Tartalomjegyzék

Útmutató készül a veszélyes üzemek biztonsági irányítási rendszerével kapcsolatos új szabályozásról

2015. augusztus 05.

A SEVESO III. Irányelv hazai jogrendbe ültetésével kapcsolatosan megjelent jogszabályi előírások egyik legnagyobb újdonsága a biztonsági irányítási rendszerrel szemben támasztott követelmények részletesebb kidolgozásában fedezhető fel. Ennek egységes jogalkalmazása érdekében a BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség útmutatót készít, amelynek egyeztetését megkezdte az érintett szervekkel és piaci szereplőkkel.

A biztonsági irányítási rendszer szinte valamennyi tartalmi elemét érintő új előírások tükrében az üzemeltetőknek célszerű minél előbb áttekinteni saját meglévő rendszerüket, illetve kidolgozni az esetleg még hiányzó eljárásokat, folyamatokat. A megújult szabályok értelmében tudatosan törekedni kell arra, hogy a súlyos balesetek elleni védekezés irányításáért és végrehajtásáért felelős szervezet személyzetének tudását folyamatosan fejlesszék, mélyítsék.
 
További változás, hogy a jövőben figyelembe kell venni és fel kell használni az adott technológiára vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat az üzemi biztonság folyamatos fejlesztése érdekében. Ezen túlmenően a normarendszert ki kell egészíteni a technológiai veszélyhelyzetek jelzésével és kezelésével is. Jelentős módosításként említhető, hogy az üzemeltetőknek stratégiát és módszertant kell készíteniük a biztonság szempontjából kritikus technológiai berendezések állapotának nyomon követésére és ellenőrzésére, emellett gondoskodniuk kell a megfelelő utókövetési intézkedések megtételéről.
 
A SEVESO III Irányelv átültetésével a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységek, amelyek folytatásának keretrendszerét, a vonatkozó eljárásokat, felelősség- és hatásköröket egyértelműen definiálni szükséges a biztonsági irányítási rendszerben.
 
Új elem, hogy meg kell határozni a biztonsági teljesítmény-értékelési eljárások során alkalmazott teljesítménymutatókat. Ezek használatával az üzemi biztonsági szint számszerűen kimutathatóvá és nyomon követhetővé válik, ez pedig segít kideríteni, melyik területen és milyen irányba kell fejleszteni a biztonsági irányítási rendszert. A rendszer fejlesztésének egyik alappillére, hogy a szükségesnek ítélt változtatásokat be kell építeni a mindennapi termelési gyakorlatba.
 
Elmondható, hogy az új előírások bevezetése jelentősen hozzájárul a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzéséhez. Ahhoz viszont, hogy valamennyi veszélyes üzemben egyforma legyen a biztonság, az kell, hogy az előírásokat országosan egységesen hajtsák végre. Nem véletlen tehát, hogy az egységesség érdekében úgy az érintett ipari szereplők, mint a katasztrófavédelem szerint szükség van egy módszertani útmutatóra. Ennek előkészítésénél fontos a hatóság és az érintett ipari szereplők együttműködése, mert az új előírások eredményes és hatékony végrehajtásának záloga a partnerek közötti folyamatos konzultáció a jogalkalmazási kérdésekről, a felmerülő problémákról.
 
A módszertani útmutató kidolgozásával kapcsolatban már számos ipari szereplő és biztonsági szakértő vállalkozás jelezte együttműködési szándékát a BM OKF veszélyes üzemek főosztálya felé.

Fotó: Illusztráció - Borsod KMSZ