Budapesten tartotta záró konferenciáját a SEERISK
2014. december 01. 18:57
Két és féléves nemzetközi együttműködés után a magyar fővárosban tartotta záró konferenciáját a Közös katasztrófavédelmi szempontú kockázatelemzés és felkészülés a Duna makrorégióban elnevezésű, vagy ahogy az angol rövidítésből ismert, a SEERISK projekt. A kezdeményezésben kilenc ország tizenkilenc intézménye vett részt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai vezetésével.
A konferencia résztvevői délelőtt a gellérthegyi víztárolót tekintették meg, ahol a Fővárosi Vízművek Zrt. szakértője mutatta be az objektumot, annak felépítését. Elhangzott, 1904-ben építették, jelenlegi méretét az 1974-80 közötti bővítés során nyerte el. Két medencéje egymással szembe állított zongorákra hasonlít, a kialakítás azért ideális, mert a víz bennük így állandó áramlásban van. A medencék egyenként negyvenezer köbméter vizet képesek tárolni, födémszerkezetüket 106-106 pillér tartja.
Ezután a hazai és külföldi szakemberek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen dr. Józsa János professzor előadását hallgathatták meg, aki a vízügyi térinformatikai alkalmazásokról beszélt, mondandóját az elmúlt nagyjából másfél évtized eseményeire, árvizeire fűzte fel, előadásában különféle modelleket tárt a hallgatóság elé.
A záró konferenciát kora délután megnyitó dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató úgy fogalmazott, két és fél évnyi, szoros nemzetközi együttműködéssel töltött munka ér véget a mai nappal. Kilenc ország 19 partnerintézménye, köztük katasztrófavédelmi szervezetek, meteorológiai intézetek, egyetemek, regionális fejlesztési tanácsok, önkormányzatok, civil szervezetek valamint a hazai partnerek, például a siófoki önkormányzat dolgozott azon, hogy fejlesszék a kockázatalapú tervezést, erősítsék a megelőzési tevékenységet és fokozzák a különböző rendkívüli helyzetekre való felkészülési képességet – idézte a projekt főbb céljait a tábornok. A munkát nagyban segítette, hogy a partnerek hasonló problémákkal szembesülnek, a katasztrófavédelem feladatai között átfedés van. Fontos összekötő kapocs maga a Duna is, tette hozzá a főigazgató, ami nagy lehetőség, olykor azonban komoly veszélyeztető tényező. Bakondi György ezután szólt a közelmúlt fontosabb, a projektben érintett országokat egyaránt érintő eseményekről, így a tavalyi nagy dunai árvízről, az idei Yvette ciklonról, illetve a Mura és a Dráva szintén ez évben történt áradásáról, majd az ilyen és ezekhez hasonló esetekre adott válaszok összehangolásáról, a projekt főbb eredményeiről beszélt, amelyeket a Kockázatértékelési és Klímaadaptációs Kézikönyv tartalmaz.
A katasztrófavédelmi főigazgató után Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos emelkedett szólásra. Gratulált a projektben elért eredményekhez, emlékeztetett arra, hogy az egyes régiók előtt álló kihívásokat legjobban közös erővel lehet kezelni, összefogva pedig a pénzügyi forrásokhoz is jobban hozzá lehet jutni. A miniszteri biztos kijelentette, az elmúlt három évben projektek és hálózatok sokasága jött létre, ebből a tömegből a SEERISK kiemelkedik. Joó István úgy fogalmazott, a klímaváltozásról mindenhol sokat beszélnek, az, hogy valóban ezzel állunk szemben, immár megkérdőjelezhetetlen. Különösen fontos ez a Kárpát-medencében, hiszen itt hangsúlyosabban jelentkeznek a hatások. Szükséges tehát egyebek mellett a társadalom felkészültségét növelni, elemezni és értékelni a kockázatokat, elkészíteni a megfelelő terveket, hogy elkerülhető legyen a baj. A szakember szólt arról is, hogy a mostani projekt eredményei után érdemes már a folytatáson gondolkodni és vázolta a felmerülő lehetőségeket is.
A Délkelet-Európai Program nevében Alessandra Pala projektmenedzser azzal kezdte a megjelentek előtt, hogy a projekt megmutatta, összefogással milyen sikerek érhetőek el. Mint mondta, a SEERISK szigorú kritériumok mentén jött létre, számos konzultáció előzte meg a véglegesítést, a projekt a Délkelet-Európai Régió legfontosabb területére, a Dunára koncentrál. Alessandra Pala beszélt a közös munkáról, valamint arról a pénzügyi eszközről, amely finanszírozta a hároméves projektet.
A katasztrófavédelemnek a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásáról dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő tartott előadást. Emlékeztetett arra, hogy a projekt nyitóelőadásán is elhangzott, Magyarország és a régió számára a huszonegyedik század kihívásának számító globális klímaváltozás nem fikció, hanem velünk élő valóság, amelynek hatásai regionális szinten is jelentkeznek. Ugyanakkor a megoldások keresésekor figyelemmel kell lenni a korlátozott, netán csökkenő forrásokra, illetve a folyton változó környezeti, klimatikus, gazdasági és társadalmi körülményekre. A tábornok sorra vette az elmúlt több mint egy évtized legsúlyosabb hazai történéseit a 2001-es, gátszakadással is járó tiszai árvíztől kezdve a 2005-ös mátrakeresztesi villámárvíz okozta pusztításon és a tavalyelőtti bugaci erdőtűzön át egészen a tavalyi dunai árvízig. Utóbbiról szólva kijelentette, valóban katasztrófa következhetett volna be, ha hiányoztak volna a projektben is lefektetett alapvetések – a korai előrejelzés, a szakmaiság, a tartalékok mozgósítása, illetve az országok közötti együttműködés. A katasztrófavédelem megoldásai három pillérre támaszkodnak, mondta a főfelügyelő, az elméleti pillérre, az emberi erőforrásokra és az eszközökre. Szükség van proaktív válságkezelési tevékenységre, tulajdonképpen ezt a célt szolgálja a Magyarország által jóval az uniós határidő előtt elkészített kockázatértékelési jelentés. Ami az eszközöket illeti, folytatta Tóth Ferenc, a projekt keretében komoly előrelépés történt a térinformatika területén, sikerült elérni, hogy az már hozzáadott értéket jelent a beavatkozók számára. A humán pillérről szólva úgy fogalmazott, kell egy professzionális csapat, azonban kétségtelen, hogy nagy katasztrófákat ők sem tudnak egyedül kezelni, ott már az önkormányzatok, az állami, társadalmi, rendvédelmi szervek erőire, a lakosság támogatására is szükség van. Mindezt szisztematikus felkészítés kell megelőzze. A tábornok összegzésül azt mondta, a globális klímaváltozásra a legjobb felkészülés a megelőzés, elengedhetetlen a korai együttműködés a partnerekkel és az adaptív magatartás.
A kerekasztal-beszélgetés előtt utolsóként Rajacic Ágnes projektkoordinátor lépett a mikrofonhoz. Előadásában összefoglalta a projektben történteket, szólt arról, mi hívta életre a SEERISK-et, hogyan sikerült az elmúlt hónapokban tartani a kitűzött célokat.
A délután második felében a konferencia résztvevői a már említett kerekasztal-beszélgetések keretében három témát dolgoztak fel, a beszélgetésekben nemcsak a projektben dolgozók vettek részt, külső szakértőket is meghívtak. Először arra a kérdésre keresték a választ, mit is tudunk a klímaváltozásról, vagyis mekkora a természeti katasztrófákkal kapcsolatos társadalmi tudatosság a régióban. Ezután az éghajlatváltozásnak a katasztrófavédelem és a meteorológia feladataira gyakorolt hatásait vették számba és foglalkoztak a kockázatelemzéssel. Legvégül pedig arról esett szó, hogy mit, hogyan és miből érdemes fejleszteni, vagyis milyen megoldások állnak rendelkezésre a települések és városok hatékony klímaadaptációjához.
Ezután a hazai és külföldi szakemberek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen dr. Józsa János professzor előadását hallgathatták meg, aki a vízügyi térinformatikai alkalmazásokról beszélt, mondandóját az elmúlt nagyjából másfél évtized eseményeire, árvizeire fűzte fel, előadásában különféle modelleket tárt a hallgatóság elé.
A záró konferenciát kora délután megnyitó dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató úgy fogalmazott, két és fél évnyi, szoros nemzetközi együttműködéssel töltött munka ér véget a mai nappal. Kilenc ország 19 partnerintézménye, köztük katasztrófavédelmi szervezetek, meteorológiai intézetek, egyetemek, regionális fejlesztési tanácsok, önkormányzatok, civil szervezetek valamint a hazai partnerek, például a siófoki önkormányzat dolgozott azon, hogy fejlesszék a kockázatalapú tervezést, erősítsék a megelőzési tevékenységet és fokozzák a különböző rendkívüli helyzetekre való felkészülési képességet – idézte a projekt főbb céljait a tábornok. A munkát nagyban segítette, hogy a partnerek hasonló problémákkal szembesülnek, a katasztrófavédelem feladatai között átfedés van. Fontos összekötő kapocs maga a Duna is, tette hozzá a főigazgató, ami nagy lehetőség, olykor azonban komoly veszélyeztető tényező. Bakondi György ezután szólt a közelmúlt fontosabb, a projektben érintett országokat egyaránt érintő eseményekről, így a tavalyi nagy dunai árvízről, az idei Yvette ciklonról, illetve a Mura és a Dráva szintén ez évben történt áradásáról, majd az ilyen és ezekhez hasonló esetekre adott válaszok összehangolásáról, a projekt főbb eredményeiről beszélt, amelyeket a Kockázatértékelési és Klímaadaptációs Kézikönyv tartalmaz.
A katasztrófavédelmi főigazgató után Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos emelkedett szólásra. Gratulált a projektben elért eredményekhez, emlékeztetett arra, hogy az egyes régiók előtt álló kihívásokat legjobban közös erővel lehet kezelni, összefogva pedig a pénzügyi forrásokhoz is jobban hozzá lehet jutni. A miniszteri biztos kijelentette, az elmúlt három évben projektek és hálózatok sokasága jött létre, ebből a tömegből a SEERISK kiemelkedik. Joó István úgy fogalmazott, a klímaváltozásról mindenhol sokat beszélnek, az, hogy valóban ezzel állunk szemben, immár megkérdőjelezhetetlen. Különösen fontos ez a Kárpát-medencében, hiszen itt hangsúlyosabban jelentkeznek a hatások. Szükséges tehát egyebek mellett a társadalom felkészültségét növelni, elemezni és értékelni a kockázatokat, elkészíteni a megfelelő terveket, hogy elkerülhető legyen a baj. A szakember szólt arról is, hogy a mostani projekt eredményei után érdemes már a folytatáson gondolkodni és vázolta a felmerülő lehetőségeket is.
A Délkelet-Európai Program nevében Alessandra Pala projektmenedzser azzal kezdte a megjelentek előtt, hogy a projekt megmutatta, összefogással milyen sikerek érhetőek el. Mint mondta, a SEERISK szigorú kritériumok mentén jött létre, számos konzultáció előzte meg a véglegesítést, a projekt a Délkelet-Európai Régió legfontosabb területére, a Dunára koncentrál. Alessandra Pala beszélt a közös munkáról, valamint arról a pénzügyi eszközről, amely finanszírozta a hároméves projektet.
A katasztrófavédelemnek a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásáról dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő tartott előadást. Emlékeztetett arra, hogy a projekt nyitóelőadásán is elhangzott, Magyarország és a régió számára a huszonegyedik század kihívásának számító globális klímaváltozás nem fikció, hanem velünk élő valóság, amelynek hatásai regionális szinten is jelentkeznek. Ugyanakkor a megoldások keresésekor figyelemmel kell lenni a korlátozott, netán csökkenő forrásokra, illetve a folyton változó környezeti, klimatikus, gazdasági és társadalmi körülményekre. A tábornok sorra vette az elmúlt több mint egy évtized legsúlyosabb hazai történéseit a 2001-es, gátszakadással is járó tiszai árvíztől kezdve a 2005-ös mátrakeresztesi villámárvíz okozta pusztításon és a tavalyelőtti bugaci erdőtűzön át egészen a tavalyi dunai árvízig. Utóbbiról szólva kijelentette, valóban katasztrófa következhetett volna be, ha hiányoztak volna a projektben is lefektetett alapvetések – a korai előrejelzés, a szakmaiság, a tartalékok mozgósítása, illetve az országok közötti együttműködés. A katasztrófavédelem megoldásai három pillérre támaszkodnak, mondta a főfelügyelő, az elméleti pillérre, az emberi erőforrásokra és az eszközökre. Szükség van proaktív válságkezelési tevékenységre, tulajdonképpen ezt a célt szolgálja a Magyarország által jóval az uniós határidő előtt elkészített kockázatértékelési jelentés. Ami az eszközöket illeti, folytatta Tóth Ferenc, a projekt keretében komoly előrelépés történt a térinformatika területén, sikerült elérni, hogy az már hozzáadott értéket jelent a beavatkozók számára. A humán pillérről szólva úgy fogalmazott, kell egy professzionális csapat, azonban kétségtelen, hogy nagy katasztrófákat ők sem tudnak egyedül kezelni, ott már az önkormányzatok, az állami, társadalmi, rendvédelmi szervek erőire, a lakosság támogatására is szükség van. Mindezt szisztematikus felkészítés kell megelőzze. A tábornok összegzésül azt mondta, a globális klímaváltozásra a legjobb felkészülés a megelőzés, elengedhetetlen a korai együttműködés a partnerekkel és az adaptív magatartás.
A kerekasztal-beszélgetés előtt utolsóként Rajacic Ágnes projektkoordinátor lépett a mikrofonhoz. Előadásában összefoglalta a projektben történteket, szólt arról, mi hívta életre a SEERISK-et, hogyan sikerült az elmúlt hónapokban tartani a kitűzött célokat.
A délután második felében a konferencia résztvevői a már említett kerekasztal-beszélgetések keretében három témát dolgoztak fel, a beszélgetésekben nemcsak a projektben dolgozók vettek részt, külső szakértőket is meghívtak. Először arra a kérdésre keresték a választ, mit is tudunk a klímaváltozásról, vagyis mekkora a természeti katasztrófákkal kapcsolatos társadalmi tudatosság a régióban. Ezután az éghajlatváltozásnak a katasztrófavédelem és a meteorológia feladataira gyakorolt hatásait vették számba és foglalkoztak a kockázatelemzéssel. Legvégül pedig arról esett szó, hogy mit, hogyan és miből érdemes fejleszteni, vagyis milyen megoldások állnak rendelkezésre a települések és városok hatékony klímaadaptációjához.
Budapesten tartotta záró konferenciáját a SEERISK
