Tűzvédelmi szakmai napok

A rendezvény első napján adták át a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozata által alapított Pap Zoltán Tűzvédelmi Nívódíjat, amelyet dr. Gyapjas János PhD, a Neumann János Egyetem Biztonságtudatossági Tudásközpont tagja, a Bács-Kiskun Vármegyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportjának elnöke, a Magyar Tűzvédelmi Egyeztető Fórum koordinátora vehetett át.

A résztvevőket a levezető elnök, dr. Gyapjas János köszöntötte. Nyitó beszédet Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, dr. habil. Fülöp Tamás PhD, a Neumann János Egyetem rektora és dr. Bognár Balázs PhD tű. dandártábornok, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke mondott. A tábornok úgy fogalmazott, különös jelentőséget ad ennek a konferenciának, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára megalapítása bicentenáriuma alkalmából, a Tudomány Évében, immár tizenötödik alkalommal rendezték meg. A program előadásai világosan jelzik, hogy a tűzvédelem előtt álló kihívások egyre összetettebbek, ezért azokra közös gondolkodással, együttműködéssel és folyamatos tudástranszferrel adhatunk megfelelő válaszokat. Hozzátette, hogy a polikrízisek és az extrémitások időszakában a biztonság megteremtése nem kizárólag egy-egy szervezet, hatóság, hivatásrend vagy szakma feladata. A reziliencia közös képesség, a tudomány, a technológia, a közigazgatás, a gazdaság és a társadalom együttműködésének eredménye. Hangsúlyozta, hogy az ilyen rendezvények jelentik annak a szélesebb szakmai és tudományos együttműködésnek az alapját, amely hosszú távon egy korszerű, nemzetközi kapcsolatokra is építő tűzvédelmi- és reziliencia-tudományi tudásközösség kialakulásához vezethet. 

A tábornok mellett más előadók is rámutattak arra, legalább ilyen fontos átültetni a kutatási eredményeket a gyakorlatba, a nemzetközi tapasztalatokat a hazai szakmai gondolkodásba, a beavatkozási tapasztalatokat pedig a jövő tervezési és megelőzési folyamataiba. A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács kiemelt feladatának tekinti, hogy elősegítse ezt a kapcsolatrendszert, és fórumot teremtsen a különböző tudományterületek és szakmai közösségek együttműködéséhez. 

A konferencia előadásaiból kirajzolódott, hogy jelentős átalakuláson megy át a tűzvédelem, a jövő tűzvédelme semmiképpen nem egyetlen szakterület fejlődését jelenti. Egyre szorosabban kell együttműködnie az építészeti és használati tűzvédelemnek, az aktív tűzvédelmi rendszereknek, a tűzoltói beavatkozásnak, valamint a kockázatelemzésnek és az informatikának.

A kutatók felhívták a figyelmet azokra a kihívásokra is, amelyek a klímaváltozással – így különösen a vegetációtüzekkel, és más extrém időjárási eseményekkel – összefüggésben jelentkeznek.

A résztvevők egyebek mellett előadásokat hallhattak a mesterséges intelligenciával támogatott tűzvédelmi megoldásokról, amelyek az egyik legnagyobb technológiai változást jelentik napjainkban. „A tűzmegelőzésben az AI segítséget nyújthat dokumentációk, tervanyagok, ellenőrzési eredmények és korábbi események elemzésében, kockázatok felismerésében, illetve összetett rendszerek közötti összefüggések feltárásában”– hangzott el. 

A technológiai fejlődés – az elektromos járművek, nagyteljesítményű akkumulátorok, energiatárolók, napelemes rendszerek, új építőanyagok és egyre összetettebb ipari technológiák megjelenése – nemcsak új lehetőségeket biztosít, hanem egyszersmind új veszélyforrásokat is jelent. A tűzoltók az egyes beavatkozások során olyan veszélyekkel találkoznak, amelyek fizikailag és taktikai szempontból is eltérnek az eddig ismert tűzesetektől. „Erre tekintettel a tűzoltói technikának is lépést kell tartania a modern technológiával”– hangsúlyozták az előadók.

A kétnapos szakmai tanácskozáson szó esett a klímaváltozás, a kritikus infrastruktúrák rezilienciája és a tűzvédelem új kihívásairól, valamint a PFAS-kihívásról, amely napjaink egyik legsúlyosabb környezetvédelmi és egészségügyi problémája. A PFAS challenge jelenleg az egyik legnagyobb feladat a tudomány, a környezetvédelem és a szabályozó hatóságok számára, amely a perfluor- és polifluor-tartalmú vegyi anyagok, úgynevezett „örök vegyi anyagok” kivonására, kimutatására és megsemmisítésére irányul. PFAS egy több mint 4700 mesterséges vegyületből álló anyagcsoport. Az 1940-es évek óta használják őket teflonedények, vízálló ruhák, sminkek, tűzoltóhabok és élelmiszer-csomagolások gyártásánál, mert rendkívül jól ellenállnak a hőnek, a víznek és a zsírnak. A szén-fluor kémiai kötés az egyik legerősebb a kémiában, emiatt ezek az anyagok nem bomlanak le a természetben, évszázadokig megmaradnak, innen az „örök vegyi anyag” név. Mostanra bejutottak a talajba, a folyókba, az európai ivóvizekbe, a zöldségekbe, és szinte minden ember vérében kimutathatók.

A kétnapos szakmai fórum lehetőséget adott arra, hogy az ország különböző részein dolgozó szakemberek átbeszéljék a fejlődési irányokat, egyeztessék a leghatékonyabb módszereket és megoldásokat a modern kor tűzvédelmi kihívásaira. 

Fotó: Juhász Tamás