Page 5 - katved-november
P. 5
3
szoboszlói táborhelyig. Az első napon a hunorosok felépítették a tábort, katasztrófavédelmi
felállították a helyszíni műveleti és koordinációs központot (OSOCC), és oktatást is végző
megérkezett a román és a bulgár csapat is. egyetemet kép-
A terepgyakorlat október tizenhetedikén reggel hat órakor kezdő- viseltek.
dött, és másfél nap múlva, szombaton este hatkor ért véget. Ez idő alatt Az orszá-
folyamatosan, így éjszaka is dolgoztak a HUNOR alegységei, valamint gos kataszt-
a külföldi csapatok természetesen a megfelelő váltásokkal. Romániát rófavédelmi
Arad megye tűz- és polgári védelmi teamje, Bulgáriát pedig a bulgári- főigazgató a
ai Vidin tűzvédelmi és mentőcsapata képviselte. A két külföldi egység gyakorlat har-
a SEERISK projekt keretében érkezett „Hunóriába”, a céljuk az volt, madik napján KATASZTRÓFAVÉDELEM 2014. november
hogy elsajátítsák a kutatás-mentés legjobb gyakorlatát. A projektpart- látogatott el a
nerek megfigyelői Bulgáriából, Romániából, Bosznia-Hercegovinából műveleti területre,
és Szerbiából érkeztek. Átfogó ismertetést kaptak el a HUNOR men- a mentőcsapat táborá-
tőszervezetről, a csapat eddigi hazai és külföldi bevetéseiről, illetve ban a HUNOR parancsno-
arról, melyik kárhely- ka, Jackovics Péter tű. ezredes
színen milyen hely- tájékoztatta dr. Bakondi György tű. altábornagyot egyebek mellett az
zettel szembesülnek OSOCC működéséről, feladatairól, arról, hogy hány kárhelyen és mi-
az újonc hunorosok, lyen helyzeteket oldanak meg a csapat tagjai.
és hol milyen feladat A gyakorlat utolsó, munkával töltött napján dr. Tóth Ferenc tű. dandártá-
vár rájuk. bornok, gyakorlatvezető irányításával gyorsértékelést tartottak a szervezők.
A gyakorlat vala- Per-Anders Berthlin, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivata-
mennyi kárhelyszínén lának képviselője, a HUNOR mentőszervezet mentora emlékeztetett arra,
olyan helyzetet terem- hogy két éve, az ENSZ INSARAG minősítéskor a BM Országos Katasztró-
tettek a szervezők, favédelmi Főigazgatóság vállalást tett, hogy két év alatt megháromszorozza
amely közvetve vagy nehéz kategóriájú városi kutató-mentő csapatának létszámát. A folyamat a
közvetlenül a szél- végéhez közeledik, mondta a svéd szakember, de természetesen mindig van
sőséges időjáráshoz még hová fejlődni. A gyakorlat az újoncoknak a rendszerbe állásra, a régiek-
volt köthető: akadt nek pedig az ismétlésre, begyakorlásra adott alkalmat. Per-Anders Berthlin
szél döntötte fa, vihar több területet is lát, ahol akad még tennivaló. Ilyen például a felderítés: az eljá-
miatt kisiklott, veszé- rások ismerete terén kell még javítania a magyar csapatnak, el kell sajátítani
lyes anyagot szállító a képességet, hogy tudják, egyes kárhelyekről a felderítés után mennyi és
vonat, a sok eső miat- milyen információt kell adni a vezetésnek, sőt, már arra is gondolni kell, hogy
ti földcsuszamlás, be- a megfogalmazott elvárások alapján hogyan állítsák majd össze a felderítés-
szakadt út és felborult re induló csapatot. A kutatótevékenység kapcsán a mentor arra mutatott rá,
iskolabusz, megsérült hogy a csapat bármit megtehet, vagyis műszeres, kutyás vagy kézi, fizikális
gázfogadó-állomás- keresést is alkalmazhat. E három módszernek ki kell egészítenie egymást,
ból kiszabaduló gáz- nem elkülönülten léteznek. Az ENSZ szakértője beszélt arról is, hogy azt
felhő, átszakadt gát,
áradó víz, átázás miatt kidőlt, maga alá autót gyűrő tűzfal, háznak
ütköző, azt megrongáló gyorsvasút, villámcsapás miatti tűz, orkán tép-
te szállodai terasz, betemetett mélygarázs, pláza beomlott föld alatti
szintje. A gyakorlatot szituációs játékok is tarkították, hol egy követe-
lőző polgármesterrel, hol egy összezavarodott tűzoltóparancsnokkal,
hol pedig egy elégedetlen kórházigazgatóval kellett megbirkózniuk az
OSOCC-ban dolgozóknak.
Hajdúszoboszlón ott voltak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ön-
kéntes katasztrófavédelmi szolgálatában résztvevő hallgatói is, ők
például az árvízi helyszínen különféle védműveket – nyúlgátat, bordás
megtámasztást, jászolgátat, ellennyomó medencét építettek. Emellett
több megye polgári védelmi főfelügyelője irányításával szereztek is-
mereteket a katasztrófavédelem, a védelmi igazgatás rendszeréről,
résztvevőiről, feladatairól, a helyszíni műveleti és koordinációs központ
működéséről, a térinformatikai alkalmazásokról, az egyes kárhelyszí-
neken pedig a mentés különböző fogásait figyelhették meg.
A gyakorlaton a HUNOR-on kívül nemcsak a két külföldi csapat és az
egyetemisták dolgoztak, a feladatok elvégzéséből kivette részét a Magyar figyelte meg nemcsak nálunk, hanem Európában máshol is, hogy a saját
Vöröskereszt központi rendeltetésű mentőszervezete is. Az önkéntesek- biztonságukra nem fordítanak kellő figyelmet a csapatok. Természetesen
ből álló team tagjai nem ismeretlenek a hivatásos katasztrófavédelem szá- a szükséges alá- és megtámasztásokat, dúcolásokat megcsinálják, de
mára, hiszen egy-egy jól ismert mentőszervezetben is dolgoznak, ugyan- az apró részletekre nem mindig fordítanak kellő figyelmet. Mint mondta,
akkor négy megyében a megyei vöröskeresztes alapszervezet tagjai. éppen ez, az apróságokra való odafigyelés lehet a fejlődés egyik iránya,
A gyakorlatot megtekintették az Európai Önkéntes Polgári Védel- például többet kellene együtt dolgozni statikusokkal, elsajátítani tőlük az
mi Szervezetek Fóruma negyedik ülésének résztvevői. A szakem- ismereteket. Per-Anders Berthlin az erősségek között említette a szerepjá-
berek tizenegy országot, valamint egy-egy román, horvát és szerb, tékosokat, akik sokat segítettek a megfelelő hangulat előidézésében, ezen