Page 30 - magazin-julius-augusztus
P. 30

28

      porTrÉ  A céhektôl a hivatásosokig, avagy

          a veszprémi tûzoltás története




           A Katasztrófavédelem címû magazin archív példányait lapozgatva arra a felismerésre jutottam, hogy portré mindeddig
           csak emberekrôl jelent meg, épületekrôl sosem. Kereken egy esztendeje töltöm be a szóvivôi pozíciót Veszprém megyé-
           ben, és az igazgatóság épületérôl eddig csupán annyit tudtam, hogy mûemlék épület, de a Hogya György által írt „A
           veszprémi tûzoltóság története” címû könyv és némi kutatómunka eredményeként sok érdekességre derült fény. Bátran
           kijelenthetô, hogy a veszprémi tûzoltóság múltja sokkal színesebb, mint azt az egyszerû fehér mûemléképület sugallná.







































              z  elmúlt  évszázadok  során  Veszprém   torony, régi nevén a Vigyázó Torony számított,   ha pedig valahol tüzet vagy füstöt észleltek,
              városában többször is pusztított tűz, a   amely már a XV. században is állt, de tűzvédel-  trombitaszóval riasztaniuk kellett a tűzoltói fel-
          Alegérdekesebb talán az 1653-as volt. A   mi összefüggésben csupán az 1810-es években   adatokat ellátókat.
          várban ütötték fel a fejüket a lángok, amelye-  említik először egy tanácsi jegyzőkönyvben. Ez   A  céhek  megszűnését  követően,  1875-
          ket vízhiány miatt több ezer vödör borral ol-  alapján „a tüzi veszedelem esetére a város ál-  ben Veszprém akkori polgármestere, Dunszt
          tottak el. A később megalakult céhek feladata   tal nagy költséggel készített két fecskendőknek   Ferenc terjesztette elő nézetét, amely szerint
          lett  a  városfalak  egyes  szakaszainak  védel-  semmi  alkalmatos  hely  nem  lévén…  ezeknek   a  városban  tűzoltóegylet  kialakítására  van
          me, és egyben a tűzoltás is.       itt a Vár oldalában az Arany Oroszlány Patika   szükség. A Veszprémi Önkéntes Tűzoltó Egy-
             1795-ben adták ki Weszprém város statútu-  Hát  és  Nepomuk  Sz.  János  képe  között  egy   let alakuló ülését 1875. július 18-án tartották
          mát, amely főként a város tisztaságáról szólt, de   olly  alkalmatos  Kamorát  tsináltasson,  mellybe   meg. A tűzoltást az önkéntesek végezték, a
          helyet kapott benne a tűzoltás rendje is: ebben   télen által is fecskendők vizzel tele, megfagyás   fi gyelőszolgálatot pedig továbbra is a tűzőrök
          a tüzet nézőket is kötelezték arra, hogy vödrök-  félelme nélkül ellehessenek s a történhető ve-  adták a Tűztoronyban.
          kel segítsék a lángok megfékezését. Az említett   szedelem  esetében  használtathassanak…mi-  Gyökeres  változást  jelentett  az  1887
          statútum egyik pontja a tűzvédelem érdekében   vel az ott fenn álló Vigyázó Torony régiség és   szeptemberében,  a  Temetőhegyen  pusztító
          megtiltotta, hogy a piacra parazsat vigyenek ki,   ezen  Esztendőben  gyakorta  volt  földindulások   tűz, amely során több száz épület károsodott
          vagy ott akár pipára gyújtsanak. A céhek tenni-  által  megrepedezvén  az  alatta  lakókat  életve-  meg  vagy  égett  le  teljesen.  A  tűzeset  után
          valóit az 1789-ben „Weszprém városának a tűzi   szedelmével fenyegetné azt a város ezen okból   dr. Óváry Ferenc, az önkéntes tűzoltóegylet
          veszedelem eránt való rendelkezései” címmel   széllyel bonthathattya.”  főparancsnoka  memorandumot  készített,
          kiadott  utasításban  rögzítették.  Minden  céhre   Később azonban  a  Vigyázó  Tornyot  nem   amelyben  feltárta  a  tűzoltósággal  kapcso-
          róttak kötelezettségeket, például azonnal rea-  bontották  le,  hanem  Tumler  Henrik  tervei   latos  hiányosságokat,  amelyek  megoldását
          gálniuk kellett a tüzek megfékezésére felszólító   alapján felújították. A magasabbra emelt tűz-  egy  köteles  tűzoltóság  létrehozásában  és
          dobszó és a harangok hangjára.     toronyban 1818-ban kezdtek szolgálatot adni   egy új laktanya építésében látta.
            A XVIII. század végén a tűzvédelem szem-  a tűzőrök. Feladatuk az volt, hogy az egész   1909-ben újabb tűz pusztított a várban.
          pontjából  a  legfontosabb  építménynek  a  Tűz-  várost  folyamatosan  fi gyelemmel  kísérjék,   Kéménytűznek  indult,  azonban  a  viharos
   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35