Page 22 - magazin-február

Portré

nék. Inkább a meglátni és megszeretni típus
vagyok. Tudják a kollégák, hogy szeretek min-
den anyagot, a fát, a fémet, a szarut, a bőrt is.
Így, amit találnak és feleslegessé vált számukra,
azt elhozzák nekem. Ez például egy fűnyíró
pengéjéből készült – mutat egy tőrt. Aztán kap-
tam egy szürkemarhaszarvat, kifőztem, kipolí-
roztam, csináltam neki egy tartót. A sógorom a
lakodalmán egész éjjel ebből ivott, az oldalára
volt csatolva és nem lötyögött ki belőle a szomj-
oltó – meséli nevetve. – Eleinte kutyapórázokat,
nyakláncokat fonogattam. Mindig vonzottak a
filmekben látott különböző kellékek. Aztán
készítettem egy kisebb tőrt, a végcél viszont egy
viking kard.
A kislányának is faragott egy nyakláncot.
Saját magának pedig egy övre fűzhető cigaretta-
tartót egy „ezeréves” csizmából. Először kibö-
ködte a bőrt, majd saját kezűleg megvarrta.

l Sok félkész dolog van még. Ez egy ehhez
hasonló késnek lesz a markolata – veszi kézbe
egy másik művét József. – Ezt a pajzsot sem
fejeztem még be, mutat egy másikra. Ez is min-
denféle hulladékokból van. Leköszörültem,
megégettem, megedzettem, hogy úgy nézzen ki,
mintha használt lenne. A közepéből például
azelőtt a kutya evett. Merthogy a lábosából van.
Lapos volt az alja, kikovácsoltam, hogy dombo-
rú legyen. Ezek a darabok itt nadrágszíjból van-
nak. A fogantyúja alá zsinórt tekertem, majd
bőrt tettem rá, és újra áttekertem. A jelek rajta
külön-külön jelentéssel bírnak, van, amelyik a
család védelmét szimbolizálja.

l Ez lesz a családotok szimbóluma, címere?

l Inkább lámpa lesz belőle. A falra erősítem
döntve, mögé pedig hangulatvilágítást szerelek.
Bár nyolc kiló, úgyhogy lehet, hogy nehéz lesz.
De akkor lesz belőle dohányzóasztal.

l Mi az eredeti végzettséged?

l Semmi olyan, aminek köze lenne a barkácso-
láshoz. Az internet csodája ez, sok minden más
mellett erre is lehet használni. Onnan lesem el

20 KATASZTRÓFAVÉDELEM