Page 16 - katved-december

14

PORTRÉ Annyian térjünk vissza a laktanyába,

ahányunkat riasztották…

Tompos Gábor tûzoltó fôhadnagy gyerekként kereskedônek készült, majd rendôr szeretett volna lenni, érettségi
után mégis inkább nekivágott a nagyvilágnak… Mindezt úgy, hogy tûzoltó nagyapja történetei csengtek a fülé-
ben folyamatosan, és sokszor jutottak eszébe a hôsies tettekért járó jutalmak. Hazatért…

● 2007-ben jelentkeztem tűzoltónak, ez a fotó egy bad kihagyni a „létrán”. Így láthatja át az ember egy rencsétlenül járt környékbeliek és a megmaradt
évvel később készült egy helyismereti gyakorlaton szervezet működését… Szerettem vonulni, volt értékeik mentésekor viszont nagyon jó volt látni
– mesél a fekete-fehér képről. – Ebben az évben részem négyes kiemelt erdőtűz oltásában, illetve azt a példaértékű összefogást. Rendőrök, men­
lettem hivatásos. Sok szép pillanatot éltem át ezzel a másik emlékezetes beavatkozásunk egy szállo­ tők, a különböző civil szervezetek, mind együtt,
a csapattal. S itt tapasztaltam meg először, milyen dában keletkezett tűz volt. Az hármas kiemelt volt. egy emberként tettük a dolgunkat.
egy igazi csapat tagjának
lenni. Mindig is szerettem
a társaságot, de a tűzoltói
társadalom az egy olyan
egységes közeg, amely
mindig és mindenhol
egymásért dolgozik. Ösz­
szeköt bennünket a hiva­
tásunk, a munkánk iránti
szeretet, az elhivatottság.
Mert a tűzoltói pálya
szerintem azon kevés
szakmák egyike, amit a
többség azért választ,
mert hivatásának tekinti
mások megmentését.
Sosem hagyjuk hátra egy
bajtársunkat sem, amennyien kimentünk egy eset­ Ott a jelenlegi igazgatónkkal, Wéber Antal tűzoltó ● A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat
hez, annyian is térünk vissza. ezredessel együtt dolgoztunk a lángok elfojtásán. akkor egy újabb „lépcsőfokot” jelentett?
● A bajtársiasságról gondolom nagyapádtól is Ez egy magas épület volt, több szerrel vonultunk, ● Bizony. Amikor hallottam róla, úgy éreztem ezt
ódákat hallottál? sőt több magasból mentő is dolgozott éjszaka a nekem találták ki. Felajánlották ugyan a polgári
● Sokat mesélt nekünk gyerekkorunkban a munká­ hóesésben. A tetőt meg kellett bontani, hogy el védelmi felügyelői beosztást Marcaliban, Dávid
járól. Csodálattal néztük mindig az egyenruháit, az lehessen oltani a tüzet, ez több órát vett igénybe. Tamás tűzoltó őrnagy, marcali tűzoltóparancsnok
emléktárgyait, a kitüntetéseit. Ő is beosztott tűzoltó­ ● Devecserben is jártál… pedig a helyettesének szeretett volna kinevelni,
ként kezdte, majd szolgá­
latparancsnok lett, aztán
egy baleset keresztülhúz­
ta a számításait. Amputál­
ták az egyik lábát, ezután
gazdasági szakterületre
helyezték. De mindig azt
mondta, hogy a tűzoltó
szívből teszi, amit tesz. És
elcsépelten hangzik, de
valóban jó érzés segíteni
másokon.
● Miben változtál tűzol­
tóként?
● Vannak céljaim, a
ranglétrát szeretném vé-
gig járni. Jó „tanáraim” Fotó: Marcali HTP
voltak. Lengyel László
szolgálatparancsnok
és Greffer József tűzol­
tó alezredes, akkori tűzoltóparancsnok jó példa ● A vörösiszap-katasztrófa helyszínén segíte­ de a kihívás akkor a műveleti szolgálat volt szá­
volt számomra. Mindketten beosztott tűzoltóként ni egy újabb fontos állomása volt a pályámnak. momra, ez a beosztás jobban vonzott. A megyé­
kezdték, majd számos beosztásban helytálltak. Több turnusban voltunk, mi a második körben. ben minden nagyobb műveletnél ott lehettem,
Mindig azt mondták, hogyha érdekel ez a pálya, A vörösre „festett” épületekből kihoztuk, ami még s közben a Nemzetvédelmi Egyetemre jártam.
akkor képezni kell magam, de egy fokot sem sza­ menthető volt. Szörnyű volt maga az eset, a sze­ A következő fok, hogy tiszt lettem.