Kockázati térképek segítik a szélsőséges időjárás kezelésére való felkészülést
2013. november 29. 11:04
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a másfél éve működő SEERISK kockázatértékelési projekt keretében olyan kockázati módszertant és térképeket állított elő egyes mintaterületekre, amelyek nagymértékben megkönnyítik a szélsőséges időjárásra való felkészülést. A térképeket a napokban mutatták be Belgrádban.
A rendelkezésre álló helyi adatok alapján Siófok, Arad, Velingrád, Senica és Kanjiža városára, mint mintaterületre készültek olyan kockázati térképek, amelyek a természeti veszélytípusok szintjeit ismertetik, például a szélviharok vagy az árvizek jelentette rizikófaktort helyezik földrajzi kontextusba. A kockázati térképek elkészítéséhez elsősorban térinformatikai, meteorológiai és népességi adatokra volt szükség, a kockázati szintek meghatározásához pedig egy mátrixot töltöttek ki a konzorciumi partnerek, amely a bekövetkezési valószínűség és a hatásszintek alapján határozza meg a kockázati rangsort. A térképek természetesen frissülnek az új adatok berekülésével.
A Siófokra készült kéttényezős hatástérképen például kirajzolódnak azok a sérülékeny épületegyüttesek, amelyek lakosságát a leginkább veszélyeztetik a szélviharok. Habár a köztudatban a balatoni parti sávot tartják telítettsége miatt a legérzékenyebb zónának, a térkép jól szemlélteti, hogy a város külső, mélyebb fekvésű részén lévő, sűrűn beépített és lakott területein lévő, gyengébb minőségű tetőszerkezettel rendelkező családi házak, valamint a belváros emeletes panelházainak lakóira is kiemelt figyelmet kell fordítani.
Az aradi hőhullámok kockázatát ábrázoló térkép újdonsága, hogy ötven méteres felbontásban kirajzolódnak azok a területek, amelyek egy hosszan tartó hőhullám esetén – amely 37 Celsius fok feletti maximum hőmérsékletet jelent két egymást követő napon – a legnagyobb kockázatot jelentik a lakosok egészségére nézve. A Román Meteorológiai Hivatal által rendelkezésre bocsátott UHI (városi hősziget) index alapján térképezték fel a veszélyt, amelynek révén megjeleníthető a felszíni hőmérséklet (hőszigetek) részletes megoszlása. A projektben előállított kockázati térképek ötven méterre lebontva mutatják, milyen következményei lehetnek az extrém hőmérsékletnek az adott területen élők egészségére nézve. A kockázati térképen az elmúlt három év orvosi beavatkozásainak és a lakosság eloszlásának számadatait használták fel: a nagyon magas kockázatot piros színnel jelölték, ez 2,17-nél több napi beavatkozást jelent 150 ezer lakosra vetítve.
A Siófokra készült kéttényezős hatástérképen például kirajzolódnak azok a sérülékeny épületegyüttesek, amelyek lakosságát a leginkább veszélyeztetik a szélviharok. Habár a köztudatban a balatoni parti sávot tartják telítettsége miatt a legérzékenyebb zónának, a térkép jól szemlélteti, hogy a város külső, mélyebb fekvésű részén lévő, sűrűn beépített és lakott területein lévő, gyengébb minőségű tetőszerkezettel rendelkező családi házak, valamint a belváros emeletes panelházainak lakóira is kiemelt figyelmet kell fordítani.
Az aradi hőhullámok kockázatát ábrázoló térkép újdonsága, hogy ötven méteres felbontásban kirajzolódnak azok a területek, amelyek egy hosszan tartó hőhullám esetén – amely 37 Celsius fok feletti maximum hőmérsékletet jelent két egymást követő napon – a legnagyobb kockázatot jelentik a lakosok egészségére nézve. A Román Meteorológiai Hivatal által rendelkezésre bocsátott UHI (városi hősziget) index alapján térképezték fel a veszélyt, amelynek révén megjeleníthető a felszíni hőmérséklet (hőszigetek) részletes megoszlása. A projektben előállított kockázati térképek ötven méterre lebontva mutatják, milyen következményei lehetnek az extrém hőmérsékletnek az adott területen élők egészségére nézve. A kockázati térképen az elmúlt három év orvosi beavatkozásainak és a lakosság eloszlásának számadatait használták fel: a nagyon magas kockázatot piros színnel jelölték, ez 2,17-nél több napi beavatkozást jelent 150 ezer lakosra vetítve.
Kockázati térképek segítik a szélsőséges időjárás kezelésére való felkészülést
