Árvízi helyzetekre felkészítő gyakorlat

2026. április 29. 12:10

Egy árvízi törzsvezetési gyakorlat erejéig április 29-én részlegesen működésbe lépett a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központja (KKB NVK). A gyakorlat során a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Honvédség, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a MÁV-Volán Csoport és a HungaroMet Zrt. szakértőivel, valamint a BM OKF Operatív Törzsével és a helyi operatív munkaszervekkel együttműködésben dolgoztak.

A gyakorlat forgatókönyve szerint egy mediterrán ciklon miatt jelentős mennyiségű csapadék hullott az Északkeleti-Kárpátokban, a lehullott csapadék következtében heves áradás kezdődött a Tisza felső folyásán. A helyzet kezelése érdekében működésbe lépett az Országos Vízügyi Irányító Törzs, és a védekezésben érintett vízügyi igazgatóságok megkezdték a várhatóan szükséges védekezési munkák előkészítését. Kijelölték az ideiglenes védelmi létesítmények, valamint a központi homokzsáktöltő-telepek helyét, valamint meghatározták a kritikus védelmi pontokat azzal a céllal, hogy az esetlegesen kitörő víz minél kevesebb kárt okozzon, és a folyót mihamarabb visszavezessék a medrébe. 

A gyakorlat feltételezése szerint a Tisza folyó április 19-én hajnalban Tiszabecsnél kezdett áradni, de számítani lehetett arra, hogy a Felső-Tisza vízszintje több ponton is jelentősen meghaladja majd a korábban mért legmagasabb értéket. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója készenlétet rendelt el az érintett katasztrófavédelmi operatív munkaszervek, valamint a HUNOR központi mentőszervezet részére. A döntés alapján a HUNOR mentőcsapatnak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe kellett mennie, hogy lekövesse az árhullámot, majd a főigazgató április 29-én elrendelte a központi mentőszervezet előbb Jász-Nagykun-Szolnok, majd Csanád-Csongrád vármegyébe történő átcsoportosítását.

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság mellett operatív törzset is működtetett a katasztrófavédelem, míg az érintett vármegyékben a területi és a helyi védelmi bizottságok koordinálták a védekezési munkát.

A tiszai árhullám tetőzése, valamint a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt Csongrád-Csanád vármegyében a Körös-zug által érintett települések kitelepítésére is fel kellett készülni. 

A gyakorlat során az irányító törzs döntéshozó munkáját nagyban támogatták a pilóta nélküli légi járművek, az általuk készített felvételek segítségével élőképes információkhoz jutottak a szakemberek.

A szerdai gyakorlatot dr. Jackovics Péter tű. ezredes, a BM OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztály vezetője irányította, és Erdélyi Krisztián tű. vezérőrnagy, a BM OKF műveleti főigazgató-helyettese értékelte. 

Fotó: Szőke Péter BM OKF