Page 20 - OKF Online Magazin

szóvivők Egymás szemében18

Kelemen-Madai Petra – Hajdú-Bihar megyebben a rohanó világban jó egy percre megállni, gondolkodni. Én is így tettem, egy percre

megálltam, gondolkodtam, aztán egy kicsit kutakodtam. Nem kellett sokat keresgélnem

E a világhálón a Kelemen-Madai Petra nevet, hiszen azt beütve oldalakon át özönlöttek a

cikkek. Petra még néhány éve profi kézilabdázóként élte a mindennapjait. Már tizenkét évesen
Fehérgyarmat megyei I-es felnőtt csapatában játszott, és annak ellenére, hogy több nagy klub
bombázta ajánlataival, mindig hű maradt Debrecenhez. A pekingi olimpiára készült, amikor
kiderült – baba érkezik a családba. A sportkarriert feláldozva szép csendben visszavonult és
élte a kismamák boldog napjait. Aztán jött a fordulat, a kétdiplomás anyuka munkát kere­
sett és így lett szóvivő a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. Civilként
megszenvedte a tűzoltósdi nyakatekert dolgait, de hamar belerázódott, és igazi küzdőként –
belevetve magát a média vi­
lágába – tájékoztat a megyé­
ben történt eseményekről.
Mindehhez sok segítséget kapott a kollégáitól, és nem
csak azt, hiszen magánéletében is a tűzoltóság hozta
el a Nagy Ő-t. Hétvégén gyöngysor, hétköznap egyen­
ruha, este anyuka, de készenlétben a nap minden per­
cében. „Ugyanúgy a hazámat szolgálom, mint amikor
a magyar nőikézilabda-válogatottban léptem pályára,
csak most mezt váltottam.” – mondja. Megfogó egyé­
niség, a beszélgetés során Petra hangjából mérhetetlen
boldogság, és öröm áradt, amely áthatolt az éteren is.
Nem véletlenül: most már biztos, hogy jövő év elején új
taggal bővül a család, nem csak diplomából lesz kettő…

Csámpai Attila – Pest megye

M ajd’ tizenhét évet vonult – 1996-tól négy évig a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság
gépkocsivezetőjeként, majd 2000-től ugyanitt a videószolgálat tagjaként teljesített
szolgálatot, így Csámpai Attila tű. törzszászlósnak, a Pest Megyei Katasztrófa­
védelmi Igazgatóság szóvivőjének nem volt új a szóvivői feladat, melyet tavaly január
óta lát el. „Eddig a kamera másik oldalán álltam és úgy próbáltam bemutatni a társaim
mindennapjait az embereknek, most pedig én lettem az „áldozat”. Bár nagyon hiányzik
a vonulás, szóvivőnek lenni is óriási kihívás, minden percét élvezem. Azt szoktam mon­
dani, hogy a szolgálati telefon a második feleségem, hiszen még az ágyba is magammal
viszem – mosolyog. – Soha nincs megállás,
mindig a maximumon kell teljesíteni, de
úgy érzem, az elmúlt évek tapasztalatai
sokat segítenek a mindennapokban. Emel­
lett a fejlődés igénye is mindig bennem volt, folyamatosan képezni
szeretném magam a jövőben is.” Természetesen a „szóvivői hivatás
szépségei” Attilát sem kerülték el a bő másfél év alatt: időnként maga
is meglepődik „saját” szavain, így például a „hidegvágóval kiszabadí­
tott sérültek”-en… A rengeteg munka mellett azért megpróbál minél
több időt tölteni a szeretteivel, bár ez néha bizony lehetetlen külde­
tésnek bizonyul, hiszen a kitartóan csörgő telefon olykor-olykor még
egy családi nyaralást, vagy balatoni fürdőzést is meghiúsíthat. A Pest
megyeiek szóvivőjének első házasságából két kamasz gyermeke van,
mostani párja kicsivel több mint egy éve egy kislánnyal ajándékozta
meg. Azóta hűséges alattvalója a pici hercegnőnek…