Page 20 - magazin-julius-augusztus

18

riporT hamumező szélén heverő vízsugarakat. Összesen hét volt.
Egyik ház sem sérült meg, csak a gaz égett le néhány
telken. Igaz, volt olyan ház, ahol csupán néhány
méteren múlt, hogy bekövetkezzen a baj …
Visszafelé, úton a laktanyába, EDR rádión
keresztül riasztottak minket a VIII. kerületi
laktanyában dolgozó műveletirányítók.
A XI. kerületbe kellett mennünk, ahol a
Fehérvári úti vasúti felüljárón elfüstölt az egyik
teherszerelvény mozdonya. Fél négy körül
értünk ki a helyszínre. Ritka élmény volt tűzoltó
ruhában felmászni a mozdonyba, de „csak” az
akkumulátorok csatlakozói füstöltek. A vonatot
végül bevontatták a ferencvárosi állomásra.
Harminc fok körül volt, én pedig bevetési
kabátban és nadrágban, csizmában, kesztyűben
és sisakban álltam a tűző napon. Szinte megfő az
ember ilyenkor, és még csak nem is volt tűz a közelben...
A KMSZ parancsnoka nem vette át a helyszínen az irányítást,
újabb riasztást nem kaptunk, így „hazafelé” menet megálltunk az
Andrássy úton. Ekkor már jó pár napja leégett a Kodály köröndi épület
tetőszerkezete és felső szintje, de még mindig tucatjával emelték a Megnéztük, mi is láttuk a füstöt az udvarról, ezért a tűzoltók betörték
magasba a fényképezőgépeket az utcán mászkáló katasztrófaturisták. az ajtót és bementünk. Egy terrárium
Jó háromnegyed órát időztünk a körbekerített épületnél, amit a trafója gyulladt ki, semmi egyéb.
nap huszonnégy órájában négy tűzoltó állandó felügyelet mellett őrzött. A helyszínt átvette a
Bementem a többiekkel a romok közé. Az épület belső udvarán mindent rendőrség, a mentők
ezerféle fa-, vas-, üveg- és betontörmelék borított, méteres lezuhant b e v o nu lt ak ,
kőtömbök és hosszú gerendák hevertek mindenütt. Siralmas látvány én pedig
volt, egy teljes emelet maradványai.
Fél hét körül jutottunk a zuglói tűzoltóság épületéhez egy
szúrópróbaszerű ellenőrzést végezni. A parancsnok „összriasztást”
rendelt el a laktanyában, ami alatt azt ellenőrizte, hogy a riasztástól
számítva mennyi idő alatt érnek ki a szerek az épületből. Bőven százhúsz
másodperc alatt teljesített mindegyik jármű.
Háromnegyed nyolc körül járt. Körülbelül négy és fél órán át
izzadtam a tűzoltóruhában, amikor mindenki más strandpapucsban
sétálgatott az utcán. Ideje volt beállnom a zuhany alá. Nyitottam a
csapot, kiélveztem a jéghideg zuhany minden cseppjét. És akkor:
„Figyelem, riasztás! Figyelem, riasztás! Tűzesethez. KMSZ!” – szólt
hozzám az égből. Százhúsz másodpercem volt teljesen felöltözni és
az autónkhoz érni, rutin nélkül, a zuhany alól. Eme emlékezetes két
percem apró részleteit a vizuális típusú olvasókra bízom...
Egy VIII. kerületi lakóépülethez riasztottak minket, ahol a
harmadik emelet egyik erkélyéről füstöt láttak szivárogni a lakók.

k iél v e z t e m
odalent, hogy a villogó
kék lámpák láttán sorra
jöttek oda hozzám a kíváncsiskodó
emberek. Kedvesen elmeséltem nekik a
dolgot, ami után már távolról sem voltak olyan kíváncsiak.
Vacsora után jutottam el odáig, hogy benézhettem a
műveletirányítókhoz, ahova a 105-ös segélyhívó szám is befut, és