Gyakran ismételt kérdések a kéményseprésről aloldal fejlécképe
Tartalomjegyzék

Gyakran ismételt kérdések a kéményseprésről

  1. Milyen tevékenységet végez a katasztrófavédelem a kéményekkel összefüggésben?
  2. Melyik kéményseprő szolgáltatóhoz tartozom?
  3. Miben változik a lakossági ellátás a korábban megszokott rendszerhez képest?
  4. Mi az a sormunka?
  5. Mit takar pontosan az egylakásos ingatlan fogalma?
  6. Milyen vizsgálatok elvégzése tartozik a sormunka keretébe?
  7. Használója vagyok az ingatlannak, milyen kötelezettségeim vannak kéménysepréssel kapcsolatban?
  8. Az ingatlan tulajdonosa/használója/bérlője vagyok, de nem tartózkodom a lakásban. Ilyen esetben is szükséges ez ellenőrzés?
  9. Évente hányszor jön a katasztrófavédelem a kéményeket ellenőrizni?
  10. Tulajdonosa/használója vagyok az ingatlannak, milyen eszközöket, feltételeket kell biztosítanom az ellenőrzéshez?
  11. Nem akarok szabadságot kivenni az ellenőrzés idejére, milyen következményei lesznek, ha nem engedem be a kéményseprőt?
  12. Van lehetőségem időpontot egyeztetni a kéményseprővel?
  13. Mennyi a kéményseprés díja?
  14. Hogyan kell megfizetni a kiszállási díjat és a költségtérítést?
  15. Nem értek egyet a kéményseprő megállapításaival. Kihez fordulhatok?
  16. A füstelvezető, tüzelő berendezés építésével, üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseimmel kihez fordulhatok?
  17. Milyen iratokat kell előkészíteni a kémény műszaki átvételekor?
  18. Mi minősül időlegesen használt ingatlannak?
  19. Az én házamban évek óta nem lakik senki. Bejelenthetem, hogy lakatlan ingatlan?
  20. 2016. július 1-től ingyenes lett a kéményseprés, de nálam az első félévben ellenőriztek és egész évre befizettem a díjat. Mi lesz ezzel a pénzzel?

 


Milyen tevékenységet végez a katasztrófavédelem a kéményekkel összefüggésben?

2016. július 1. után a katasztrófavédelem teljeskörű kéményseprőipari közfeladatot lát el a lakosság körében azokon a településeken, ahol eddig a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltató biztosította az átmeneti ellátást, továbbá ott, ahol az önkormányzat felmondta a közszolgáltatási szerződését. Tevékenysége sormunka keretében és sormunka keretén kívül ellátandó feladatokból áll.


Melyik kéményseprő szolgáltatóhoz tartozom?

A katasztrófavédelem ellátási körébe került területek térképét honlapunk tájékoztatói között találja, továbbá az Ön településén nyilvántartott kéményseprőipari közszolgáltató vagy szolgáltatók megtekintéséhez, írja be lakhelye irányítószámát az alábbi linken megtalálható mezőbe. 


Miben változik a lakossági ellátás a korábban megszokott rendszerhez képest?

2018. január elsejétől a sormunka csak a társasházak és a lakószövetkezeti ingatlanok esetében történik ütemterv szerint.
Az egylakásos épületek – jellemzően a családi házak – tulajdonosai és használói a kéményseprőipari szolgáltató munkavégzési menetrendjétől függetlenül, a nekik leginkább megfelelő időpontra maguk kezdeményezik égéstermék-elvezetőjük (kéményük) rendszeres időnként szükséges biztonsági felülvizsgálatát.
2016 második féléve óta – szolgáltatótól függetlenül – a lakosság számára végzett kéményseprőipari tevékenység ingyenes. A katasztrófavédelem kéményseprőipari szervének szolgáltatási területén egységes ügyfélszolgálati rendszer segíti a lakosság gördülékeny ügyintézését. A katasztrófavédelem a 21. század elvárásainak megfelelő eszközparkkal rendelkezik, a kéményseprők tehát magas színvonalú szolgáltatást nyújtanak.
Az ellenőrzések a jogszabályban meghatározott gyakorisággal történnek meg: a szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők esetében évente, a gázüzemű és a zárt rendszerű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények vagy kéményrendszerek esetén kétévente. A kémények teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálatát négyévente kötelező elvégezni. Részletesebben


Mi az a sormunka?

A sormunka a kéményseprőipari szerv vagy kéményseprőipari szolgáltató megrendelés nélkül, rendszeres időközönként, tűzbiztonsági okból ingatlanról ingatlanra járva, úgynevezett „sorban” végzett ellenőrző tevékenysége, amely kiterjed az ingatlanhoz tartozó tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény (kémények), tartalékkémény, továbbá a bekötő- és összekötőelemek, valamint ezek tartozékainak átvizsgálására, szükség szerinti tisztítására, négyévenkénti műszaki felülvizsgálatára. Bővebben


Mit takar pontosan az egylakásos ingatlan fogalma?

Minden olyan lakóingatlan egylakásosnak minősül, amely nincs társasházként, vagy lakásszövetkezetként bejegyezve.
Az egylakásos ingatlan szabadon álló, zártsorú beépítési móddal, vagy a telken épített, egy lakást magában foglaló lakóépület, családi ház, ikerház vagy sorház, de a több lakást tartalmazó, több emeletes lakóház is ide sorolandó, amennyiben nem alakult társasházzá.


Milyen vizsgálatok elvégzése tartozik a sormunka keretébe?

  • az égéstermék-elvezető (kémény) ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása;
  • az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálata;
  • a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzése, figyelembe véve a levegő-utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is;
  • az égéstermék paramétereinek ellenőrzését;
  • az összekötőelem ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása;
  • a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó előírások teljesítése, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését. Bővebben


Használója vagyok az ingatlannak, milyen kötelezettségeim vannak kéménysepréssel kapcsolatban?

Az ingatlan használója köteles lehetővé tenni és a szükséges feltételeket biztosítani a kéményseprőipari szerv számára, hogy az időszakos sormunka keretében és a sormunka keretén kívül adódó feladatait ellássa:

  • az ingatlan tulajdonosa, amennyiben magánszemély köteles megadni a kéményseprőipari szerv képviselőjének a születési és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének a címét, az ingatlan címadatait; amennyiben gazdálkodó szervezetről van szó, a szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát kell megadni;
  • élet és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése, kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás esetén a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetését azonnal megszüntetni,
  • az élet és vagyonbiztonságot közvetlenül nem veszélyeztető szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni;
  • az időszakos ellenőrzés második (meghiúsult) időpontjától számított 30 napon belül a kéményseprőipari szerv tevékenységét – külön egyeztetést követően – igénybe venni;
  • jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképességét biztosítani, tisztítását, karbantartását, kalibrálását a gyártó által meghatározottak szerint elvégezni, a műszaki élettartam lejártát követően a berendezést cserélni, a műszaki megfelelőséget igazoló dokumentumokat a készülék leszereléséig megőrizni és azt a kéményseprőipari szerv vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során rendelkezésre bocsátani;
  • a tevékenység elvégzésért a törvényben meghatározott esetekben kiszállási díjat vagy költségtérítést fizetni.


Az ingatlan tulajdonosa/használója/ bérlője vagyok, de nem tartózkodom a lakásban. Ilyen esetben is szükséges ez ellenőrzés?

Az ingatlan tulajdonosa a kéményseprőipari szerv részére írásban bejelentheti, ha az ingatlana időlegesen használt ingatlan. A bejelentést követő tizenötödik naptól a kéményseprőipari szerv a sormunka keretében ellátandó feladatokat négyévente egy alkalommal végzi el.
Ha az ingatlan már nem minősül időlegesen használt ingatlannak, e minőségének megszűnését követő 30 napon belül az ingatlan tulajdonosa ezt köteles bejelenteni a kéményseprőipari szervnek. A bejelentés formanyomtatványát itt találja.


Évente hányszor jön a katasztrófavédelem a kéményeket ellenőrizni?

A tervezett sormunka a jogszabályban meghatározottak értelmében a szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők esetében évente, a gázüzemű és a zárt rendszerű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények vagy kéményrendszerek esetén kétévente történik meg, a kémények teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálata pedig négyévente kötelező a társasházakban és a lakásszövetkezeti lakóépületekben élők, valamint a gazdálkodó szervezetek számára. Az egylakásos ingatlanokban élők számára ugyanilyen gyakran ajánlott.
Vagyis a társasházi lakóegységek tulajdonosai vagy használói – természetes személyek és gazdálkodó szervezetek egyaránt – a használatban lévő tüzelőberendezésük típusa szerint évente, vagy kétévente kapnak értesítést a katasztrófavédelemtől. Amennyiben az szakmailag indokolt, az előírtnál gyakoribb ellenőrzést is előírhat a kéményseprő.
Az egylakásos ingatlan tulajdonosának vagy használójának kezdeményezésére azokban az ingatlanokban, amelyekbe nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye, vagy fióktelephelye, előre, közösen egyeztetett időpontban, szintén évente vagy kétévente ingyenesen ellenőrzi, tisztítja a kéményt vagy kéményeket a kéményseprő, a műszaki felülvizsgálatot pedig négyévente végzi el.


Tulajdonosa/használója vagyok az ingatlannak, milyen eszközöket, feltételeket kell biztosítanom az ellenőrzéshez?

Az ingatlan használójának az égéstermék-elvezető típusától és a tüzelőanyag fajtájától függően biztosítania kell

  • az égéstermék-elvezetővel és a levegő-utánpótlás ellenőrzésével érintett helyiségekbe való bejutás, a padlástérbe vagy a tetőhéjazat fölé történő feljutás, a tisztítónyílás és az összekötőelem biztonságos megközelíthetőségének lehetőségét;
  • az összekötőelem tisztíthatóságát, elsősorban annak bonthatóságával, vagy tisztítónyílások kialakításával;
  • gyűjtőedényt a kéményseprésből származó hulladék számára;
  • gáztüzelő-berendezés esetén a berendezés beindításának lehetőségét;
  • az alsó tisztítónyílásnál, magastetős épület esetén a padlástérben az égéstermék-elvezető kiégetése alkalmával 10 liter vizet;
  • helyszíni műszaki vizsgálat esetén a birtokában lévő, a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki dokumentumokat;
  • szén-monoxid méréséhez mérőnyílást, kivéve, ha a mérés mérőnyílás kialakítása nélkül is megoldható.


Nem akarok szabadságot kivenni az ellenőrzés idejére, milyen következményei lesznek, ha nem engedem be a kéményseprőt?

Amennyiben ön egylakásos ingatlan – azaz családi ház, illetve társasházzá nem alakult többlakásos, emeletes ház egyik ingatlanának – tulajdonosa, használója vagy bérlője, úgy 2018. január elsejét követően, az önnek tetsző időpontban kérheti égéstermék-elvezetőjének biztonsági felülvizsgálatát, tisztítását, illetve műszaki felülvizsgálatát, a törvényben meghatározott időközönként ingyenesen.
Amennyiben ön társasházi lakóegység tulajdonosa vagy használója és az időszakos ellenőrzés az ajánlott első és második időpontban meghiúsul, úgy a kéményseprőipari szerv és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodik meg. Ebben az esetben az ügyfélnek a második időponttól számított harminc napon belül időpontfoglalás útján kell kezdeményeznie a sormunka elvégzését, amelyért ekkor már fizetnie kell. A harminc nap leteltével pedig egyedi megrendeléssel – az ellenőrzés díjának megfizetésével – köteles pótolni az elmaradt sormunkát.
Ha a közfeladat ellátására a közösen egyeztetett időpontban sem kerül sor, vagy a 30 napos határidőt elmulasztja, a kéményseprőipari tevékenység ellátójának kötelessége értesíteni a tűzvédelmi hatóságot.


Van lehetőségem időpontot egyeztetni a kéményseprővel?

Amennyiben ön társasházi lakóegység tulajdonosa, vagy használója, a kéményseprést ellátó szakemberrel közvetlen megállapodásra nincs lehetősége. A sormunka egyeztetett időpontban történő elvégzését időpontfoglalás, vagy egyedi megrendelés útján kezdeményezheti, ha pedig a közfeladat ellátására a tevékenységet végző által ajánlott első és második időpontban nem került sor, úgy ez kötelessége.
Amennyiben ön egylakásos ingatlan – azaz családi ház, illetve társasházzá nem alakult többlakásos, emeletes ház egyik ingatlanának – tulajdonosa, használója vagy bérlője, úgy 2018. január elsejét követően az előre egyeztetett időpontra kérheti a kéményseprőipari közfeladat elvégzését.
Válassza az önnek legmegfelelőbb formát:

  • Online a www.kemenysepres.hu/ugyfelszolgalat oldalon az „időpontfoglalás” elektronikus űrlap kitöltésével
  • Telefonon a 1818 / 9 / 1 / 1-es menüpontban
  • E-mailben a xrzralfrceb.htlsryfmbytnyng@xngirq.tbi.uh címen
  • Levélben a BM OKF GEK részére címzetten a 1903 Budapest, Pf.: 314. címen
  • e-Papíron
  • Személyesen, nyitvatartási időben a megyei ügyfélszolgálati pontokon, amelyek címeit itt találja;
  • Külföldről a +36 (1) 550 1858 helyi díjszabással hívható telefonszámon.


Mennyi a kéményseprés díja?

A kéményseprőipari tevékenység díja két részből tevődik össze, kiszállási díjból és költségtérítésből.
A kiszállási díj összege az ingatlan helye szerint illetékes önkormányzat rendeletében meghatározott, a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díj 30 százalékának megfelelő összeg. A költségtérítés összegét már több tényező befolyásolja. A kiszámítás alapját a törvény munkanormákban rögzíti, amelyekhez az égéstermék-elvezető száma, típusa, hossza, a használat jellege, valamint a bekötések száma és hossza alapján meghatározott – szintén a törvényben rögzített – munkaráfordítási táblázat és képlet alkalmazásával egyedileg számítja ki a közfeladatot ellátó szakember. Bővebben


Hogyan kell megfizetni a kiszállási díjat és a költségtérítést?

A kiszállási díjat és a költségtérítést számla ellenében, a kéményseprőipari tevékenység elvégzését követő 30 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ 10023002-00294298-00000000 számla javára kell befizetni, banki vagy készpénz-átutalási megbízás formájában, feltüntetve a "kémény" szót.


Nem értek egyet a kéményseprő megállapításaival. Kihez fordulhatok?

Panaszát ügyfélszolgálati nyitva tartásunk ideje alatt szóban a 1818 (9.1.4-es Bejelentés menüpont) ingyenesen hívható telefonszámon, személyesen a területileg illetékes Megyei Ellátási Csoportnál, vagy írásban postai küldeményben, illetve az ügyfélszolgálat e-mail címére küldött levélben juttathatja el hozzánk. A részletesebb tájékoztatásért kérjük nézze meg az Ügyfélszolgálat és Panaszkezelés menüpontokat.


A füstelvezető, tüzelő berendezés építésével, üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseimmel kihez fordulhatok?

Független tanácsadásért és szakvéleményért forduljon bizalommal kéményseprő mestereinkhez. A fűtési rendszer kialakításával, a kémények építésével, felújításával, korszerűsítésével, vagy átépítésével kapcsolatosan szervezetünk segítséget nyújt annak érdekében, hogy valóban gazdaságos, jövőbemutató és környezetbarát fűtést valósítsanak meg. Az építési engedélyezési tervdokumentáció felülvizsgálatát a műszaki egyeztetés keretében, megrendelt szolgáltatásként díjfizetés ellenében végezzük. A megrendelésre végzett tevékenységek munkadíját és a díjképzésre vonatkozó előírásokat itt nézheti meg bővebben


Milyen iratokat kell előkészíteni a kémény műszaki átvételekor?

A kéményseprő a helyszíni műszaki vizsgálatot a tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) belügyminiszteri rendelet 1. mellékletében meghatározott követelmények és módszerek szerint végzi, és a megrendelőtől a következő iratokat kérheti:

  • az építészeti, gépészeti terveket;
  • az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét;
  • az égéstermék-elvezető, tüzelőberendezés gyártója által kiadott diagramokat, táblázatokat, ezek hiányában az égéstermék-elvezető szakirányú felsőfokú végzettségű szakember által készített hő- és áramlástechnikai méretezését;
  • az égéstermék-elvezetőbe beépített építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot, esetleges egyéb nyilatkozatot;
  • a kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-elvezető vonatkozásában;
  • a kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha, kandalló, kemence vagy egyéb, helyszínen létesített tüzelőberendezés építéséről, telepítéséről; és
  • a villámvédelmi jegyzőkönyvet.

KIEGÉSZÍTÉS:
Villámvédelmi jegyzőkönyvvel általánosságban csak azok az épületeket és egyéb építmények rendelkeznek, ahol az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) villámvédelmi előírásai szerint, villámhárító berendezés kiépítésére volt szükség. A villámvédelmi jegyzőkönyv a villámhárító berendezés rendszeres felülvizsgálatát igazolja.
Fontos tudni, hogy a kémények, kürtők villámvédelmi szempontból különleges épületnek és építménynek minősülnek, és villámhárító berendezéssel kell rendelkeznie a 20 méternél magasabb egyedül álló kéményeknek, valamint az épülettel összeépített, annak magasságát legalább 5 méterrel meghaladó kéményeknek és kürtőknek, az épület rendeltetésétől függetlenül.


Mi minősül időlegesen használt ingatlannak?

Időlegesen használt az az ingatlan, amelyen lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesítettek, szálláshely szolgáltatási tevékenységet nem folytatnak, és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki. Ide tartoznak a nyaralóövezeti ingatlanok is, ahol csak hétvégenként, leginkább nyáron tartózkodnak az ingatlanhasználók. Ezen ingatlanok kéményei olyan csekély igénybevételnek vannak kitéve, hogy tisztításuk a törvény által meghatározottak szerinti legritkább esetben, négyévente szükséges.
A kéményseprőipari szerv vagy szolgáltató csak akkor tekint egy ingatlant időlegesen használtnak, ha az nem társasházi vagy lakásszövetkezeti ingatlan és időlegesen használt jellegét a tulajdonos a kéményseprőipari szervnek a jogszabályban meghatározottak szerint bejelentette. A bejelentés formanyomtatványát itt találja.


Az én házamban évek óta nem lakik senki. Bejelenthetem, hogy lakatlan ingatlan?

A kéményseprőtörvény nagyon helyesen, nem használja a lakatlan ingatlan fogalmát. A törvény kéményekre fókuszál. Azt vizsgálja, hogy egy kémény alkalmas-e, hogy tüzelőberendezést csatlakoztassanak hozzá. Amennyiben annak bekötőnyílása szabad, kitorkollása nem zárt, úgy bármikor beüzemelhető, így természetesen vizsgálni és tisztítani kell, mert veszélyforrást jelent. Az ilyen ingatlanok esetében a tulajdonos bejelentés útján jelezheti, hogy ingatlana időlegesen használt, ekkor négyévente egyszer kötelező az ellenőrzés és a tisztítás. A bejelentés formanyomtatványát itt találja.


2016. július 1-től ingyenes lett a kéményseprés, de nálam az első félévben ellenőriztek és egész évre befizettem a díjat. Mi lesz ezzel a pénzzel?

Az országban évtizedek óta mintegy 4,5 millió égéstermék-elvezetőt kell a kéményseprőknek sormunka keretében, azaz külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként ellenőrizniük és tisztítaniuk. Ilyen mennyiségű kéményállományt csak folyamatos munkavégzés mellett, időben ütemezve és a teljes naptári évre elosztva lehet vizsgálni. Mindez azt jelenti, hogy egyes ingatlanokban már az I. félévben, másokban pedig a II. félévben kerül sor a kéményseprőipari sormunkára a területi közszolgáltató munkaütemezésétől függően.
A kéményseprő szolgáltató által az idei I. félévben ellenőrzött háztartásokban tehát nem éves díjat fizettek az ingatlan használói, hanem kizárólag az elvégzett kéményseprőipari sormunka önkormányzati rendeletben meghatározott egyszeri díját térítették meg a munkavégzést követően, azaz utólag a területi szolgáltatónak. Az időarányos (negyedéves, féléves, éves) díjfizetés így fogalmilag kizárt. Az önkormányzati rendeletben rögzített mértékű díjat a szolgáltató így jogszerűen, a munkavégzés ellentételezéseként szedhette be az érintett háztartásokban. A díj a közszolgáltató bevétele, amely a költségei fedezésére szolgál. Ennek megfelelően a közszolgáltatás igénybevételét követően megfizetett díjból nincs az ingatlan használójának visszajáró „fennmaradó összeg”.