Tartalomjegyzék

Katasztrófatípusok - Tudástár - A Richter-skála

Richter-skála

A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitudót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kT-ás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor.

Az eljárás kidolgozója Charles Richter, eljárását 1935-ben tette közzé.

A rengés erősségét megfelelő korrekciókkal a szeizmográf által jelzett legnagyobb kitérésből és az epicentrumtól való távolságából határozzák meg. (Maga az érték a földrengés helyétől 100 km távolságban lévő Wood-Anderson típusú szeizmográf által mikronban mért legnagyobb kitérés tízes alapú logaritmusa.)

Ebből értelemszerűen következik: a skála felfelé nyitott, vagyis nincs formális maximuma, bár a földrengések hatásmechanizmusa és a Föld szilárd kérgének mechanikai jellemzői alapján gyakorlatilag 10 feletti értékek nem fordulnak elő. Másik fontos jellemzője, hogy két látszólag "hasonló" magnitudójú érték például 5,4 és 6,4 között a kipattanó energiában kb. 32-szeres különbséget takar. Gyakorlati szempontból nagyon fontos, hogy a földrengések magnitudója és előfordulási gyakorisága között jól leírható kapcsolat van (Gutenberg-Richter összefüggés).

A Richter-skála a longitudinális és transzverzális hullámok különbségeit nem veszi figyelembe, és sok egyszerűsítő feltevést tartalmaz (nem veszi figyelembe a közeg inhomogenitását, az obszervatóriumok altalajának eltéréseit és a mérőműszerek különbözőségét sem).

Bevezetése óta a legnagyobb erősségű földrengés a Richter-skála szerint 9,5-es volt: 1960. május 22-én Chilében pattant ki. A közelmúlt legerősebb földrengése 2004. december 26-án, a Szunda-árok északi része alatt, Szumátra közelében pattant ki, és 9,3-as erősségű volt.

Fokozatai

magnitúdó

a rengés ereje

a pusztítás mértéke

a hasonló erejű rengések gyakorisága

<2,0

mikrorengés

csak műszerekkel érzékelhető

naponta 8 000

2,0-2,9

rendkívül gyenge

a legtöbb ember még nem érzékeli

naponta 1 000

3,0-3,9

nagyon gyenge

általában érzékelhető, károkat még nem okoz

évente 49 000

4,0-4,9

gyenge

a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek

évente 6 200

5,0-5,9

közepes

a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek

évente 800

6,0-6,9

erős

erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50-80 km távolságban is

évente 120

7,0-7,9

igen erős

súlyos károk: házak és hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja

évente 18

8,0-8,9

nagyon erős

súlyos károk több száz kilométeres körzetben, többméteres lezökkenések, hegyomlások

évente 1

9,0-9,9

rendkívüli erejű rengés

rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj

átlagosan 20 évente fordul elő

>10

globális katasztrófa

eddig még nem tapasztalt rengés

ismeretlen

Forrás: WikiPedia