Munkaműhely Európa árvízi biztonságáról
2024. július 09. 15:02
Nemzetközi és hazai szakemberek bevonásával szervezett munkaműhelyt július 9-én a katasztrófavédelem. Az „Árvízi biztonság Európában” elnevezésű plenáris és szekcióülések helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt, az elméleti munkát a kedd esti órákban a HUNOR Mentőszervezet és Készenléti Rendőrség közreműködésével dunai vízi gyakorlat követi.
2024 második félévében Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét, ennek keretében az uniós árvízkezelés, a komplex árvízvédelmi, árvízi mentési kapacitások erősítését tűzte ki célul. Ezen belül a jó gyakorlatok megosztását és az árvízi biztonság fejlesztési irányairól történő közös gondolkodást fogalmazta meg prioritásként, e témában invitálta munkaműhelyre az európai szakembereket.
A szakértők plenáris és szekcióülések sorozatán ismertették a téma legkülönfélébb aspektusait. Mindezt már hetekkel megelőzte egy szakmai kérdőív összeállítása és kiküldése, valamint a beérkező válaszok értékelése. A kérdőív jó alapot szolgáltatott a keddi párbeszédekhez és vitákhoz, és amelynek végső összegzése ugyancsak e nap témája volt.
A rendezvényt dr. Bíró Tibor, a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Tudományos Tanácsának általános elnökhelyettese nyitotta meg, közvetlenül utána Erdélyi Krisztián tűzoltó vezérőrnagy, műveleti főigazgató-helyettes mondott köszöntőt. Ebben azt hangsúlyozta, hogy az árvízvédelmi képességek erősítésére való törekvések rendszerszinten értelmezhetőek, vagyis a megelőzés, kockázatkezelés, a jelzőrendszerek fejlesztése, de a lakosság felkészítése ugyanúgy ennek a területnek a része, mint a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kutatása, vagy éppen az álhírek, a hamis információk kiszűrése. A hamis hírek, azaz a fake news kezelése visszatérő témája volt a nyílt ülésnek.
A plenáris ülésen Lábdy Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese 2011-ig visszatekintve értékelte az árvízkezelés feladatait. Elmondta, hogy az elmúlt tizenhárom évben emelkedtek az árvízszintek csúcsértékei, miközben egyre kevesebbszer küzdünk velük. Árnyalja a képet, hogy a villámárvizek pusztításai mellett az aszály, vagyis éppen a vízhiányos időszak okoz hatalmas károkat a környezetben.
Dr. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő előadásában visszaidézte a 2011-es, hasonló profilú munkaműhely alapvetését, amely szerint az árvízvédelem és a polgári védelem közös célja az állampolgárok biztonsága. Korreferátumában beszélt a felkészülés és felkészítés jelentőségéről, jó példaként említést tett az értékteremtő gyakorlatokról, valamint az eszköz- és a járműállomány gyarapításáról.
A továbbiakban Maria Brattemark, az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságának képviselője vázolt fel átfogó és aktuális képet az európai polgári védelmi mechanizmus működéséről, kitérve arra, hogy 2011 óta megnőtt az árvizek kapcsán érkező segítségérések száma, majd hangsúlyozta, a felkészülés és megelőzés akkor hatékony, ha a cselekvőlépes szervezetek bevonhatók, mindemellett a lakosság felkészítése, tájékoztatása is hangsúlyt kap. Ez utóbbi kapcsán említést tett az Eurobarométerről, amely egyebek mellett az állampolgári tudatosság és az ismeretanyag mérésére is alkalmas.
Szlovénia és Lengyelország egy-egy vezető szakértője hazája árvízvédelmi feladatrendszeréről és a beavatkozások konkrét tapasztalatairól beszélt. Szó esett a 2023 augusztusában bekövetkezett szlovéniai áradásokról, amely során egy nap alatt az ország kétharmadát elmosta az eső, nyolcezer embert kellett evakuálni. Lengyelországban a Visztulán és az Oderán jelentkező jégpáncél és torlaszok kezelése kíván speciális erőket. Mint elhangzott, olykor akár tizenöt napon át is dolgoznak a jégtörők, hogy több mint száz kilométeres szakaszokat felszabadítsanak.
A már említett kérdőívek összegzésével Zöldi Éva tűzoltó őrnagy, a BM OKF nemzetközi főosztályának megbízott vezetője zárta a plenáris ülést. Mint kiderült, ötvenhárom kérdésben kérték ki a szakértők álláspontját, akik egyértelműen az árvízvédelem témakörét ítélték a leghangsúlyosabbnak, e mögött kicsivel maradt csak el a mentés és az előrejelzés problematikája.
A délutáni szekcióülések az előrejelzés, az árvízi védekezés és a lakosságvédelem témakörét járták körül. A rendezvényen tizenhárom külföldi előadó osztotta meg tudását, vagy vezetett munkaműhelyt, amelyeken hetvenhét szakértő vett részt.
A napot a HUNOR Mentőszervezet vízimentő és a magyar rendőrség helikopteres egysége, valamint számos önkéntes mentőszervezet közös vízi mentési bemutatója zárja.
Fotó: Szőke Péter BM OKF
