Uniós projekt keretében fejlesztették a polgári védelmi reagálási képességet
2017. június 01. 11:57
A horvátországi Porec városában, május 28-31. között, a horvát katasztrófavédelem, valamint a Fővárosi Vízművek Zrt. szervezésében rendezték meg az EUrban Water Aid (EUWA) projekt negyedik, záró munkaműhelyét. A szakmai találkozón a szervezőkön kívül a projektet vezető BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a szlovák és a szerb katasztrófavédelem, valamint a Belgrádi Vízművek képviselői vettek részt.
A rendezvényt Jackovics Péter tű. ezredes, a BM OKF Veszélyhelyzet-kezelési Főosztálya, egyben az EUWA projekt vezetője nyitotta meg. Nyitó előadásában az ezredes felelevenítette a tizennyolc hónapja zajló projekt főbb eseményeit, összefoglalta az eddigi munkaműhelyek, a tavaly novemberi törzsvezetési gyakorlat, valamint az idén áprilisban, Szabolcsveresmartonban megrendezett, négyszázöt főt megmozgató katasztrófavédelmi gyakorlat eredményeit.
A terepgyakorlat értékelése során a kilencfős értékelői csapat egy Magyarországon eddig nem alkalmazott módszertannal, a SOL-módszerrel (Safety Trough Organizational Learning – Biztonság növelése a szervezeti tanulás útján) dolgozott, amelynek célja, hogy egy esemény, jelen esetben egy gyakorlat kritikus mozzanatainak elemzése úgy történjen meg, hogy a hogy a szervezet a későbbiekre hasznos tanulságokat tudjon levonni.
A víztisztítási és vízellátási szakértők a sok gyakorlást, a bürokrácia-mentes gyakorlatvezetést, a valós forgatókönyvet jelölték meg egy sikeres gyakorlat alapjaként, míg a nemzetközi polgári védelmi szakértők a jó koordinációt, a jó kezdést és a kidolgozott forgatókönyvet helyezték előtérbe értékelésükben. Egybehangzó vélemény volt az, hogy a tapasztaltakat mindig meg kell beszélni.
A végső megállapítások alapján elmondható, hogy a nemzetközi segítségnyújtásban résztvevők számára fontos, hogy ismerjék és egységes módon alkalmazzák a jelentések és utasítások formanyelvét. Ehhez szükség lenne egy Európai Unió szintű vezetési és irányítási módszertani útmutató kidolgozására, és gyakorlatokon történő alkalmazására. Ugyanilyen fontosságú a kommunikációval kapcsolatos területek fejlesztése, valamint a felelősség és a szabályozás kérdése. Ezeket a megállapításokat egy részletes, angol nyelvű jelentés formájában küldik meg a szakértők az Európai Bizottság képviselői részére.
A gyakorlatot értékelő előadást követően a Fővárosi Vízművek Zrt.-t képviselő Fináczy Gábor ismertette a projekt egyik vállalásaként elkészített, a terepgyakorlat tapasztalatain alapuló kárhelyi kézikönyv tartalmi felépítését.
A munkaműhely, egyben a projekt zárásaként Jackovics Péter megköszönte a partner szervezeteknek az együttműködést, a szakértőknek az aktív részvételt a tizennyolc hónapon át tartó munkában, majd reményét fejezte ki, hogy a projekt során kialakult szakmai kapcsolatok a jövőben is megmaradnak, sőt akár további projektek során még szorosabbá válhatnak.
A terepgyakorlat értékelése során a kilencfős értékelői csapat egy Magyarországon eddig nem alkalmazott módszertannal, a SOL-módszerrel (Safety Trough Organizational Learning – Biztonság növelése a szervezeti tanulás útján) dolgozott, amelynek célja, hogy egy esemény, jelen esetben egy gyakorlat kritikus mozzanatainak elemzése úgy történjen meg, hogy a hogy a szervezet a későbbiekre hasznos tanulságokat tudjon levonni.
A víztisztítási és vízellátási szakértők a sok gyakorlást, a bürokrácia-mentes gyakorlatvezetést, a valós forgatókönyvet jelölték meg egy sikeres gyakorlat alapjaként, míg a nemzetközi polgári védelmi szakértők a jó koordinációt, a jó kezdést és a kidolgozott forgatókönyvet helyezték előtérbe értékelésükben. Egybehangzó vélemény volt az, hogy a tapasztaltakat mindig meg kell beszélni.
A végső megállapítások alapján elmondható, hogy a nemzetközi segítségnyújtásban résztvevők számára fontos, hogy ismerjék és egységes módon alkalmazzák a jelentések és utasítások formanyelvét. Ehhez szükség lenne egy Európai Unió szintű vezetési és irányítási módszertani útmutató kidolgozására, és gyakorlatokon történő alkalmazására. Ugyanilyen fontosságú a kommunikációval kapcsolatos területek fejlesztése, valamint a felelősség és a szabályozás kérdése. Ezeket a megállapításokat egy részletes, angol nyelvű jelentés formájában küldik meg a szakértők az Európai Bizottság képviselői részére.
A gyakorlatot értékelő előadást követően a Fővárosi Vízművek Zrt.-t képviselő Fináczy Gábor ismertette a projekt egyik vállalásaként elkészített, a terepgyakorlat tapasztalatain alapuló kárhelyi kézikönyv tartalmi felépítését.
A munkaműhely, egyben a projekt zárásaként Jackovics Péter megköszönte a partner szervezeteknek az együttműködést, a szakértőknek az aktív részvételt a tizennyolc hónapon át tartó munkában, majd reményét fejezte ki, hogy a projekt során kialakult szakmai kapcsolatok a jövőben is megmaradnak, sőt akár további projektek során még szorosabbá válhatnak.
Fotó: Váradi László
Uniós projekt keretében fejlesztették a polgári védelmi reagálási képességet
