Három hónap alatt 2145 lakástűz, 46 halott és 196 sérült

Az év első három hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 1647 órára és 4176 tűzoltójárműre volt szükség. Összesen 23 ezer 952 négyzetméternyi épített terület égett le, 324 otthon vált tűz miatt lakhatatlanná, emiatt 838 embernek kellett átmenetileg elköltöznie.

A 2145 tűzzel érintett épület közül csupán 4-ben volt füstérzékelő, holott a készülék életet és anyagi javakat menthet meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzi. Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy kimenekülni az ingatlanból és értesíteni a tűzoltókat. A legtöbb tűz a kéményből indult, az összes eset csaknem 22 százaléka ilyen eredetű. A tüzek 12 százaléka a konyhában, 11 százaléka a hálószobában, 6 százaléka pedig a nappaliban keletkezett. A tüzek jellemzően elektromos problémára, a fűtési rendszer hibájára, nyílt láng használatára, a kémény állapotára, illetve főzésre, dohányzásra, szemétégetésre vezethetők vissza.

Két olyan tűzeset is volt, amelynél ketten vesztették életüket: január 11-én Makón, március 17-én pedig Kislángon találtak két-két holttestet.

A legtöbb tűzoltó beavatkozását igénylő egy január 24-i, fővárosi tűz volt. A kilencedik kerületi, Vaskapu és az Ipar utca sarkán lévő társasházban több robbanás is történt és ennek következtében kigyulladt egy első emeleti lakás. A helyszínre 15 járművel 40 tűzoltó vonult, a munkálatok több mint 6 órán át tartottak. 

A legtöbben egy március 8-i budapesti tűzben sérültek meg. A tizenkilencedik kerületben, a Kisfaludy utca egyik tízemeletes panelházának nyolcadik emeleti lakásában egy hűtőszekrény gyulladt ki. A lakásból kiáramló füst elárasztotta a nyolcadik és a fölötte lévő szinteket. A tűzoltók 15 embert kísértek ki az épületből, miközben egy porral oltó készülékkel eloltották a tüzet. Ennél az esetnél 8 ember szenvedett füstmérgezést.

A katasztrófavédelem 99 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében, 34 helyen felmerült a szándékos tűzokozás gyanúja. 99 épületnél gázpalackok, 16 helyen napelemek nehezítették az oltást. 

A lakástüzek megelőzése érdekében tanácsos a konyha, a hálószoba vagy a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni. Már olyan füstérzékelők is beszerezhetőek, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra. Ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére. 

Az első negyedévben 294 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat (tavaly 391). 45 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést (tavaly 63), 3 ember pedig meghalt (tavaly 6). Akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt lánggal működő berendezést használnak, és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni. Érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző-, vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni.  

Fotó: Szőke Péter BM OKF