Page 23 - magazin-julius-augusztus

21

kozásra. Úgynevezett mentőkámzsát visznek
magukkal a tűzoltók, amely alkalmas a gégemet-
szésen átesettek mentésére is oxigénhiányos
környezetben. A mentőkámzsához tartozik egy
másfél méter hosszú tömlő, amelyet a tűzoltó a
hátán lévő hordkerethez csatlakoztat, így juttat
oxigént a mentőkámzsába. A kámzsa alsó részét
a nyak méretének megfelelően meghúzzák, így a
bajba jutottat ki tudják kísérni a szabad levegőre,
vagy egy másik tűzszakaszba. A mentőkámzsa
annyiban különbözik a normál mentőálarctól, KaTaSZTróFaVÉDELEM 2014. július-augusztus
hogy folyamatos az oxigénellátása, míg a men-
tőálarcba csak levegővétel alkalmával jut be az
oxigén. Ezeknek az egyéni légzésvédő eszkö-
zöknek a használatára csak ritkán van szükség,
ezért nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy
minden tűzoltó készségszinten tudja alkalmaz-
ni őket. A gyakorlatban résztvevők egy újabb
tapasztalatra tettek szert: a mentendő emberek
ilyen típusú mentőálarcot használni, mert a be- tűz során. Már a segélyhívást fogadó művelet- komfortérzetét nagymértékben javítja, ha a men-
avatkozás következtében szájuk és az orruk irányítónak rá kell kérdeznie, hogy van-e esetleg tőkámzsa légzőszelepét a műtéti beavatkozás
nincs összeköttetésben a tüdejükkel, magyarán ilyen műtéten átesett ember a mentendők között. helyétől eltolják.
egyiken keresztül sem tudják beszívni a levegőt, A kapott jelzés alapján a tűzoltásvezető vonulás
ezért ők speciális fi gyelmet igényelnek egy-egy közben felkészíti az állományt a sajátos beavat- Kép és szöveg: Kasza Anett tű. főhadnagy

Több évtized a „frontvonalban”

Romanek Róbert nyugalmazott tûzoltó alezredes 1975-ben, a munka ünnepén lépett hivatásos szolgálatba, harminc
év után, a felsõ korhatárt betöltve ment nyugdíjba. Több, a szakma szempontjából történeti jelentõségûnek számító
tûz oltását irányította. Kárhelyparancsnok volt a Budapest Sportcsarnokban keletkezett lángok megfékezésekor, a hét
halálos áldozatot követelõ Jós utcai robbanásnál, a Zsirai
utcai tragikus paneltûznél, de ott volt a Kondorosi úti tex-
tilgyárban keletkezett tûznél is. Elsõként ment a lángok
közé és utolsók között hagyta el az adott helyszínt. Otthon
csak Romanek Robi szeret lenni. Hatvanötödik születés-
napján Varga Ferenc tûzoltó dandártábornok, a Fõvárosi
Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója köszöntötte.
Ez alkalommal beszélgettünk az alezredessel.

int azt mondja, amikor 26 évesen felszerelt a huszonkettedik
kerületi tűzoltó-parancsnokságra, 24-24 órás váltásos rend-
Mben dolgoztak, ekkor már nős és egy gyermek édesapja volt,
középiskolai érettségivel rendelkezett. Az előzményekről is beszél:
minden nap reggel, pont a váltás idején ment el a budafoki tűzoltóság
szertárkapui előtt. Ekkor még egy állami vállalatnál, irodában dolgo-
zott. A munkába járás üdítő pillanata volt, amikor a tűzoltóság előtt
haladt el, nézte, ahogy a szürke ruhás tűzoltók fegyelmezett rendben
a laktanya előtt átadják a szolgálatot. Ebben a feszességben volt egy-
fajta könnyedség, gyakran harsány kacajt hallott az ember – emlékezik
vissza. A tűzoltók bátorságot, tettrekészséget, magabiztosságot su-
gároztak. „Egyszer csak döntöttem és jelentkeztem tűzoltónak. A le-
gendás 420-as Csepel gépjárműfecskendőre kerültem, nyolcan ültünk
a szeren. A mai napig a legjobban a Csepeleket szeretem. Terepjáró
képességük legendás volt, alacsony építésük miatt a szakfelszerelé-
seket kényelmesen el lehetett érni az autókon, ugyanakkor tágasak
voltak, szivattyúik pedig minden körülmények között dolgoztak.” Há-
rom gépjárműfecskendő állt a szertárban, naponta három-négy tűz-
esethez is vonult egy szer. A kárhelyszínről az egyik beosztott tűzoltó