Page 14 - magazin-február

12 úgynevezett Lagrange-típusú modellek alkot-

IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK ják, amelyek az egyes szennyezőanyag-cso-

magok trajektóriáit (légpályáit) számítják.
A különböző terjedési modellek beszerzé-
se és alkalmazása mellett fontos a hazai kuta-
tási potenciál erősítése, az alkalmazott model-
lekben rejlő bizonytalanság feltárása, az ún.
ensemble terjedési becslési technika megho-
nosítása. Ennek lényege, hogy számos egy-
idejű futtatást végzünk különböző modellek,
illetve különböző kezdeti feltételek alkalmazá-
sával. Nemcsak arra keressük a választ, hogy
mi történik majd, hanem arra is, hogy azt mi-
lyen biztonsággal jelezhetjük előre, például
milyen lesz egy tűzesetnél a várható szennye-
zőanyag-felhő.
Példaként bemutatjuk az amerikai NOAA
1. ábra. A WRF-modell által szolgáltatott és két ENERCON V70 szélgenerátor gondoláján, 115 m ma- (National Oceanic and Atmospheric Adminis-
gasságban mért szélsebesség-értékek az Emma viharciklon átvonulása során 2008. március 1–3. tration, a hazai meteorológiai szolgálat megfe-
(Vízszintes tengelyen az idő, függőleges tengelyen a szélsebesség.)
lelője) által kifejlesztett ALOHA-t (Areal
Locations of Hazardous Atmospheres), egy
Gauss-típusú terjedési modellt, amely közvet-
len veszélyhelyzetek kezelésére készült, ezért
egyszerű felülettel, és rendkívül rövid futási
idővel rendelkezik. Mivel az időjárás állapotjel-
zőiben bekövetkező változást a szoftver nem
tudja kezelni, a modellezett idő legfeljebb egy
óra, a forrástól számított távolság maximum
10 km lehet, ami megfelelő egy veszélyes tűz-
esetnél a füstfáklya-terjedés modellezésére, a
kritikus szennyezettségi körzetek gyors becs-
lésére. Előnye, hogy gyakorlatilag azonnali
eredményt szolgáltat.
Nézzünk egy tűzesethez tartozó szimulá-
ciót! 2011. augusztus 17-én este Veszprém
külterületén, a Videoton Ipari Parkban kigyul-
ladt egy fröccsöntő üzem (3. és 4. ábra). A
levegőbe nagy mennyiségű korom és szén-
monoxid került, amely kb. ezer méteres ma-
3. ábra. A veszprémi Videoton ipari parkban 2011. augusztus 17-én keletkezett tűz füstfelhője gasságban terült szét. Az Országos Meteoro-
– Siófokról nézve (Fényképezte: Horváth Ákos, OMSZ, Siófoki Viharjelző Obszervatórium)
lógiai Szolgálat a csóva terjedéséről és a bal-
eset idején fennálló meteorológiai körülmé-
közel reális időjárási és szennyezőanyag-ter- amelyek jól illeszthetők az általános áramlási nyekről jelentést készített. Az ott szereplő, il-
jedési forgatókönyvek alapján veszélyhelyze- modellekhez és alkalmasak a kémiai folyama- letve a veszprémi meteorológiai állomáson
teket szimulálni. tok leírására is (reakció-kinetika, ülepedési mért adatok segítségével végeztük el a szá-
folyamatok, stb.). A harmadik csoportot az mításokat (5. ábra).
Terjedésimodell-számítások

A skálafüggő terjedési modellek – a baleseti
kibocsátások leírásától a szennyezőanyag-
felhő követéséig, az esettanulmányoktól, a
terepi „in situ” futtatásokig, vagy a hatásterü-
let klimatológiai szempontú elemzéséig – fon-
tos szerepet töltenek be a katasztrófavéde-
lemben. További lényeges feladat a szennye-
zőanyag-források és a veszélyes üzemek
kockázatbecslése is. A szennyezőanyag-ter-
jedés leírásában a tér- és időbeli felbontástól
függően más és más szemléletmódot alkal-
mazó modellek használatosak. A Gauss-típu-
sú modellek a terjedő szennyezőanyag-fáklya
szélesedését a stabilitás és a kibocsátástól
eltelt idő függvényében becslik, Gauss-elosz-
lás feltételezésével. A második csoportba a
rácspontokra vonatkozó koncentrációadatokat 2
előrejelző Euler-típusú modellek tartoznak, 4. ábra. A veszprémi ipari park 500 m -es üzemcsarnokában műgyanta származékok égtek