Romok és szűk járatok

Két hónappal az törökországi éles bevetés után vesz részt gyakorlaton a mentőszervezet. Kipróbálhatják, miként működnek a hazai környezetben a földrengés utáni mentés során szerzett kutató-mentő tapasztalatok. A hajdúszoboszlói romvárosban ismét túlélőket keresnek, két alegység elméleti és gyakorlati képzése zajlik a héten. A tizenhat kutató szakembert négy kiképző kíséri.  

Hétfőn a táborállítás mellett a felderítést gyakorolták, kedden pedig folytatták a romkutatást. A gyakorlat vezetői két pályát alakítottak ki, amelyeket törmelékkel, autóronccsal és vaselemekkel torlaszoltak el. Hasonló területet építettek ahhoz, mint amilyen a törökországi földrengés után várta a csapatot. Ott falakat kellett áttörniük, járatokat kialakítaniuk ahhoz, hogy egyre beljebb haladhassanak. A csapatban tevékenykedő hivatásos tűzoltók a romok eltávolítása és az elemek biztonságos áttörése után juthattak a sérültekhez. Ezt modellezték a romvárosban is. 

A tervek szerint folyamatos munkavégzés mellett ez a feladat minimum húsz órán át tart. Az egyhetes gyakorlat vezetője, Ökrös Árpád tű. őrnagy, a HUNOR koordinációs tisztje elmondta, hogy az egységek az előre összeállított felszerelésükből és a romok között talált eszközökből bármit felhasználhattak. A tűzoltók között ott vannak azok, akik Törökországban is sikeresen avatkoztak be, velük kiegészülve érzékelhetően gyorsabban és kreatívabban dolgoznak a kárterületen.

A HUNOR alegységeinek képzése a romok között rekedt sérültek egészségügyi ellátásával, daruirányítási feladatokkal és a nehéz betonelemek mozgatásával folytatódik. 

Fotó: Szőke Péter BM OKF