakítását teszi lehetővé, ami a lakosság tájékoztatását hatékonyabbá és gyorsabbá teszi.
A fejlesztés eredményeként bővül a radiológiai távmérő-hálózat is, amelynek köszönhetően javul a lefedettség is hazánkban, az országos háttérsugárzási adatok folyamatos, megbízható és korszerű nyomon követésével pedig az országos nukleáris korai riasztási rendszer válik hatékonyabbá.
A projekt céljai között tehát különböző veszélyes vegyi ipari üzemek védelmi rendszerbe történő bevonása, a lakossági riasztó-tájékoztató rendszer nyújtotta szolgáltatások kibővítése, magasabb szintű radiológiai távmérő-hálózat kiépítése, valamint a reagálási folyamatokat optimalizáló rendszer kialakítása szerepel.
A projekt a tervek szerint 2021. végén fejeződik be.
A KEHOP-1.6.0-15-2016-00009 azonosítószámú projekt támogatási összege 4 milliárd 800 millió forint.