Három hónap alatt 2604 lakástűz, 37 halott és 175 sérült

A tűzoltók az égő épületekből 132 embert mentettek ki. Átlagosan 43 perc kellett ahhoz, hogy megfékezzék a lángokat. A leghosszabb beavatkozás hat órán át tartott, a lakástüzek huszonhét százalékát viszont öt percen belül megfékezték az egységek. Az első negyedévben keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 1900 órára volt szükség, az égő épületekhez 5182 tűzoltójármű vonult. Az épületekben összesen 39 ezer 200 négyzetméternyi terület égett le.

A legtöbb lakástűz nyílt láng használatára, valamilyen elektromos vagy fűtési hibára, illetve főzésre vagy dohányzásra volt visszavezethető. A lángok leggyakrabban kéményben, konyhában, hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban csaptak fel.

A tűz pontos keletkezési helyét, idejét és okát 98 esetben kellett tűzvizsgálati eljárás keretében feltárni, 44 helyen szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz. 125 épület oltásakor gázpalackok nehezítették a munkálatokat. 

A lakástüzek megelőzése érdekében éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, emellett évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket is. Ha régi házban élünk, rendszeres időközönként érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot. Tanácsos a konyhába, hálóba, nappaliba füstérzékelőt elhelyezni. Olyan lakásban, házban, ahol füstérzékelő működött, senki nem sérült meg, és mivel hamar észlelték a tüzet, a károk mértéke is csekély volt. 

Az első negyedévben 286-szor riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. 53 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, hét ember meghalt. Minden nyílt lánggal működő fűtő- és vízmelegítő eszköz használata során mérgező gáz fejlődhet. Tévhit, hogy csak a régi gázkazánok meghibásodása miatt keletkezhet szén-monoxid. Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás.

Fotó: Szőke Péter BM OKF