A mezőgazdasági tüzekről – minden oldalról

2021. június 16.

Növénytermesztési ismeretek, a mezőgazdasági gépek tüzei, balesetei, a levegőminőség és a mezőgazdaság kapcsolata, mezőgazdasággal összefüggő biztosítások, a szabadtéri és a mezőgazdaságot érintő tűzesetek tapasztalatai, a tüzek megelőzése – ezek és ehhez hasonló kérdések voltak terítéken június 16-án, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által szervezett on-line konferencián.

A virtuális térben megrendezett „találkozót” dr. Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő nyitotta meg. A tábornok egyebek mellett beszélt az avar és kerti hulladék égetésének januártól megváltozott szabályairól, az erdő- és más vegetációtüzek területén végrehajtott tűzvédelmi ellenőrzésekről, a mezőgazdasági járművek műszaki szemléjéről. Statisztikai adatokon keresztül mutatta be a szabadtéri tüzek alakulását: az idei esztendő első hat hónapjában több mint 4800 ilyen tűz keletkezett, ami elmarad az előző évekétől. Az adatokból kiderült, hogy a mezőgazdasági tüzek száma nem annyira a napi hőmérséklettel van összefüggésben, inkább az aratási szezon van hatással az esetszámra. A tábornok külön kitért a terményszárítók tüzeire, ezekből a legtöbb szeptember-októberben keletkezik.

Szabó Mária, az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztályának vezetője a betakarítási tevékenység tapasztalatairól beszélt. Előadásában áttekintette a szántóföldi növénytermesztés sajátosságait, a mezőgazdasági munkák ütemezését, külön-külön részletezve az egyes évszakok tevékenységeit. Elmondta, a hazai szántóföldi növénytermesztésnek a felét a kukorica és a búza adja együtt, ezek vetésterülete évi egy-egy millió hektár körül alakul. Emellett az olajos növények is jelentős arányt képviselnek, csaknem egyharmadát teszik ki a termesztett növényeknek.

A levegő minősége és a mezőgazdaság közötti összefüggéseket dr. Orbán Hunor, az Agrárminisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának vezetője tárta a hallgatóság elé. Szólt a nyílt téri égetés levegőminőségre gyakorolt hatásáról, arról, hogy az égetés helyett a tarló beszántása, a növényi hulladékok energetikai hasznosítása, illetve a komposztálás szolgálhat alternatívaként. Emellett bemutatta az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot és beszélt a mezőgazdasági fóliahulladék begyűjtéséről is.

Vörös Anita, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. útvonal-engedélyezési vezetője annak részleteit ismertette, hogy a mezőgazdasági – jellemzően túlsúlyos, túlméretes – járművek hogyan és milyen feltételekkel használhatják az ország közúthálózatát, mely járművekre kell behajtási, vagy útvonalengedélyt kérni.

A konferencia következő előadásában Szentaskó László, a Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Bizottságának képviseletében a mezőgazdaságban előforduló biztosítási eseményekről, így a fagyról, a vihar- és homokverés-károkról, a felhőszakadásokról, a tűz- és jégesőkárokról, a mezőgazdaságban előforduló árvízkárról és az aszályról beszélt. Bemutatta a kárenyhítési rendszer pilléreit, a díjtámogatott növénybiztosítást, a jégelhárító rendszert és a mezőgazdasági krízisbiztosítást.

A találkozó délelőtti szakaszának végén Berzai Zsolt rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság baleset-megelőzési osztályának vezetője, egyben az Országos Baleset-megelőzési Bizottság főtitkára a mezőgazdasági gépek közlekedési baleseteinek tapasztalatairól értekezett. 2020-ban tizennégyezer személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, ezek során több mint tizennyolcezren sérültek vagy haltak meg. Évente kétszázötven olyan baleset történik, amely mezőgazdasági gépeket érint, az esetek hatvan százalékában csak anyagi kár keletkezik. A statisztikák azt mutatják, hogy az ilyen balesetek kétharmadát a mezőgazdasági gépek vezetői okozzák: szabálytalanul kanyarodnak, nem adják meg az elsőbbséget, kivilágítatlanul közlekednek, nem az út jobb oldalán mennek, nem tartanak megfelelő oldaltávolságot, felhordják a sarat a burkolatra, nem megfelelően választják meg a sebességet, vagy rosszul rögzítik a rakományt. Amikor pedig a másik jármű vezetője a hibás, olyankor a sofőrök az előzési szabályokat sértik meg, szabálytalanul kerülik ki a mezőgazdasági járművet, illetve túllépik a megengedett sebességet. 

Az aratást megelőző műszaki ellenőrzések mind a hatóságnak, mind a gazdáknak fontosak. Az az általános tapasztalat, hogy a mezőgazdasági gépek jó állapotban vannak, a gazdák felkészültek. Mindezek ellenére előfordulnak kisebb hibák, amiket éppen a megelőző ellenőrzésekkel lehet kiküszöbölni. Erről már Péter András tűzoltó alezredes, a BM OKF tűzmegelőzési főosztályvezetője beszélt, aki ismertette, hogy a mezőgazdasági tűzesetek száma az elmúlt évben a sokéves átlag alatt volt.

Ahogy Nagy Gábor tűzoltó alezredes, a mezőtúri katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályának vezetője elmondta, a mezőgazdasági tüzek legnagyobb problémáját az jelenti, hogy jellemzően nehezen megközelíthetőek, a vonulási időt, a kár mértékét nagyban befolyásolhatja a vonulási távolság és az út minősége. Elhangzott, hogy emiatt esetenként az oltóvíz helyszínre juttatása is nehézkes, pedig az idő fontos tényező. Az ilyen esetekben azzal is számolni kell, hogy nemcsak a termény vész oda, hanem a nagy értékű gépjárművekben is óriási kár keletkezik.

Hegedűs Csaba tűzoltó ezredes, a mezőtúri katasztrófavédelmi kirendeltség iparbiztonsági felügyelője a mezőgazdasággal kapcsolatos veszélyesáru-szállításról beszélt. Visszatérő hiba, hogy a rakományt nem rögzítik a raktéren belül, pedig a veszélyes áruval együtt szállított, egyébként nem veszélyes árunak minősülő rakományt is rögzíteni kell. Sok esetben a járművekben elhelyezett tűzoltó készülékek karbantartottsága, állapota, üzemképessége is kifogásolható.

A mezőgazdasági gépek között leggyakrabban a kombájnok és bálázók gyulladnak ki. A kombájnok belső szerkezete nehezen áttekinthető, gyorsan terjed benne a tűz, erről már Fentor László tűzoltó alezredes, a Tűzoltósági Főosztály országos tűzvizsgálója beszélt, hét év statisztikája alapján. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy tanácsos több kézi tűzoltó készüléket elhelyezni a gépeken, ha azok mégis kigyulladnak, akkor pedig az átterjedés megakadályozására is ügyelni kell. Hasznos eszköze a megelőzésnek egy lézeres ponthőmérő vagy a hőkamera. 

Mintegy százan csatlakoztak az online konferenciához, amelynek tíz előadása megfelelő elméleti alapot nyújt a mezőgazdasági tüzek megelőzéséhez.

Fotó: Szőke Péter BM OKF