Page 28 - magazin-julius-augusztus

26

porTrÉ Az élet a komfortzónán kívül kezdõdik

tödik alkalommal rendezték meg Nagy- kiabálása mellett belekezdeni a szinte le-
atádon az X-men vasemberek versenyét, hetetlenbe. Márpedig a hajdúsági fi úk ezt
Öa végsőkig elszántakat gyönyörű időjárás csinálták, és nem is első alkalommal. Pin-
és nehéz terep várta június huszonegyedikén. A tér Tamás alezredes másodszor vetette
jeles eseményen Hajdú-Bihar megyéből hárman bele magát a kilométerekkel és leginkább
is pályára léptek: a két nagyágyú, Pintér Tamás tű. az önmagával folytatott legnehezebb Fotó: Pintér Tamás, Keller Elek- Hajdú-Bihar MKI
alezredes, igazgatóhelyettes és a püspökladányi küzdelembe, amelyet – mint elmesélte
Keller Elek tű. főtörzszászlós mellett az idén Bod-
nár Csaba tű. hadnagy is megmérette magát. A
feladat „nagyon egyszerű” volt: 3800 métert kellett
megtenni úszva,184 kilométert biciklizve, 42 kilo-
métert pedig futva…
Mindez kimondva is sok, nemhogy hosszú- – az idén leginkább a makacssága miatt sikerült
hosszú és sokszor keserves hónapokon át ké- megnyernie. – Ezen a versenyen mindenki annyit
szülni, majd odaállni a rajthoz és a család buzdító tud kivenni a perselyből, amennyit a hétköznapok

A mikrofon másik oldalán –

tûzoltók az újságíró szemével

Egy szóvivô alapvetô feladata, hogy törekedjen a sajtó érdeklõdésének teljes kielégítésére, a pontos, és minden kér-
désre választ adó tájékoztatásra. Ez nem sikerülhet, ha nem tudja beleképzelni magát az újságíró, riporter helyzetébe.
Éppen ezért fontos megismerni, milyen munka folyik a mikrofon másik oldalán, hogyan látják a tûzoltókat, a katasztró-
favédelem munkatársait az újságírók szakmai szemmel és persze magánemberként. Kérdéseimre Gergó Judit, a Magyar
Rádió Vas megyei tudósítója válaszolt.

ergó Judit tulajdonképpen a szerencse folytán került kapcso-
latba a média világával. Pedagógusként dolgozott, amikor a
Gszombathelyi napilapban felfi gyelt a Magyar Televízió regionális
stúdiója hirdetésére, amelyben szerkesztőket kerestek. Judit elment a
felvételi beszélgetésre, ami ennél több volt: egy fi ktív híradós anyagot
is el kellett készíteni. Utóbb kiderült, ez jól sikerült, hiszen egy mere-
dek ugrással az újságírói pályára került. A szakma alapjait a regionális
televíziónál, a gyakorlatban tanulta meg. Szükség volt persze az elmé-
leti alapokra is, de a kommunikációt, azt, hogy miként kell kérdezni, a
helyszíni tudósítások hosszú során sajátította el.
Magyar-ének szakos tanárként diplomázott, másoddiplomáját
nemzetközi tanulmányok szakon szerezte meg. Sok mindent tanult
a politikától a világgazdaságtanig, ez a tudás újságíróként működve
mind-mind nagyon hasznosnak bizonyult. A televízió mellett dolgozott
internetes portáloknál, napilap tudósítójaként, minden műfajt kipróbált,
mielőtt 2000-ben a Magyar Rádióhoz került, ahol 2004-től főállásban
rádiós tudósítóként tevékenykedik. A legkülönbözőbb témákkal fog-
lalkozik: a napi közéleti hírek mellett kulturális anyagokat, portrékat,
és veszélyhelyzeti tudósításokat is készít. „Ettől izgalmas, ettől érde-
kes valójában” – fogalmazott. Mint mondja, a rádiós tudósításban, a
régivágású riporteri feladatokban találta meg önmagát. A hosszabb,
sok megszólalós, színes hanganyagok, szocioriportok készítése,
emberek, élethelyzetek, rendkívüli helyzetek bemutatása áll hozzá a
legközelebb.
Arra a kérdésre is sikerült választ kapni, hogy miként fonódik össze a
munkája a tűzoltósággal. Szavaiból kiderül, az újságírásnak van egy olyan
vonulata, amikor a történéseket, baleseteket, tűzeseteket, robbanásokat
mutatja be a média, ezek mellett persze arra is fel kell hívni az emberek