Ne menjünk el a tűzvédelmi házirend mellett!
2020. augusztus 14. 08:21
2019-ben 565 esetben keletkeztek tűzesetek a három szintnél magasabb és tíz lakóingatlant magába foglaló épületeknél, míg az idei esztendőben már 347 alkalommal. Az emeletes épületek esetében a földszinten és az első emeleten csaptak fel a leggyakrabban a lángok. A helyszíneket vizsgálva legtöbbször a konyhában a sütő-főző berendezések, a nyílt láng használata és az elektromos zárlat volt a tűz keletkezésének a legfőbb kiváltó oka.
Az erkélyen a dohányzás, míg a közlekedő folyosókon az elektromos zárlat miatt keletkeztek leggyakrabban tűzesetek. Ezek kellő körültekintéssel, a tűzvédelmi szabályok betartásával megelőzhetők, elkerülhetők. Minden három szintesnél magasabb, és tíznél több lakást magába foglaló társasháznak tűzvédelmi házirendet kell készíteni. A dokumentumot a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosának írásban kell kidolgoznia. Az összeállításba javasolt tűzvédelmi szakembert bevonni. A tűzjelzés tartalmi követelményeinek tartalmaznia kell az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek szabályait, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat. Emellett a dokumentumnak ki kell terjednie a tüzelő- és fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések használatának előírásaira, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokra, a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozataira, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokra. Tartalmaznia kell a házirend készítőjének nevét, elérhetőségét, aláírását, valamint a készítés dátumát.
A katasztrófavédelem nem csak a társasházak tervezését és építését, hanem az épületek használatát is folyamatosan ellenőrzi. A használati problémák között jellemző a menekülési útvonalak, vagyis a folyosók leszűkítése. A folyosón tárolt ruhaszárító, babakocsi, kerékpár, vagy bútorok nagyban akadályozzák a kijutást, könnyen elesik bennük az ember, ráadásul a tűzoltók mozgását és munkáját is jelentősen megnehezítik. Nagyon fontos tehát a menekülési útvonal szabadon tartása, vagyis egy 110-120 centiméter (a régi házak esetében 110 centiméter, az újépítésűeknél 120 centiméter) széles sáv szabadon hagyása. Ez a ház lakóinak biztonságát szolgálja. Hiába tökéletes egy épület terve, hiába épült a terveknek megfelelően, ha a lakók a tűzvédelmi előírásokat megszegik.
Gyakran előfordul, hogy a lakók az autóikkal elfoglalják a tűzoltási felvonulási területet, vagyis úgy parkolnak, hogy a tűzoltóautók számára megközelíthetetlenné válik az épület, ami késlelteti a beavatkozást. Olyan lakástűz esetén, amelynél a bent lakók nem tudnak kimenekülni a bejárati ajtón keresztül az épületből, előfordulhat, hogy az erkélyről kell őket menteni. Ha a felvonulási területet egy szabálytalanul ott parkoló autó elfoglalja, akkor a kiérkező létrás vagy emelőkosaras tűzoltóautónak egy új felállítási helyet kell keresnie, ami komoly időveszteséggel jár.
Számos esetben a lakásokban kialakuló tüzet – főleg éjjel – a benntartózkodók már csak túl későn, vagy egyáltalán nem észlelik, ami súlyos sérüléshez, esetleg halálhoz vezethet. Egy lakástűz esetén csak néhány perc áll a lakók rendelkezésére, hogy felmérjék a helyzetet és biztonsággal elhagyják az otthonukat. A telepített füstérzékelő a helyiségben jelentkező füstöt azonnal érzékeli, és még időben riasztja a benntartózkodókat, így lehetőség nyílik a tűzoltás megkezdésére, vagy az égő lakásból a biztonságos távozásra, a lakóközösség azonnali értesítésére, valamint a 112-es segélyhívó tárcsázására.
A lakástüzek megelőzésére a következő VR kisfilmből is hasznos tanácsokat kaphat ide kattintva.
Fotó: FKI