Rómában a katasztrófavédelem aktuális kérdéseiről

2014. szeptember 30. 16:10

Az Európai Unió olasz elnökségének szervezésében tartották meg szeptember 29. és 30. között az uniós katasztrófavédelmi főigazgatók 33. ülését Rómában. A rendezvény első napján a világban zajló katasztrófahelyzetek megvitatása mellett a nyugat-balkáni országokkal való szorosabb együttműködésről is szó esett.

Az Európai Unió tagállamainak polgári védelmi tevékenységét összehangoló együttműködés kezdetei az 1990-es évekre nyúlnak vissza, Magyarország az uniós csatlakozással vált részévé. Az Európai Unió katasztrófavédelmi tevékenységében Magyarország a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság révén van jelen. A főigazgatóság nemzetközi főosztályvezető-helyettese, dr. Becze Réka tűzoltó százados ismertette a szervezet kockázatfelmérési módszereiről és eredményeiről szóló jelentését, illetve tájékoztatta a főigazgatókat a 2012-ben elindult SEERISK (http://regi.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=polgarivedelem_projektek) közös kockázatbecslési együttműködésről is. Ebben kilenc ország tizenkilenc intézménye dolgozik együtt a főigazgatóság vezetésével.


A római rendezvényen a Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóság (http://regi.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_nemzetkozi_eu) főigazgatója, a dán Claus Sörensen a meghívott nyugat-balkáni tagországokat (Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Albánia, Koszovó) is köszönthette, az EU-s katasztrófavédelmi eljárásokat alkalmazó országokhoz közülük Montenegró csatlakozott most ünnepélyes keretek között. A még nem tagországok közül az eseményre meghívott Szerbia és Bosznia-Hercegovina is bemutatta, hogy miként védekeztek a májusi, történelmi árvizek ellen. Ezeknek az országoknak a szervezet egy előcsatlakozási alapot hozott létre, amelynek kétmillió eurós költségvetése arra szolgál majd, hogy felkészítse őket az uniós szintű polgári védelmi működésre. A meghívott országok megköszönték a részvételi lehetőséget, hasznosnak ítélték a programot.


Rendkívüli napirendi pontként a nyugat-afrikai ebola-járvánnyal kapcsolatos erőfeszítésekről is beszámolt az Európai Bizottságot képviselő Sörensen. Elmondta, hogy folyamatosan nyomon követik a tagállamok igényeit, kapcsolatot tartanak fenn az USA-val, az ENSZ szervezeteivel és a WHO-val is. Mint mondta, nagy szükség van például speciális repülőgépekre a járvánnyal érintett területeken élő európai állampolgárok kimenekítéséhez. Az ülés hátralevő részében többek között a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos együttműködésekről és a megelőzési, valamint a felkészülési bevetésekről tárgyaltak a tagállamok. 

Fotó: EU Olasz elnökség munkatársa