Tartalomjegyzék

A SEVESO III. irányelv alkalmazásának hazai tapasztalatai

2015. december 02.

Magyarországon a SEVESO III. irányelv 2015. június 1-jén lépett hatályba, ezt követően az üzemeltetők legfontosabb feladata az volt, hogy azonosítsák telephelyeiken az újonnan hatáskörbe kerülő veszélyes anyagokat és keverékeket, az eredmények tükrében pedig szeptember 1-ig vizsgálják felül a telephely besorolását.

A katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz beérkezett felülvizsgálati kérelmeket áttekintve elmondható, hogy országosan tizenegy igazgatóság illetékességi területén összesen húsz veszélyes üzem üzemeltetője kezdeményezte a telephely besorolásának megváltoztatását. A korábban küszöbérték alatti üzemnek minősülő telephelyek köréből a jövőben négy alsó küszöbértékű, míg három felső küszöbértékű üzemként folytatja tevékenységét. A korábbi, veszélyes anyagokkal foglalkozó alsó küszöbértékű üzemek közül négy telephely küszöbérték alatti üzemként működik tovább, miközben nyolc alsó küszöbértékű üzem vált felső küszöbértékűvé, egy felső küszöbértékű telephely besorolása pedig alsó küszöbértékűre módosult.
 
Azon veszélyes üzemeknek, amelyek besorolása megváltozott, jövő év június 1-ig kell elkészíteniük és benyújtaniuk a módosított biztonsági elemzést vagy biztonsági jelentést. Ez alól kivételt azok az alsó és felső küszöbértékű, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek élveznek, amelyeknek besorolása küszöbérték alattira változik, ezeknek ugyanis 2015. december 31-ig súlyoskáresemény-elhárítási tervet kell készíteniük, majd azt benyújtaniuk a területileg illetékes igazgatóság iparbiztonsági hatóságához.
 
A jogi szabályozás alapján nincs bejelentési kötelezettsége azon telephelyek üzemeltetőjének, amelyek besorolása nem változott, hiszen őket az iparbiztonsági hatóság hivatalból felszólította a biztonsági dokumentáció kiegészítésére és átdolgozására. Erre nekik 2016. június 1-ig van idejük. A katasztrófavédelmi igazgatóságoktól összesen száztizenhat alsó és nyolcvanöt felső küszöbértékű, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem kapott hatósági döntést a biztonsági elemzésre, a biztonsági jelentés kiegészítésének elkészítésére, illetve jelentős változtatás esetén a biztonsági dokumentációk egységes szerkezetű benyújtására vonatkozóan. A kis- és középvállalkozásokat érintő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a besorolásukat nem változtató, küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőinek csupán a következő soros vagy soron kívüli felülvizsgálat alkalmával kell az új jogszabályi előírások szerint átdolgozniuk a súlyoskáresemény-elhárítási tervüket.
 
A jogszabályváltozást követően harmincnégy új veszélyes üzem azonosítási eljárása kezdődött meg, összesen tizenhét katasztrófavédelmi igazgatóságon. A katasztrófavédelem szakemberei tizennyolc katasztrófavédelmi igazgatóság illetékességi területét érintően összesen hetvenkilenc veszélyes üzem esetében folytatták le a szabályozás hatálya alól történő kisorolási eljárást, hatvankét ügyfél mezőgazdasági tevékenységet folytató, küszöbérték alatti üzem üzemeltetője volt.
 
Az új előírások hatékony és eredményes végrehajtása érdekében a katasztrófavédelem több szakmai anyagot és útmutatót is kiadott, többek között az üzemazonosítási eljárásra, a logisztikai raktárakra és a mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozóan, ezek a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján is elérhetők. A jogszabályváltozás értelmében jelenleg százharmincöt alsó és száztizenegy felső küszöbértékű, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, valamint háromszáznyolcvan, súlyoskáresemény-elhárítási terv átdolgozására kötelezett és harminckilenc, az átdolgozás alól mentességet élvező, küszöbérték alatti üzem szerepel az iparbiztonsági hatóságok nyilvántartásában.

Fotó: Illusztráció - Borsod KMSZ