Árvízi gyakorlat
2024. április 25. 13:20
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság csütörtök délelőtt árvízi törzsvezetési gyakorlatot tartott a Dráva és a Mura felső szakaszán feltételezett árhullám alapján. A gyakorlat keretében részlegesen működésbe lépett a KKB NVK, vagyis a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központja. A védekezés megszervezése során a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Honvédség és a HungaroMet Zrt. szakértőivel, valamint a BM OKF Operatív Törzzsel és a helyi munkaszervezetekkel működtek együtt.
A csütörtök délelőtti törzsvezetési gyakorlatra készített forgatókönyv szerint a Dráva és a Mura vízgyűjtőin az intenzív csapadék hatására rekord közeli árhullámok alakultak ki Ausztriában, a folyók felső szakaszán. Éppen ezért az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője az esetlegesen kialakuló árvízi helyzet miatt elsőként figyelőszolgálatot hozott létre a folyók hazai szakaszain, és az irányítótörzs is megkezdte működését. Kijelölték az ideiglenes védelmi létesítmények kiépítésének, a központi homokzsáktöltő telepek kialakításának helyét, meghatározták a kritikus védelmi pontokat, hogy az esetlegesen kitörő víz minél kisebb károkat okozzon, és azt mihamarabb visszavezessék a folyóba.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója 2024. április 25-én reggel elrendelte az érintett katasztrófavédelmi operatív munkaszervek tényleges veszélyhelyzeti működését, továbbá kiterjedt káreseményt állapított meg a Mura és a Dráva által veszélyeztetett járások teljes közigazgatási területén. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság mellett kibővített operatív törzset működtetett a katasztrófavédelem, továbbá Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében a helyi védelmi bizottságok segítették a védekezési munkát.
A csütörtöki gyakorlat hozzájárult egy esetlegesen bekövetkező árvízi esemény hatékonyabb kezeléséhez, az operatív törzsek közötti gyorsabb információáramláshoz, a reagálási képesség fejlesztéséhez, a helyi szintű erők és eszközök rugalmasabb átcsoportosításához, vagyis a bajba jutott emberek gyors, biztonságos mentéséhez.
A gyakorlaton a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet tanárai és hallgatói vendégként részt vettek.
Fotók: Dóka Imre-BM OKF
