Önkéntes mentőcsoportok
Az önkéntes mentőszervezetek bázisának erősítésével és eszköztáruk fejlesztésével egyaránt a lakosság hatékonyabb védelme a cél.
A BM OKF Országos Polgári Védelmi Főfelügyelősége 2012-ben kezdte meg az önkéntes alapon működő mentőszervezetek rendszerének kiépítését. Elsőként a legnagyobb egységet, egy országos, központi önkéntes mentőszervezetet hoztunk létre. Ez a HUSZÁR Mentőszer-vezet, amelynek speciális egységei a nemzetközi, ENSZ irányelveknek megfelelő, ún. közepes városi kutató-mentők minősítéssel bírnak, amelyet többször megújítottak már.
A központi szint létrehozását követően kezdődött meg a megyei mentőcsoportok megalakítása. Ma már Magyarország mind a 19 megyéje, valamint a főváros is rendelkezik önálló, megyei önkéntes mentőszervezettel. Ezek a szervezetek nagy létszámú, speciális képességekkel bíró mentőszervezetek, amelyek a Nemzeti Minősítési Rendszerben többféle szakmai területre is elnyerték minősítésüket, s öt évente megújítják azt.
A megyéken belül pedig járási mentőcsoportokat hoztunk létre, Magyarország összes járásában. Ezek a szervezetek a helyi sajátosságokra jellemző, valós veszélyeztető hatások, kockázatok kivédésére alkalmas mentőcsoportok, csakúgy mint az ún. települési mentőcsoportok, ame-lyek több mint 1100 hazai településen alakultak meg, és főként alapvető vízkár-elhárítási tevékenységre képesek. Az önkéntes mentőszervezetek összlétszáma Magyarországon meghaladja a 20.000 főt.
De mik is ezek a mentőcsoportok, és miért van rájuk szükség?
A különféle természeti és civilizációs, ember által okozott katasztrófák kezelése érdekében a polgári védelmi szakterületet folyamatosan fejleszteni kell. A katasztrófavédelem döntése értelmében a polgári védelmi szakterület 2012 óta olyan, önkéntességen alapuló rendszer felépítésén dolgozik, amely az ország teljes területén, rendkívül gyorsan reagálva tud beavatkozni katasztrófák esetén a lakosság védelme érdekében. A gyors reagálás mellett e szervezetek fontos erénye a nagy helyismeret. Az önkéntesen szerveződő mentőszervezetek segítenek árvíz vagy viharok idején, de különleges kiképzéssel, speciális technikai eszközökkel és képességekkel is bírnak, mentenek romok alól, de akár alpin- vagy búvár technikával is felkutatják az eltünteket.
Magyarország településeinek tekintetében korábban úgynevezett kockázatbecslést készítettünk, ami azt jelenti, hogy településenként vizsgáltuk az ott lévő veszélyeztető hatásokat. Azután ezeket I-III. kategóriába soroltuk, a legveszélyesebb hatásokat I. számmal jelölve. Amely település I-es vagy II-es kategóriába tartozik, ott fokozott figyelemre, a szokásosnál is nagyobb, megelőző felkészültségre van szükség. Az ország településeire készített kockázatbecslés eredményeként kimutatott veszélyeztető hatások közül a legelső, tehát a legveszélyesebb a vizek kártétele, főként az árvíz. A tapasztalatok alapján a katasztrófák elleni védekezés egyik kiemelt „színterévé” vált emellett a viharkárok következményeinek elhárítása is.
A helyi, valós veszélyeztetettségnek megfelelően kellett tehát létrehozni és felkészíteni mentőcsoportjainkat. Éppen ezért a fő kockázati tényezőknek megfelelően hoztuk létre a hazánkban a világon, egyedülálló módon működő Nemzeti Minősítési Rendszert, különböző szakterületre kiterjedően: vízi- és árvízi mentés, kutyás keresés, búvár- és kötéltechnikai mentőtevékenység, vezetés-irányítás, alapvető vízkár-elhárítási tevékenység, valamint városi kutató-mentő tevékenység. E rendszerben a mentőcsoportok ún. minősítő gyakorlatot tartanak. Miután megszerezték minősítésüket, tudásukat folyamatosan frissítik képzések, felkészítések vagy bemutatók formájában, szinten tartják a szervezet készültségét, és ötévente meg kell újítaniuk a csapat minősítését. Amennyiben felkészültségük megkívánja, újabb szakterületre is kiterjeszthetik tevékenységüket, minősíthetik a mentőcsoportot.
A mentőszervezetek működtetésének és felszereltségének támogatására a BM OKF a központi költségvetésből évente 100 millió forint összegben hirdet meg pályázati támogatást működési költségek, technikai eszközök, védőeszközöket és védőruhák finanszírozására a hatékonyabb munkavégzés érdekében, különösen árvízi védekezés során.
Az önkéntes mentőszervezetek szükségessége 2012 óta számtalan alkalommal bebizonyosodott: a rendszer kiegészíti a hivatásos katasztrófavédelmi erők munkáját, valamint elősegíti a lakosság önkéntes szerepvállalását a katasztrófák elleni védekezés terén. Beavatkozásaik száma folyamatosan növekszik, a hazánkra leginkább jellemző veszélyeztető katasztrófa, a vizek kártételei elleni védekezés, viharkárok elhárítása, valamint speciális mentési feladatok, úgy mint eltűnt személyek felkutatása, vízből mentés vagy alpintechnikával végzett mentés során. A mentőszervezetek alkalmazásának mértéke évről évre növekszik a lakosság biztonsága érdekében.
Miért is jó, ha önkéntesen vállalunk részt a katasztrófák elleni védekezésben?
Az önkéntesség az állampolgár legjobb lehetősége arra, hogy saját indíttatásának megfelelően részese lehessen az életét, környezetét, értékeit veszélyeztető hatások elleni, közös munkának. Az adott helyszínen élők reagálhatnak a leggyorsabban, és ők ismerik lakókörnyezetüket a legjobban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy bárki is veszélybe sodorja, kockáztassa az életét. A bajt megelőzni viszont lehet, saját életünk, házunk, családunk biztonsága érdekében.