A kormányhivatalok vezetői jártak a főigazgatóságon
2014. augusztus 13. 16:47
A katasztrófavédelem teljes rendszerébe nyertek betekintést a megyei kormánymegbízottak. A tizenkilenc megyei és a fővárosi kormányhivatal élén álló politikusok közül nyolcan már korábban is betöltötték ezt a posztot, tizenketten azonban július elsejétől látják el a kormánymegbízotti feladatokat. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon tett látogatásukkor a polgári védelemről, az iparbiztonságról, a tűzvédelemről, a logisztikáról és a szervezet nemzetközi tevékenységéről kaptak átfogó tájékoztatást.
Először az országos katasztrófavédelmi főigazgató, dr. Bakondi György tű. altábornagy mondott bevezetőt, amelyben érintette a később bővebben tárgyalt témákat. Beszélt arról, mikor jött létre az integrált katasztrófavédelmi szervezet, felidézte az első időszak kihívásait, így például a tiszai ciánszennyezést, az árvizeket, a gázkútkitörést, szólt a 2002-2010 közötti időszakban végbement változásokról, a 2010 utáni veszélyhelyzetekről, így a borsodi árvízről, a vörösiszap-katasztrófáról, a tavalyi hóhelyzetről, a dunai árvízről. Bakondi György elmondta, a tapasztalatok vezettek ahhoz, hogy 2011-ben a katasztrófavédelem új struktúrát kapott. A kormánymegbízottak előtt ismertette, milyen feladatai vannak az iparbiztonsági hatóságnak, szólt a polgári védelem megújulásáról, arról, hogy ez a terület egyre inkább az önkéntesség felé tolódik, jelenleg a cél, hogy az országos, megyei és járási önkéntes mentőszervezetek mellett a veszélyeztetett helyeken települési mentőcsoportok is legyenek. A tűzvédelem rendszeréről elhangzott, hogy a korábbi hivatásos önkormányzati tűzoltóságok átvételével megvalósult az egységes irányítás, vezetés, a köztestületi tűzoltóságokból lettek az önkormányzati parancsnokságok, az önkéntes tűzoltó egyesületek pedig megkapták a lehetőséget, hogy ha megfelelnek a feltételeknek, önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltóságot működtessenek. A főigazgató felhívta a figyelmet, hogy az egyesületek az idén már háromszázmillió forintos támogatást kaptak. A védelmi igazgatásról Bakondi György elmondta, megyei és helyi szinten is a katasztrófavédelem tisztjei minden segítséget megadnak, hogy ha baj van, vagy baj közelít, idejében mozgásba lendüljön a gépezet, megfelelő döntések szülessenek. A logisztikáról kijelentette, ott jelentős változások mentek végbe, gyakorlatilag a tavalyi dunai árvíz sikeres kezelése nagymértékben köszönhető az újításoknak. A tábornok a nemzetközi kapcsolatokról is ejtett szót, beszélt a még fejlesztendő területekről és emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy évben Magyarország Szlovéniának, Bosznia-Hercegovinának, Szerbiának, Horvátországnak és Bulgáriának nyújtott segítséget.
A találkozón részt vett Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára is, aki úgy fogalmazott, hogy a katasztrófavédelem műfajának a pontosság és a szervezettség az erőssége. Emlékeztetett arra, hogy a kormánymegbízottak között régiek és újak is vannak, akadnak olyanok, akik árvízi tapasztalattal rendelkeznek, de még a most belépőknek sem teljesen új a védelmi igazgatási feladat, hiszen korábban a rendszerben már találkoztak ilyen teendőkkel. Az államtitkár felhívta a kormányhivatalok vezetőinek a figyelmét, hogy a katasztrófavédelmet ne tekintsék mellékes feladatnak, mert „a baj nem vár”.
A polgári védelem rendszerét részletesen dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő mutatta be. Mint mondta, a szakterület feladata kettős, esemény előtti kockázatkezelésre és a bekövetkezés utáni veszélyhelyzet-kezelésre bontható. A tábornok emlékeztetett arra, hogy néhány héttel ezelőtt elkészült az ország katasztrófakockázat-értékelése, amelyben tizenkét fő kockázati területet jelöltek meg. A természeti és civilizációs veszélyek mellett megjelentek azok is, amelyeket szándékos, ártó emberi tevékenység okoz. Az azonosított kockázatok alapján a településeket besorolják, ennek alapján készülnek el a különböző szintű veszélyelhárítási tervek. A találkozón elhangzott az is, milyen közbülső állapotok vannak a normál, mindennapi helyzet és a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet között, különös tekintettel az országos katasztrófavédelmi főigazgató által megállapított katasztrófaveszélyre. A főfelügyelő beszélt arról is, hogy a veszélyhelyzetek kezelésére a szakma már békeidőben felkészül, az erőket, eszközöket tervezik, szervezik, a szükséges felkészítéseket lebonyolítják. Jelenleg százezer ember hívható be köteles polgári védelmi szolgálatra, de az egyre szaporodó önkéntes mentőcsapatokban is tízezren állnak készenlétben. A közös feladatokról szólva a dandártábornok elmondta, meg kell tartani a soros, szükség esetén a rendkívüli védelmi bizottsági üléseket, a felkészítéseket, emellett gyakorlatokat kell tartani. Néhány mondat erejéig Tóth Ferenc kitért a vis maior támogatásokra is, emlékeztetett arra, hogy a benyújtott igényeket a katasztrófavédelem ellenőrzi.
Az iparbiztonság is a megelőzésre teszi a hangsúlyt, kezdte tájékoztatóját Kossa György tű. dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelő. A szakterülethez a veszélyes üzemek, a veszélyesáru-szállítás, a kritikusinfrastruktúra-védelem, valamint a katasztrófavédelem hatósági tevékenységének koordinálása tartozik, emellett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság több nemzetközi szervezet esetében is nemzeti kapcsolattartói funkciót lát el. A tevékenység fontosságát a főfelügyelő számokkal illusztrálta, elmondta, hogy 7200 veszélyes anyagok gyártását, tárolását, felhasználását végző gazdálkodó szervezet van az országban, közúton 25, vasúton 20, vízi úton 6 millió tonna veszélyes anyag mozog az országban, emellett eléri a 35 ezret a létfontosságú rendszerelemek, vagyis a kritikus infrastrukturális elemek száma. A kormányhivatalok szakigazgatási szerveivel közös metszéspontot jelentenek az iparfelügyeleti ellenőrzések, ilyenből az első félévben huszonnyolc volt, de közös munka zajlik egyebek mellett a kiemelt beruházásoknál, vagyis a magyar-szlovák földgázszállító vezetéknél és a mohácsi vágóhíd esetében is. A veszélyesáru-szállítás területén az ellenőrzések számának emelkedésére kell számítani, mondta Kossa György, a kontrollokba a közlekedési hatóságokat is jobban be kívánják vonni. A kritikus infrastruktúra területét érintve a tábornok nemzetközi és hazai példákon keresztül mutatta be, milyen következményei lehetnek annak, ha egyes elemek működésében zavar keletkezik. Ezen a területen a katasztrófavédelemnek és a kormányhivataloknak például közös hálózatbiztonsági feladatai lehetnek, de az ideiglenes hulladékszállítással kapcsolatban, valamint a létfontosságú rendszereket és létesítményeket érintő rendkívüli eseményekkor is fontos az együttműködés.
Magyarország mentő tűzvédelmi rendszeréről a terület országos főfelügyelője, Bérczi László tű dandártábornok beszélt. Mint fogalmazott, a tűzoltók legnagyobb ellenfele nem a tűz, hanem az idő, ezért indult az őrsprogram – vagyis az a program, amelyben eddig harmincnyolc katasztrófavédelmi őrs jött létre, közelebb juttatva az állampolgárokhoz a tűzoltói segítséget. A rendszernek a hivatásos, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok mellett fontos elemét jelentik az önkéntes tűzoltó egyesületek, amelyek száma két év alatt közel megduplázódott, majdnem eléri az ötszázat. Közülük jelenleg kilencnek van jogosultsága önállóan is beavatkozni. Az előtte szóló két főfelügyelőhöz hasonlóan Bérczi László is a prevenciós tevékenységre hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy 2013-ban az előző évihez képest majdnem felével több tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tartottak, ennek eredményeképpen a tűzesetek száma tavaly több mint negyvenöt százalékkal volt kevesebb, mint 2012-ben. A kormányhivatalokkal, mondta a tábornok, egyebek mellett a területi tűzmegelőzési bizottságokban dolgoznak együtt a tűzvédelem szakemberei, de a földhivatalok munkatársaival is tartanak közös ellenőrzéseket a tűzveszélyes, gondozatlan területeken, piacfelügyeleti tevékenységük során pedig a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel működnek együtt.
A káresemények felszámolásával kapcsolatos logisztika kérdéseiről dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, az országos katasztrófavédelmi főigazgató gazdasági helyettese tájékoztatta a kormánymegbízottakat. Felidézte a raktárbázisok örökölt rendszerét, amikor széttagolt, használhatatlan anyagokat felhalmozó raktárakról volt szó, nem egyszer ad hoc intézkedéseken múlott egy-egy beavatkozás logisztikai támogatása. Ezt egy merőben más rendszer váltotta fel, új alapra helyezték a központi készletezést, új típusú védekezési eszközök jelentek meg, bevonták a rendszerbe a civil logisztikai központokat. A főigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy a katasztrófavédelem logisztikai támogató rendszere háromlépcsős, először a katasztrófavédelem megyei rendszerében rendelkezésre álló készleteket, kapacitásokat használják fel, utána következik az országos bázis, és csak legvégül jönnek az egyéb hazai források, vagy a külföldről érkező anyagok, készletek. A megyei műszakimentő bázisokon meglévő szállítókapacitást is ki fogják használni, az azonnal útra kész konténerszállítókhoz – tartalomtól függően – árvízi, technikai, valamint fektetőanyag-konténert gyártattak, ezek az év végéig állnak rendszerbe.
A katasztrófavédelem nemzetközi tevékenységét dr. Gyurka Tímea tű. ezredes, hivatalvezető mutatta be. Külön-külön szólt a két- és többoldalú kapcsolatokról, a nemzetközi projektekről, illetve a magyar katasztrófavédelem által külföldön nyújtott segítségről. Sorra vette az Európai Unióval, az ENSZ-szel, illetve a NATO-val kapcsolatos aktuális témákat, a bilaterális kapcsolatokról szólva elmondta, hogy a kormányegyezmények átdolgozása folyik, a határ menti együttműködések területén pedig a tűzoltási, műszaki mentési együttműködés elmélyítése a cél. A hivatalvezető felidézte, hogy Budapest februárban Szlovéniába áramfejlesztőket, ugyanabban a hónapban Horvátországnak százezer homokzsákot küldött, májusban Szerbiába indult a HUNOR hivatásos mentőcsapat helikopterrel, motorcsónakokkal, az ő visszatértük után pedig víztisztító berendezéseket küldtünk a szomszédos országba. Szintén májusban Bosznia-Hercegovinába homokzsákokat indított útnak a magyar katasztrófavédelem, majd oda is érkeztek víztisztító berendezések. A nemzetközi projektekről szólva Gyurka Tímea emlékeztetett arra, hogy azok célja nemcsak az együttműködési képességek fejlesztése, hanem a források lehívása is. A projektek közül kiemelte a Seerisk-et, a DRAVIS3, valamint a NeuRisk projektet.
Az előadások után a kormányhivatalok vezetői megtekintették a Létfontosságú Rendszerek és
Létesítmények Informatikai Biztonsági Eseménykezelő Központját, az országos operatív törzs munkahelyét, majd megismerkedtek a katasztrófavédelem speciális eszközeivel, így például a mobil labor járművel, a sugárfelderítő egységgel, valamint működés közben tekinthették meg a katasztrófavédelem drónját.
A találkozón részt vett Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára is, aki úgy fogalmazott, hogy a katasztrófavédelem műfajának a pontosság és a szervezettség az erőssége. Emlékeztetett arra, hogy a kormánymegbízottak között régiek és újak is vannak, akadnak olyanok, akik árvízi tapasztalattal rendelkeznek, de még a most belépőknek sem teljesen új a védelmi igazgatási feladat, hiszen korábban a rendszerben már találkoztak ilyen teendőkkel. Az államtitkár felhívta a kormányhivatalok vezetőinek a figyelmét, hogy a katasztrófavédelmet ne tekintsék mellékes feladatnak, mert „a baj nem vár”.
A polgári védelem rendszerét részletesen dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő mutatta be. Mint mondta, a szakterület feladata kettős, esemény előtti kockázatkezelésre és a bekövetkezés utáni veszélyhelyzet-kezelésre bontható. A tábornok emlékeztetett arra, hogy néhány héttel ezelőtt elkészült az ország katasztrófakockázat-értékelése, amelyben tizenkét fő kockázati területet jelöltek meg. A természeti és civilizációs veszélyek mellett megjelentek azok is, amelyeket szándékos, ártó emberi tevékenység okoz. Az azonosított kockázatok alapján a településeket besorolják, ennek alapján készülnek el a különböző szintű veszélyelhárítási tervek. A találkozón elhangzott az is, milyen közbülső állapotok vannak a normál, mindennapi helyzet és a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet között, különös tekintettel az országos katasztrófavédelmi főigazgató által megállapított katasztrófaveszélyre. A főfelügyelő beszélt arról is, hogy a veszélyhelyzetek kezelésére a szakma már békeidőben felkészül, az erőket, eszközöket tervezik, szervezik, a szükséges felkészítéseket lebonyolítják. Jelenleg százezer ember hívható be köteles polgári védelmi szolgálatra, de az egyre szaporodó önkéntes mentőcsapatokban is tízezren állnak készenlétben. A közös feladatokról szólva a dandártábornok elmondta, meg kell tartani a soros, szükség esetén a rendkívüli védelmi bizottsági üléseket, a felkészítéseket, emellett gyakorlatokat kell tartani. Néhány mondat erejéig Tóth Ferenc kitért a vis maior támogatásokra is, emlékeztetett arra, hogy a benyújtott igényeket a katasztrófavédelem ellenőrzi.
Az iparbiztonság is a megelőzésre teszi a hangsúlyt, kezdte tájékoztatóját Kossa György tű. dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelő. A szakterülethez a veszélyes üzemek, a veszélyesáru-szállítás, a kritikusinfrastruktúra-védelem, valamint a katasztrófavédelem hatósági tevékenységének koordinálása tartozik, emellett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság több nemzetközi szervezet esetében is nemzeti kapcsolattartói funkciót lát el. A tevékenység fontosságát a főfelügyelő számokkal illusztrálta, elmondta, hogy 7200 veszélyes anyagok gyártását, tárolását, felhasználását végző gazdálkodó szervezet van az országban, közúton 25, vasúton 20, vízi úton 6 millió tonna veszélyes anyag mozog az országban, emellett eléri a 35 ezret a létfontosságú rendszerelemek, vagyis a kritikus infrastrukturális elemek száma. A kormányhivatalok szakigazgatási szerveivel közös metszéspontot jelentenek az iparfelügyeleti ellenőrzések, ilyenből az első félévben huszonnyolc volt, de közös munka zajlik egyebek mellett a kiemelt beruházásoknál, vagyis a magyar-szlovák földgázszállító vezetéknél és a mohácsi vágóhíd esetében is. A veszélyesáru-szállítás területén az ellenőrzések számának emelkedésére kell számítani, mondta Kossa György, a kontrollokba a közlekedési hatóságokat is jobban be kívánják vonni. A kritikus infrastruktúra területét érintve a tábornok nemzetközi és hazai példákon keresztül mutatta be, milyen következményei lehetnek annak, ha egyes elemek működésében zavar keletkezik. Ezen a területen a katasztrófavédelemnek és a kormányhivataloknak például közös hálózatbiztonsági feladatai lehetnek, de az ideiglenes hulladékszállítással kapcsolatban, valamint a létfontosságú rendszereket és létesítményeket érintő rendkívüli eseményekkor is fontos az együttműködés.
Magyarország mentő tűzvédelmi rendszeréről a terület országos főfelügyelője, Bérczi László tű dandártábornok beszélt. Mint fogalmazott, a tűzoltók legnagyobb ellenfele nem a tűz, hanem az idő, ezért indult az őrsprogram – vagyis az a program, amelyben eddig harmincnyolc katasztrófavédelmi őrs jött létre, közelebb juttatva az állampolgárokhoz a tűzoltói segítséget. A rendszernek a hivatásos, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok mellett fontos elemét jelentik az önkéntes tűzoltó egyesületek, amelyek száma két év alatt közel megduplázódott, majdnem eléri az ötszázat. Közülük jelenleg kilencnek van jogosultsága önállóan is beavatkozni. Az előtte szóló két főfelügyelőhöz hasonlóan Bérczi László is a prevenciós tevékenységre hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy 2013-ban az előző évihez képest majdnem felével több tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tartottak, ennek eredményeképpen a tűzesetek száma tavaly több mint negyvenöt százalékkal volt kevesebb, mint 2012-ben. A kormányhivatalokkal, mondta a tábornok, egyebek mellett a területi tűzmegelőzési bizottságokban dolgoznak együtt a tűzvédelem szakemberei, de a földhivatalok munkatársaival is tartanak közös ellenőrzéseket a tűzveszélyes, gondozatlan területeken, piacfelügyeleti tevékenységük során pedig a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel működnek együtt.
A káresemények felszámolásával kapcsolatos logisztika kérdéseiről dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, az országos katasztrófavédelmi főigazgató gazdasági helyettese tájékoztatta a kormánymegbízottakat. Felidézte a raktárbázisok örökölt rendszerét, amikor széttagolt, használhatatlan anyagokat felhalmozó raktárakról volt szó, nem egyszer ad hoc intézkedéseken múlott egy-egy beavatkozás logisztikai támogatása. Ezt egy merőben más rendszer váltotta fel, új alapra helyezték a központi készletezést, új típusú védekezési eszközök jelentek meg, bevonták a rendszerbe a civil logisztikai központokat. A főigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy a katasztrófavédelem logisztikai támogató rendszere háromlépcsős, először a katasztrófavédelem megyei rendszerében rendelkezésre álló készleteket, kapacitásokat használják fel, utána következik az országos bázis, és csak legvégül jönnek az egyéb hazai források, vagy a külföldről érkező anyagok, készletek. A megyei műszakimentő bázisokon meglévő szállítókapacitást is ki fogják használni, az azonnal útra kész konténerszállítókhoz – tartalomtól függően – árvízi, technikai, valamint fektetőanyag-konténert gyártattak, ezek az év végéig állnak rendszerbe.
A katasztrófavédelem nemzetközi tevékenységét dr. Gyurka Tímea tű. ezredes, hivatalvezető mutatta be. Külön-külön szólt a két- és többoldalú kapcsolatokról, a nemzetközi projektekről, illetve a magyar katasztrófavédelem által külföldön nyújtott segítségről. Sorra vette az Európai Unióval, az ENSZ-szel, illetve a NATO-val kapcsolatos aktuális témákat, a bilaterális kapcsolatokról szólva elmondta, hogy a kormányegyezmények átdolgozása folyik, a határ menti együttműködések területén pedig a tűzoltási, műszaki mentési együttműködés elmélyítése a cél. A hivatalvezető felidézte, hogy Budapest februárban Szlovéniába áramfejlesztőket, ugyanabban a hónapban Horvátországnak százezer homokzsákot küldött, májusban Szerbiába indult a HUNOR hivatásos mentőcsapat helikopterrel, motorcsónakokkal, az ő visszatértük után pedig víztisztító berendezéseket küldtünk a szomszédos országba. Szintén májusban Bosznia-Hercegovinába homokzsákokat indított útnak a magyar katasztrófavédelem, majd oda is érkeztek víztisztító berendezések. A nemzetközi projektekről szólva Gyurka Tímea emlékeztetett arra, hogy azok célja nemcsak az együttműködési képességek fejlesztése, hanem a források lehívása is. A projektek közül kiemelte a Seerisk-et, a DRAVIS3, valamint a NeuRisk projektet.
Az előadások után a kormányhivatalok vezetői megtekintették a Létfontosságú Rendszerek és
Létesítmények Informatikai Biztonsági Eseménykezelő Központját, az országos operatív törzs munkahelyét, majd megismerkedtek a katasztrófavédelem speciális eszközeivel, így például a mobil labor járművel, a sugárfelderítő egységgel, valamint működés közben tekinthették meg a katasztrófavédelem drónját.
A kormányhivatalok vezetői jártak a főigazgatóságon
