Ötödször találkoznak az Európai Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Fórumának képviselői
2015. október 20. 18:01
Október 20-21-én Budapesten tartja tudományos konferenciáját az Európai Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Fóruma. A nemzetközi tanácskozás központi témája a menekültkérdés, az önkéntes szervezetek abban való részvétele.
A konferenciának a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ad otthont, a rendezvényre a fórum tagországai közül Svédország, Nagy-Britannia, Horvátország, Szerbia, Románia, Szlovákia és Németország küldött képviselőt. A találkozót a fórumot életre hívó Magyar Polgári Védelmi Szövetség országos elnöke, dr. Endrődi István tű. ezredes nyitotta meg, aki emlékeztetett arra, hogy a konferencia évről évre aktuális témát dolgoz fel, az idén a menekültkérdés áll a középpontban.
Dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy, a BM OKF megbízott főigazgatója előadásában áttekintette, hogyan alakult a migráció az elmúlt három évben. Elmondta, míg 2012-ben a Magyarországra érkező menekültek száma nem érte el a kétezret, egy évvel később már majdnem tízszer annyian érkeztek, tavaly negyvenháromezren, az idén pedig a számuk már meghaladja a háromszázkilencven-ezret. A tábornok hangsúlyozta, a migránskérdés kezelésében fontos szerepet játszanak az önkéntesek, hiszen például a menekültek bizalmatlanok voltak az egyenruhásokkal, kerülték őket, ellátásukban így nélkülözhetetlen volt az önkéntesek közreműködése.
A konferencia egyik szervezője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete. Az NKE rektorhelyettese, dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok bemutatta a hazai felsőfokú katasztrófavédelmi tisztképzés jelenlegi helyzetét, magát az egyetemet, szólt a közeljövőben induló katasztrófavédelmi mesterképzésről, valamint a Ludovika-programról. A rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy a hallgatók önkéntes polgári védelmi szervezetet hoztak létre, amelynek tagjai részt vettek a 2013-as árvízi védekezésben, illetve több szakmai tanácskozásra is eljutottak.
A főigazgatóság országos polgári védelmi főfelügyelője, dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok a megelőzés fontosságára helyezte a hangsúlyt, ezzel kapcsolatban elmondta, elkészült Magyarország kockázatelemzése, az ex ante jelentés volt szükséges ahhoz, hogy Budapest hozzájuthasson az Európai Unió 2014-2020-ra tervezett anyagi forrásaihoz. A tábornok elmondta, három projektet indítanak, egyet a megelőzési, kettőt a felkészítési rendszer fejlesztésére, ezen belül is a klímaváltozás okozta helyzetre való felkészülésre. A hazai szakmai tevékenységről szólva kijelentette, elkészült a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, ehhez rendelték a polgári védelmi szervezeteket, a létszámot és a felszerelést.
A konferencián a brit vöröskereszt képviseletében előadást tartott Simon Lewis, aki arról beszélt, hogyan érinti a menekülthelyzet Angliát. Elmondta, a menekültek fele gyermekkorú, a migránsok náluk is bizalmatlanok az egyenruhásokkal szemben, a bevándorlók nem jutnak elegendő információhoz. Beszélt arról is, hogy a menekültekre vonatkozó szabályok országonként eltérőek, ezért nehéz a kérdés egységes kezelése, ráadásul a közelgő tél újabb kihívást jelent. Simon Lewis szólt az országában indított áttelepítési programról, amelynek keretében szálláshelyeket, infrastruktúrát hoznak létre körülbelül húszezer menekült számára.
Yvonne Norrgard, a Svéd Polgári Védelmi Egyesület munkatársa bemutatta szervezetük munkáját, majd arról ejtett szót, hogy hetente kétezer-ötszáz kiskorú menekült érkezik Svédországba. A skandináv államba elsősorban szír, afgán, iraki menekültek mennek, szeptember végéig százötvenezer menekültkérelmet adtak be a svéd hatóságokhoz. A polgári védelmi egyesület feladata egyebek mellett, számolt be Yvonne Norrgard, hogy úgynevezett szükséglakásokat rendezzen be.
A konferencia plenáris ülésének utolsó előadását dr. Zeljko Dobranovic, a Horvát Veszélyhelyzet-kezelési Szövetség korábbi elnöke tartotta, aki egyebek mellett elmondta, országán körülbelül kétszázezer menekült haladt át, de egyetlen kérelmet sem nyújtottak be a hatóságokhoz. Zeljko Dobranovic úgy fogalmazott, vannak körülmények, amelyek visszatetszést váltanak ki a lakosság körében, ugyanakkor hangsúlyozta, keresztény és muzulmán egyházi szervezetek egyformán kiveszik a részüket a menekültkérdés horvátországi kezeléséből.
A nap második felében szekcióülésekkel folytatja munkáját a tanácskozás. Az egyik csoport azt a kérdést járja körül, mi a szerepe és felelőssége az európai önkéntes polgári védelmi szervezeteknek a kontinensre nagyszámú menekülttel kapcsolatos feladatok segítésében, a másik szekció az állami szervek, valamint az önkéntes polgári védelmi és humanitárius szervezetek együttműködésének fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. A konferencián tisztségviselőket is választanak és terítékre kerül a fórum alapszabálya is. Szerdán zárónyilatkozatot fogadnak el a résztvevők és mentési gyakorlatot tekintenek meg Budapesten.
Dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy, a BM OKF megbízott főigazgatója előadásában áttekintette, hogyan alakult a migráció az elmúlt három évben. Elmondta, míg 2012-ben a Magyarországra érkező menekültek száma nem érte el a kétezret, egy évvel később már majdnem tízszer annyian érkeztek, tavaly negyvenháromezren, az idén pedig a számuk már meghaladja a háromszázkilencven-ezret. A tábornok hangsúlyozta, a migránskérdés kezelésében fontos szerepet játszanak az önkéntesek, hiszen például a menekültek bizalmatlanok voltak az egyenruhásokkal, kerülték őket, ellátásukban így nélkülözhetetlen volt az önkéntesek közreműködése.
A konferencia egyik szervezője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete. Az NKE rektorhelyettese, dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok bemutatta a hazai felsőfokú katasztrófavédelmi tisztképzés jelenlegi helyzetét, magát az egyetemet, szólt a közeljövőben induló katasztrófavédelmi mesterképzésről, valamint a Ludovika-programról. A rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy a hallgatók önkéntes polgári védelmi szervezetet hoztak létre, amelynek tagjai részt vettek a 2013-as árvízi védekezésben, illetve több szakmai tanácskozásra is eljutottak.
A főigazgatóság országos polgári védelmi főfelügyelője, dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok a megelőzés fontosságára helyezte a hangsúlyt, ezzel kapcsolatban elmondta, elkészült Magyarország kockázatelemzése, az ex ante jelentés volt szükséges ahhoz, hogy Budapest hozzájuthasson az Európai Unió 2014-2020-ra tervezett anyagi forrásaihoz. A tábornok elmondta, három projektet indítanak, egyet a megelőzési, kettőt a felkészítési rendszer fejlesztésére, ezen belül is a klímaváltozás okozta helyzetre való felkészülésre. A hazai szakmai tevékenységről szólva kijelentette, elkészült a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, ehhez rendelték a polgári védelmi szervezeteket, a létszámot és a felszerelést.
A konferencián a brit vöröskereszt képviseletében előadást tartott Simon Lewis, aki arról beszélt, hogyan érinti a menekülthelyzet Angliát. Elmondta, a menekültek fele gyermekkorú, a migránsok náluk is bizalmatlanok az egyenruhásokkal szemben, a bevándorlók nem jutnak elegendő információhoz. Beszélt arról is, hogy a menekültekre vonatkozó szabályok országonként eltérőek, ezért nehéz a kérdés egységes kezelése, ráadásul a közelgő tél újabb kihívást jelent. Simon Lewis szólt az országában indított áttelepítési programról, amelynek keretében szálláshelyeket, infrastruktúrát hoznak létre körülbelül húszezer menekült számára.
Yvonne Norrgard, a Svéd Polgári Védelmi Egyesület munkatársa bemutatta szervezetük munkáját, majd arról ejtett szót, hogy hetente kétezer-ötszáz kiskorú menekült érkezik Svédországba. A skandináv államba elsősorban szír, afgán, iraki menekültek mennek, szeptember végéig százötvenezer menekültkérelmet adtak be a svéd hatóságokhoz. A polgári védelmi egyesület feladata egyebek mellett, számolt be Yvonne Norrgard, hogy úgynevezett szükséglakásokat rendezzen be.
A konferencia plenáris ülésének utolsó előadását dr. Zeljko Dobranovic, a Horvát Veszélyhelyzet-kezelési Szövetség korábbi elnöke tartotta, aki egyebek mellett elmondta, országán körülbelül kétszázezer menekült haladt át, de egyetlen kérelmet sem nyújtottak be a hatóságokhoz. Zeljko Dobranovic úgy fogalmazott, vannak körülmények, amelyek visszatetszést váltanak ki a lakosság körében, ugyanakkor hangsúlyozta, keresztény és muzulmán egyházi szervezetek egyformán kiveszik a részüket a menekültkérdés horvátországi kezeléséből.
A nap második felében szekcióülésekkel folytatja munkáját a tanácskozás. Az egyik csoport azt a kérdést járja körül, mi a szerepe és felelőssége az európai önkéntes polgári védelmi szervezeteknek a kontinensre nagyszámú menekülttel kapcsolatos feladatok segítésében, a másik szekció az állami szervek, valamint az önkéntes polgári védelmi és humanitárius szervezetek együttműködésének fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. A konferencián tisztségviselőket is választanak és terítékre kerül a fórum alapszabálya is. Szerdán zárónyilatkozatot fogadnak el a résztvevők és mentési gyakorlatot tekintenek meg Budapesten.
Ötödször találkoznak az Európai Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Fórumának képviselői
