Page 19 - OKF Online Magazin

17

Terepi kutatásai során több feltárást is meg- KATASZTRÓFAVÉDELEM 2015. június
vizsgált a Tisza recens hordalékkúpján, azzal
Fotók: Schober Andor-RSOE, Páros György a céllal, hogy megállapítsa az ÉK-Kárpátok fő
folyója és mellékfolyói ártéri feltöltődésének
ütemét. A kutatások eredményei a folyók ár-
terein jelentős intenzitású hordaléklerakódást
és folyamatos mederváltozást igazolnak.

A százötven évvel ezelőtt bekövetkezett fo-
lyamszabályzás előtt a szakember által csak
„a legmagyarabb folyóként” emlegetett Tisza
(mivel a Kárpát-medencéből ered és ott is tor-
kollik bele a Dunába) árterének teljes területén
elosztva rakta le hordalékát. Az antropogén
környezeti változások okán azonban a folyó
a töltések közé szorult, a hordaléklerakás kö-
vetkeztében az ártér feliszapolódott, amely-
nek mértéke az elmúlt másfél évszázad alatt
Szolnoknál például elérte a másfél-két mé-
tert. E geomorfológiai változás az egyre ma-
gasabb vízállások kialakulását eredményezi.
A magasabbnál magasabb vízállás egyértel-
mű árvízveszélyhez vezet, ami Magyarország
megkerülhetetlen katasztrófavédelmi kérdése.

Beszélgetésünk során Radvánszky Bertalan
rámutatott: az árvizek kialakulásának egyik
legfőbb oka és háttere a folyamatosan emelke-
dő vízállás, ami a korlátok közé szorított ár-
terek szüntelen töltődésének következménye.
A szakember szerint a Tisza 157 ezer négyzet-
kilométeres vízgyűjtő területén a folyamatos
vízszint-emelkedés az évek során egyre ége-
tőbb problémává válik. Az árvízi katasztrófák
elleni védekezésnél a megelőzésen van a fő
hangsúly. A folyó menti gátak koronaszintjé-
nek emelése hosszú távon zsákutca lehet, az
árvizek kérdésének fenntartható megoldása
a folyók védett ártereinek visszaadásában és
újraaktivizálásában rejlik.

Radvánszky Bertalan elhatározta, hogy
a földtudományi doktorit követően elvégzi
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi
igazgatási szakát, hogy átfogó képet kapjon a
védelemigazgatás lehetőségeiről. Vallja, hogy
ha megismeri a katasztrófavédelem szerveze-
tének működési mechanizmusát és gondolko-
dásmódját, a jövőben sokkal hatékonyabban
állíthatja geomorfológiai és földrajztudományi
ismereteit a társadalom szolgálatába. A fiatal
tudós tervei szerint 2016 nyarán diplomázik a
Nemzeti Közszolgálat Egyetemen, amely után
katasztrófavédelmi megelőzési stratégiákon
dolgozó szakemberként szeretné erősítené a
szervezet munkáját.

Pirisi Zsolt