Page 24 - OKF Online Magazin

22
Beválásvizsgálat
iDőszERŰ kéRDésEk
A prognosztizálható feladatokra történô felkészülés és a tervszerû
Fotók: FKI Videócsoport, BAZ MKIvégrehajtás eredményességének elemzése
A katasztrófavédelmi műveletek
összetett elemzési rendszerén be­ döntéshozók számára visszajelzést a
lül jelentős szerepe van a komp­
lex veszélyhelyzeti prognózisoknak, a
havi kirendeltségi műveleti terveknek,
valamint azok beválásvizsgálatainak.
A katasztrófavédelmi szervezet ne­
gyedéves időszakra készített prog­
nózisának célja a hidrológiai és me­
teorológiai előrejelzések, valamint az
elmúlt évek tapasztalatai és műveleti
adatai alapján a várható feladatokra
történő előzetes felkészülés, és a fel­
adatok végrehajtásához szükséges
feltételek biztosítása, összességében
a megelőző és mentő katasztrófavé­
delmi tevékenység hatékonyságának
növelése. A havi kirendeltségi mű­
veleti tervek az igazgatóságok által
készített prognózisokban szereplő
információk, előrejelzések alapján a
helyi szintű végrehajtást igénylő fel­
adatokon túlmenően – az elmúlt évek
tapasztalatai alapján – a kirendeltségek teendő volt a megerősített szolgálat
illetékességi területén várható saját,
specifikus feladatokat is megjelenítik.
A beválásvizsgálatok a felsoroltak­
ban szereplő feladatok megvalósu­
lását, végrehajtásának eredményeit
elemzik és értékelik, illetve adnak a
ténylegesen végrehajtott műveletekről.
Az esztendő második negyedévére
vonatkozó prognózisban az időszakra
jellemző szélsőséges időjárási viszo­
nyokra és az azokkal összefüggő kár­
eseményekre történő felkészülés kapta
a főszerepet. Ennek részeként megtör­
tént a felkészülés egyfelől a hirtelen
lezúduló, nagy mennyiségű csapadék
miatt kialakuló villámárvizek, belvízi
jelenségek és váratlan elöntések esetén
végrehajtandó műveletekre, másfelől
a mezőgazdasági munkákkal kapcso­
latos szabadtéri tüzekre.
Jelentős szerepet kapott a beavatko­
zó állomány célzott elméleti és gya­
korlati felkészítése, a társszervek és
­hatóságok figyelmének felhívása, a
szükséges közös tervezési és felkészü­
lési feladatok végrehajtása. Kiemelt
megszervezésének gyakorlása, a meg­
előző hatósági tevékenység részeként
a korábban szabadtéri tűzzel érintett
kül­ és belterületek, valamint a villám­ nózisban valószínűsített értékeknek
árvízi és belvízi kockázati helyszínek
ellenőrzése, továbbá a szabadtéri ren­
dezvények tűzvédelmi előírásainak
betartatása.
Április­június között viszonylag
nyugodt, az időszaknak megfelelő,
enyhén változékony időjárás volt. A
májust leszámítva országos viszony­
latban kevés csapadék hullott, így a
folyókon az évszakra jellemző inga­
dozások mellett kiegyensúlyozott
vízállásokat mértek. A korábbi évek
tapasztalatai alapján országosan szá­
mítani lehetett heves esőzésekre és
árhullám kialakulására, mértékük
azonban nem volt olyan, hogy ami­
att árvízvédelmi készültséget kelljen
elrendelni.
A beavatkozások jellegét tekintve a
májusban Magyarország felett kiala­
kult mérsékelt övi ciklon hidegfront­
ja okozott csak nagyobb eltéréseket
a prognózistól, azonban ez nem je­
lentette az esetek olyan mértékű nö­
vekedését, mint amekkora a tavalyi
Yvette­ciklon miatt volt.
A műszaki mentések száma a prog­
megfelelt.
A viharkárral kapcsolatos beje­
lentések száma az előző év azonos
időszakához viszonyítva több mint
harminc százalékos csökkenést mu­
tatott. Fontos kiemelni, hogy a polgári
védelmi feladatok ellátásába bevont
önkéntes mentőcsoportok egyre na­
gyobb számban képesek a katasztró­
favédelmi műveletekben részt venni,
így történt ez a viharkárok felszámo­
lása során is.
A veszélyes áruk közúti szállítása
során öt alkalommal történt közleke­
dési baleset, illetve kétszer a gépjármű­
vek műszaki meghibásodása okozta
azokat, egy esetben egy ADR hatálya
alá tartozó gépjármű vontatmánya
égett teljes terjedelmében. A vasúti
veszélyesáru­szállítási események fő
oka a tartálykocsik nem megfelelő
műszaki állapotából eredő szivárgás