Budapesten tartották a magyar-osztrák katasztrófavédelmi főigazgatói találkozót
2015. március 25. 17:41
Az országos katasztrófavédelmi főigazgató meghívásának eleget téve héttagú küldöttség élén Budapestre érkezett Ausztria polgári és katasztrófavédelmi főigazgatója. A tárgyaláson áttekintették a határ menti együttműködés kérdéseit, illetve szó esett a két ország aktuális szakmai ügyeiről is.
Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató köszöntötte osztrák kollégáját, majd ismertette a napirendet és bemutatta a magyar vezetőket, dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagyot, gazdasági főigazgató-helyettest, Sallai Péter tű. ezredest, Győr-Moson-Sopron és Erdélyi Krisztián tű. ezredes, Vas megyei katasztrófavédelmi igazgatót, valamint Kiss Tamás tű. alezredest, a nemzetközi főosztály vezetőjét. Osztrák részről Johann Bezdeka, Ausztria szövetségi belügyminisztériumának polgári és katasztrófavédelmi főigazgatója köszönte meg a meghívást, hangsúlyozva, hogy Ausztria és Magyarország katasztrófavédelme az eltérő struktúra ellenére intenzív kapcsolatokat ápol egymással. A delegáció vezetője ezt követően bemutatta a kíséretében lévő rendészeti attasét, valamint az országos és tartományi vezetőket, szakembereket.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője áttekintette a legutolsó hasonló találkozó óta eltelt időszak történéseit, szólt a DARIF-projektről, vagyis az „A dunai folyami fórum struktúrájának létrehozása”– elnevezésű projektről. Ehhez kapcsolódva elmondta, tavaly három alkalommal zajlott összehangolt rendészeti akció osztrák szakemberekkel közösen, közülük is kiemelkedett a veszélyesáru-szállítás szabályainak betartását ellenőrző. Ezek alapján felmerült az egységes követelményrendszer, ellenőrzési lista, módszertani útmutató kidolgozása, amely hatékonyabbá, gyorsabbá tenné a Duna menti országok hatósági ellenőrzését. A polgári védelem területéről szólva Bakondi György tájékoztatta partnerét arról, hogy Budapest elkészítette, az Európai Unióhoz benyújtotta és az be is fogadta Magyarország jelentését a katasztrófavédelmi kockázatértékelés eredményeiről és módszertanáról. A főigazgató beszélt az Ausztriával és Szlovéniával közös EU Mura projektről, amelynek kapcsán felidézte a Murán és a Dráván tavaly ősszel levonult árhullámot, a védekezésből levonható tanulságokat. Külön kiemelte, hogy négy magyar települést csak Szlovénián keresztül lehetett ellátni, később kettőt a szomszédos ország területén keresztül tudtak csak kitelepíteni. A tábornok kitért SEERISK-projekt tavaly decemberi, budapesti zárókonferenciájára is, ahol, mint mondta, komoly osztrák javaslatokat is megfogalmaztak a klímaadaptációs kérdésekkel kapcsolatban. A magyar-osztrák határ menti kapcsolatokról szólva elhangzott, öt alkalommal összesen körülbelül kilencven tűzoltó gyakorlatozott az Eisenstadtban lévő BrandHázban, a két ország képviselői rendszeresen részt vesznek a partner ünnepségein, magyar gyerekek indultak az osztrák biztonsági olimpián, amelyet gyermekeknek szerveznek, burgenlandi tűzoltók vettek részt a szentgotthárdiak rendszerbeállító gyakorlatán, októberben pedig nemzetközi erdőtűzoltási gyakorlat volt, ahol szlovén és osztrák csapatok is szerepeltek. A két főigazgató megállapodott abban is, hogy Burgenland és Vas, illetve Győr-Moson-Sopron megye megállapodásban rögzíti az egymás területén történő tűzoltás, műszaki mentés gyakorlati részleteit.
A nyugati szomszéd 2014-es esztendejéről Johann Bezdeka kijelentette, a tavalyi év náluk tulajdonképpen katasztrófáktól mentes volt, csak kisebb eseményeket kellett kezelniük, főleg nemzetközi téren volt erős a részvételük. A részleteket Karin Zettelmann, az osztrák belügyminisztérium nemzetközi válság- és katasztrófavédelmi főosztályának vezetője ismertette. Mint mondta, legfeljebb egy-kétnapos árvízzel, szélviharral kellett megküzdeniük, de olyan káreset, amely tartományokon átívelő koordinációt igényelt volna, nem volt. A főosztályvezető beszámolt arról is, hogy Ausztria tavaly február óta tíz nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtási műveletben vett részt, ezek során erőket és eszközöket is küldtek a bajba jutott országokba. Jártak Ukrajnában, a hó és a jegesedés sújtotta Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a májusi árvízkor, Grúziában, Irakban, Nyugat-Afrikában, legutóbb pedig az idén februárban Albániában, ahol árvíz tombolt. Karin Zettelmann külön említést tett arról, hogy Ausztriának jelenleg nyolc UNDAC-szakértője van.
A találkozón az osztrák és a magyar főigazgató is beszélt arról, hogy a Szlovéniában súlyos gondokat okozó jegesedés mind két ország szakembereiben kérdéseket vetett fel, végiggondolták, milyen következményekkel járna egy hasonló ország saját országukban. Bakondi György ezzel kapcsolatban felidézte, hogy idehaza a közelmúltban Pest, Nógrád, Komárom-Esztergom és Heves megyét, valamint a fővárost sújtotta hasonló jelenség, az erdőkben milliárdos károk keletkeztek, körülbelül négyszázezer ember maradt hosszabb-rövidebb időre áram nélkül. Mindezek után a főigazgató gyors áttekintést adott a magyar katasztrófavédelem rendszeréről, a megszaporodott hatósági feladatokról, különös tekintettel a kritikusinfrastruktúra-védelemmel kapcsolatos hatáskörökre.
Az osztrák küldöttség ezt követően – ahogy előző nap tették ezt a német delegáció tagjai is – megtekintette a létfontosságú rendszerek és létesítmények informatikai biztonsági eseménykezelő központját. Itt dr. Bognár Balázs tű. ezredes, a kritikusinfrastruktúra-koordinációs főosztály vezetője mutatta be a központot, annak funkcióit, az elérhető adatbázisokat, elmondta, hogyan képes a központ támogatni a különféle döntéseket, a tájékoztató az udvaron folytatódott, ahol a katasztrófavédelmi mobil labor járművek, a sugárfelderítő mobil egység, illetve a drón mutatkozott be.
A főigazgatói találkozó utolsó momentumaként Johann Bezdeka és Bakondi György megkoszorúzta a katasztrófavédelem és jogelőd szervezetek hősi halottainak emlékére állított emlékművet a BM OKF épületénél.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője áttekintette a legutolsó hasonló találkozó óta eltelt időszak történéseit, szólt a DARIF-projektről, vagyis az „A dunai folyami fórum struktúrájának létrehozása”– elnevezésű projektről. Ehhez kapcsolódva elmondta, tavaly három alkalommal zajlott összehangolt rendészeti akció osztrák szakemberekkel közösen, közülük is kiemelkedett a veszélyesáru-szállítás szabályainak betartását ellenőrző. Ezek alapján felmerült az egységes követelményrendszer, ellenőrzési lista, módszertani útmutató kidolgozása, amely hatékonyabbá, gyorsabbá tenné a Duna menti országok hatósági ellenőrzését. A polgári védelem területéről szólva Bakondi György tájékoztatta partnerét arról, hogy Budapest elkészítette, az Európai Unióhoz benyújtotta és az be is fogadta Magyarország jelentését a katasztrófavédelmi kockázatértékelés eredményeiről és módszertanáról. A főigazgató beszélt az Ausztriával és Szlovéniával közös EU Mura projektről, amelynek kapcsán felidézte a Murán és a Dráván tavaly ősszel levonult árhullámot, a védekezésből levonható tanulságokat. Külön kiemelte, hogy négy magyar települést csak Szlovénián keresztül lehetett ellátni, később kettőt a szomszédos ország területén keresztül tudtak csak kitelepíteni. A tábornok kitért SEERISK-projekt tavaly decemberi, budapesti zárókonferenciájára is, ahol, mint mondta, komoly osztrák javaslatokat is megfogalmaztak a klímaadaptációs kérdésekkel kapcsolatban. A magyar-osztrák határ menti kapcsolatokról szólva elhangzott, öt alkalommal összesen körülbelül kilencven tűzoltó gyakorlatozott az Eisenstadtban lévő BrandHázban, a két ország képviselői rendszeresen részt vesznek a partner ünnepségein, magyar gyerekek indultak az osztrák biztonsági olimpián, amelyet gyermekeknek szerveznek, burgenlandi tűzoltók vettek részt a szentgotthárdiak rendszerbeállító gyakorlatán, októberben pedig nemzetközi erdőtűzoltási gyakorlat volt, ahol szlovén és osztrák csapatok is szerepeltek. A két főigazgató megállapodott abban is, hogy Burgenland és Vas, illetve Győr-Moson-Sopron megye megállapodásban rögzíti az egymás területén történő tűzoltás, műszaki mentés gyakorlati részleteit.
A nyugati szomszéd 2014-es esztendejéről Johann Bezdeka kijelentette, a tavalyi év náluk tulajdonképpen katasztrófáktól mentes volt, csak kisebb eseményeket kellett kezelniük, főleg nemzetközi téren volt erős a részvételük. A részleteket Karin Zettelmann, az osztrák belügyminisztérium nemzetközi válság- és katasztrófavédelmi főosztályának vezetője ismertette. Mint mondta, legfeljebb egy-kétnapos árvízzel, szélviharral kellett megküzdeniük, de olyan káreset, amely tartományokon átívelő koordinációt igényelt volna, nem volt. A főosztályvezető beszámolt arról is, hogy Ausztria tavaly február óta tíz nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtási műveletben vett részt, ezek során erőket és eszközöket is küldtek a bajba jutott országokba. Jártak Ukrajnában, a hó és a jegesedés sújtotta Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a májusi árvízkor, Grúziában, Irakban, Nyugat-Afrikában, legutóbb pedig az idén februárban Albániában, ahol árvíz tombolt. Karin Zettelmann külön említést tett arról, hogy Ausztriának jelenleg nyolc UNDAC-szakértője van.
A találkozón az osztrák és a magyar főigazgató is beszélt arról, hogy a Szlovéniában súlyos gondokat okozó jegesedés mind két ország szakembereiben kérdéseket vetett fel, végiggondolták, milyen következményekkel járna egy hasonló ország saját országukban. Bakondi György ezzel kapcsolatban felidézte, hogy idehaza a közelmúltban Pest, Nógrád, Komárom-Esztergom és Heves megyét, valamint a fővárost sújtotta hasonló jelenség, az erdőkben milliárdos károk keletkeztek, körülbelül négyszázezer ember maradt hosszabb-rövidebb időre áram nélkül. Mindezek után a főigazgató gyors áttekintést adott a magyar katasztrófavédelem rendszeréről, a megszaporodott hatósági feladatokról, különös tekintettel a kritikusinfrastruktúra-védelemmel kapcsolatos hatáskörökre.
Az osztrák küldöttség ezt követően – ahogy előző nap tették ezt a német delegáció tagjai is – megtekintette a létfontosságú rendszerek és létesítmények informatikai biztonsági eseménykezelő központját. Itt dr. Bognár Balázs tű. ezredes, a kritikusinfrastruktúra-koordinációs főosztály vezetője mutatta be a központot, annak funkcióit, az elérhető adatbázisokat, elmondta, hogyan képes a központ támogatni a különféle döntéseket, a tájékoztató az udvaron folytatódott, ahol a katasztrófavédelmi mobil labor járművek, a sugárfelderítő mobil egység, illetve a drón mutatkozott be.
A főigazgatói találkozó utolsó momentumaként Johann Bezdeka és Bakondi György megkoszorúzta a katasztrófavédelem és jogelőd szervezetek hősi halottainak emlékére állított emlékművet a BM OKF épületénél.
Budapesten tartották a magyar-osztrák katasztrófavédelmi főigazgatói találkozót
