Folytatódik a SEERISK Projekt – közös katasztrófa kockázatértékelés és felkészülés a Duna makro-régióban
2013. február 18. 14:41
A projektvezető BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Bécsi Egyetem, mint projektpartner szervezésében újabb munkaműhelyen folytatódott a nyáron megkezdődött, az Európai Unió által támogatott SEERISK projekt. A budapesti nemzetközi konferencia után tíz európai állam képviselői találkoztak Bécsben, hogy áttekintsék az egyes tagok által kidolgozott kockázatértékelési módszereket és beszámoljanak a részeredményekről.
Az első napon Prof. Dr. Thomas Glade és Dr. Maria Papathoma-Köhle vezetésével Bulgária, Szlovákia, Románia, Szerbia, Bosznia és Magyarország előadásai alapján dolgozták fel a nemzeti sajátosságokat és hasonlították össze a tapasztalatokat meteorológiai, vízügyi, katasztrófavédelmi és informatikai szempontból.
A projektben részt vesz Siófok város önkormányzata, amely egyben a hazai pilot területet is biztosítja. Heizler Zoltán részletesen ismertette a „Balaton fővárosának” természeti és épített környezeti jellemzőit, az infrastrukturális és szezonális működési sajátosságokat, valamint az ezzel összefüggő kockázatokat. Bemutatta a település katasztrófavédelmi szempontú besorolásának jelentőségét, illetve ennek szerepét a megelőzésben és a felkészülésben.
Az EU SEERISK bécsi munkaműhelyén a BM OKF-et polgári védelmi, kockázatértékelési és informatikai szakértők képviselték, közreműködőként jelen volt a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Intézete és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület.
A Duna Makro-régió katasztrófa kockázatértékelésével foglalkozó munkaműhely második munkanapján a résztvevő szakértők aktív részvétele mellett áttekintették a SEERISK projekt eddigi eredményeit, megvitatták a további feladatokat és meghatározták az egyes partnerek számára fontos, az eredmények hasznosításával kapcsolatos szempontokat.
A magyar résztvevők bemutatták a térinformatikai rendszerek katasztrófavédelmi feladatokhoz történő felhasználása megfelelő gyakorlatának kialakításához szükséges projektlépéseket; ismertették az adatvédelmi irányelveket, a SEERISK projekt kommunikációjának feladatait, valamint a projekt működésének sarokpontjait.
A kétnapos munkaműhely munkájának eredményeként elkészült a kockázatbecslési folyamat módszertana és általános modelljének első változata, a partnerek által készített esettanulmányok, feldolgozták a projekt végső eredményességéhez szükséges első kérdőívek eredményeit és azokat bemutatták, megtörtént a projekt egyes munkamódszereinek pontos meghatározása, valamint elkészült a projekt honlapja.
A SEERISK projekt következő rendezvénye 2013 februárjában lesz, addig a résztvevők az elfogadott határidők szerint végzik tovább munkájukat.
A projektben részt vesz Siófok város önkormányzata, amely egyben a hazai pilot területet is biztosítja. Heizler Zoltán részletesen ismertette a „Balaton fővárosának” természeti és épített környezeti jellemzőit, az infrastrukturális és szezonális működési sajátosságokat, valamint az ezzel összefüggő kockázatokat. Bemutatta a település katasztrófavédelmi szempontú besorolásának jelentőségét, illetve ennek szerepét a megelőzésben és a felkészülésben.
Az EU SEERISK bécsi munkaműhelyén a BM OKF-et polgári védelmi, kockázatértékelési és informatikai szakértők képviselték, közreműködőként jelen volt a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Intézete és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület.
A Duna Makro-régió katasztrófa kockázatértékelésével foglalkozó munkaműhely második munkanapján a résztvevő szakértők aktív részvétele mellett áttekintették a SEERISK projekt eddigi eredményeit, megvitatták a további feladatokat és meghatározták az egyes partnerek számára fontos, az eredmények hasznosításával kapcsolatos szempontokat.
A magyar résztvevők bemutatták a térinformatikai rendszerek katasztrófavédelmi feladatokhoz történő felhasználása megfelelő gyakorlatának kialakításához szükséges projektlépéseket; ismertették az adatvédelmi irányelveket, a SEERISK projekt kommunikációjának feladatait, valamint a projekt működésének sarokpontjait.
A kétnapos munkaműhely munkájának eredményeként elkészült a kockázatbecslési folyamat módszertana és általános modelljének első változata, a partnerek által készített esettanulmányok, feldolgozták a projekt végső eredményességéhez szükséges első kérdőívek eredményeit és azokat bemutatták, megtörtént a projekt egyes munkamódszereinek pontos meghatározása, valamint elkészült a projekt honlapja.
A SEERISK projekt következő rendezvénye 2013 februárjában lesz, addig a résztvevők az elfogadott határidők szerint végzik tovább munkájukat.