Page 19 - OKF Online Magazin
P. 19
17
Szabó-Bisztricz Anett – Fejér megye KATASZTRÓFAVÉDELEM 2015. július-augusztus
E gy kis beszélgetés után Szabó-Bisztricz Anettel máris ott tartok, hogy
elhivatottságból, lelkesedésből leckét adhatna nekem... A Fehérvári
Televízió riportere úgy 2005 táján egy nap arra ébredt, hogy a tűz
oltókról szeretne filmet forgatni. El is készült vele, közben olthatatlan
szerelembe esett a tűzoltói hivatással. Még útjára bocsátotta az “Őran
gyalok” című magazin műsort, majd a fehérvári tűzoltóságon találta
magát, munkavédelmi főelőadóként. “Azért vállaltam, hogy tényleg ide
tartozhassak”. Anettet azonnal be is iskolázták. Kizárólag a villamossá
gi területet utálta, de az ott tanultaknak azóta is hasznát veszi. “Nem is
vagyok csodabogár!”, tiltakozik, amikor azzal provokálom, hogy éjjel-
nappal szól az EDR-rádiója. “Mostanában éjszakára kikapcsolom,
bár a kislányom már megszokta. A férjem pedig így ismert meg”.
Mióta édesanya, azóta kevesebb helyszínre jut el, de a mentés
pillanata, a tűzoltók munkája, a remény és kétség határán dol
gozó kollégák erőfeszítése még mindig lenyűgözi. “Szeretek fo
tózni, megfogni a pillanatot”, mondja. Mostanában a tizennyolc
hónapos Zoé tologatja tűzoltóautó-kollekciójának darabjait, de
Anettnek a kortárs magyar irodalomból is van gyűjteménye, csak
kissé kevés a szabadideje. Ami marad, abból egy nyúl is része
sül. Korábban ketten voltak, de Bogyót éppen gyászolja. Őt egy
tűzoltótól kapta, először kölcsönbe, de megtartotta. Jelenleg egy
panellakó nyúl, egy kedves kislány és egy megértő férj társasá
gában teljesen kerek az élete.
S. Tóth Anikó – Jász-Nagykun-Szolnok megye
S . Tóth Anikó tizenhét évig forgatta a tollat újságíróként. Mikor 2012-ben
felkérték a katasztrófavédelem megyei szóvivőjének, rögtön tudta, hogy
ez az a feladat, amit mindig is szeretett volna csinálni. Ugyanakkor át
lépni a mikrofon másik oldalára merőben más kihívás volt, mint korábban.
Nagy alázattal és elkötelezettséggel vetette bele magát az új feladatba. Sokat ír
és sokat beszél, miközben folyamatos jókedvével színt visz a hétköznapokba.
Nagyon szereti a gyakorlatokat, ahol a kulisszák mögött a szakmai fogásokba
is belelát. Munkája nemcsak hivatás, hanem életforma. Hazaérkezve első dolga
a számítógép bekapcsolása, mert bármikor történhet olyan esemény, amely ha
laszthatatlan tájékoztatást követel. Elhivatottságát tükrözi, hogy a mobiltelefont
három év után az idén először adta ki a kezéből szabadsága alatt. Az állandó
készenléttel társa nehezebben azonosul, de
mindenben támogatja, ahogyan két lánya is
büszke, hogy nap mint nap a tűzoltók hősi
es helytállásáról tudósít. Párja révén gyak
ran csatlakozik hozzájuk három fiúgyerek is,
akik különösen izgalmasnak tartják, mikor
első kézből értesülnek a tűzoltók munkájáról.
Szívesen szorgoskodik a konyhában, ráadásul
az ablaka a laktanyára néz. Így még a pörkölt
kavargatása közben is a vonuló tűzoltóautókat figyeli, miközben a szolgálati rádión füleli
az eseményeket. Szabadidejében barkácsol és rímeket fabrikál. Fiókja gyerekeknek szóló
tűzoltóverseket rejteget, amelynek kiadása talán már nem is olyan távoli álom, és sokunk
könyvespolcának elengedhetetlen része lesz.