Magyar részvétel a második Tűzoltó Világkongresszuson

A brit Nemzeti Tűzoltóparancsnokok Tanácsa (NFCC) szervezésében megvalósult világkongresszuson több mint hatvan nemzet tűzoltósági és kormányzati vezetői, kutatói, valamint szakértői gyűltek össze. A hazai küldöttséget dr. Varga Ferenc tűzoltó dandártábornok, a BM OKF főigazgatója vezette, a delegáció tagja volt Barta-Vámos László tűzoltó alezredes, a BM OKF tűzvédelmi főosztályának vezetője is.

A 2024-ben Washingtonban megtartott első Tűzoltó Világkongresszust követő idei találkozó célja a nemzetközi együttműködés erősítése, a tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztása, valamint a tűzoltó- és mentőszolgálatok előtt álló közös és folyamatosan változó kihívások megvitatása volt.

A szakmai program kiemelt témái között szerepelt a megelőzés, az épületek és a kulturális örökség tűzbiztonsága, a katasztrófákra való felkészülés, valamint az éghajlatváltozással összefüggő kockázatok kezelése. A résztvevők foglalkoztak az újonnan megjelenő és szélsőséges veszélyekkel, a jelentős káresemények kezelésével, továbbá azzal, hogy a tűzoltó- és mentőszolgálatok miként alkalmazkodhatnak a gyorsan változó környezethez.

A globális megelőzés és az örökségvédelem témakörében a szakemberek olyan kiemelt esetek tapasztalatait elemezték, mint a párizsi Notre-Dame-ban keletkezett tűz, a svájci Crans-Montana tüze, valamint a brit Grenfell-toronyház tragédiája kapcsán levont épületbiztonsági tanulságok. Az emberközpontú veszélyhelyzet-kezelés fontosságát az 1966-os aberfani, az 1989-es hillsborough-i katasztrófa, valamint a 2017-es Manchester Arena elleni terrortámadás tanulságain keresztül is vizsgálták a résztvevők. A klímaváltozáshoz kapcsolódó kockázatok mellett külön szekció foglalkozott a lítium-ion akkumulátorok égéséből fakadó új technológiai veszélyek kezelésével.

A szakmai kerekasztal-beszélgetéseken kiemelt szerepet kapott a tűzoltók egészségmegőrzése. A tagországok egyetértettek abban, hogy a fizikai kimerültség, a káros anyagoknak való kitettség és a pszichikai traumák hosszú távú kockázatai miatt a preventív egészségvédelmet, a megfelelő pihenőidőt és a célzott pszichológiai támogatást a kiképzéstől a hosszú távú rehabilitációig be kell építeni a napi működésbe. 

A londoni találkozó egyik fontos célja volt, hogy folytatódjon a nemzetközi szakmai együttműködés a kongresszust követően is. Ennek érdekében nyolc szakmai gyakorlóközösséget (Communities of Practice) hoztak létre az UL Kutatóintézet (Underwriters Laboratories Research Institute) szakmai támogatásával, amelyek a világkongresszusok közötti időszakban is lehetőséget biztosítanak a résztvevő országok számára a kutatási eredmények, szakmai tapasztalatok és jó gyakorlatok folyamatos megosztására.

Szeptember 9-én a résztvevő delegációk – köztük a magyar képviselet is – ünnepélyesen újból aláírták a még 2024. május 8-án, Washingtonban elfogadott World Fire Congress (első  Tűzoltó Világkongresszus) Alapító Elvekről szóló Nyilatkozatát, (Statement of Founding Principles) amellyel megerősítették elkötelezettségüket a nemzetközi együttműködés, valamint a tűzoltási és veszélyhelyzet-kezelés szakterületén a tudás- és tapasztalatok megosztása mellett. 

A rendezvény végén az Egyesült Királyság hivatalosan is átadta a stafétát az Egyesült Arab Emírségeknek, amely 2028-ban ad majd otthont a harmadik Tűzoltó Világkongresszusnak. 

Ahogyan a tűz és a hétköznapi életünket veszélyeztető mindennapi kockázatok sem ismerik az országhatárokat, úgy az ezekre adott megelőzési, veszélyhelyzet-kezelési, oktatási, felkészülési tevékenység sem. A magyar katasztrófavédelem a jövőben még szorosabb együttműködést fog a külföldi társszervekkel folytatni, hogy a hazai kihívásokra a leggyorsabb és legoptimálisabb megoldást fejlessze ki.