Page 24 - magazin-május

22 Meglehet, hogy ebben a sportágban is

A jöVŐ TISZTjE világbajnokok leszünk...

lábtoll mint sport-
lános iskolában is érdekelt a rendvédelem, mivel a különböző iskolai
ág, a legtöbb Nemzeti Közszolgálati Egyetem katasztrófavédelmi szakán. „Már álta-
Aolvasónak bizo- rendezvényeken sokszor tartottak bemutatót munkájukról a rendőrök és
nyára nem sokat mond. a tűzoltók. Végül a gimnáziumban döntöttem el, hogy a katasztrófavéde-
Pedig több évezredes, lem kötelékében szeretnék dolgozni” – meséli Bálint, aki a középiskola
ősi játékról van szó, igaz, után még elvégzett egy kereskedelmi ügyintézői tanfolyamot, ezután je-
Európába és hazánkba lentkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Leginkább az iparbizton-
csak a kilencvenes évek ság szakterülete érdekli, diplomamunkáját is ebből írja, „A létfontosságú
elején jutott el a híre. A energetikai infrastruktúra alkalmazás szabályozása a villamosenergia
lábtollat Magyarorszá- létesítményeinél” címmel. A diploma után szíve szerint a Zala Megyei Ka-
gon ma már több százan tasztrófavédelmi Igazgatóság vagy a nagykanizsai kirendeltség hatósági
játsszák versenyszerű- osztályán helyezkedne el, de mivel az iparbiztonság mellett a tűzoltóság
en, köztük a Nemzeti és a polgári védelem is kifejezetten érdekli, bárhol is kap majd lehetősé-
Közszolgálati Egyetem get a katasztrófavédelem tizenkétezer fős szervezetében, az adott mun-
harmadéves hallgatója, kakörben biztosan otthon érzi majd magát.
Arany Bálint is, akinek
egyik célja, hogy számos országos és Európa-bajnoki megmérettetés Pirisi Zsolt
után egy világversenyen is képviselje hazánkat. Fotó: Schober Andor RSOE
Bálint már egészen fiatalon, az általános iskolában megismer-
kedett a lábtollal, a nagykanizsai iskola ugyanis azon kevés intéz-
mények közé tartozik, ahol a sportág egyik hazai fellegváraként
a kezdetektől oktatják a fiataloknak a játékot. Bálint, aki éppen
májusi lapszámunk megjelenésekor ünnepli huszonharmadik
születésnapját, immáron tíz éve űzi a Magyarországon új-
szerű sportot. A lábtoll számára csupán hobbi, ám diákként
és felnőttként is országos bajnok lett, a magyar válogatott
tagjaként pedig 2008-ban és 2010-ben is Európa-bajnoki
aranyérmet akasztottak a nyakába.
De mi is valójában a lábtoll? A játékot időszámítá-
sunk előtt mintegy ezer évvel találták ki Kínában. Fa-,
cink- vagy ólomlemezbe tyúktollakat erősítettek, az így
kapott eszközt pedig minél tovább kellett a játékosoknak
a levegőben tartaniuk, szigorúan lábbal, dekázva vagy
adogatva, anélkül, hogy az leesne a földre. A játékot a
kilencvenes évek elején hozta be az öreg kontinensre
Peter von Rüden német mérnök, aki távol-keleti uta-
zásai során találkozott a lábtollal. Magyarországon
1993 márciusa óta tanítják a sportágat, 1996 óta pe-
dig minden évben megrendezik a Hungarian Open
nevű nemzetközi versenyt. A háromfős csapatok egy
tizenkétszer hat méter alapterületű pályán játszanak
egymás ellen, a pályát 160 centiméter magasságban
egy háló osztja két térfélre. A játék majdhogynem a
tollaslabda lábbal játszott változata, hiszen a cél az,
hogy a csapatok a lábtollat – egymásnak passzolgatva
– átrúgják a háló fölött úgy, hogy az a sajátjukon ne,
csupán az ellenfél térfelén essen le. A lábtollat a ping-
ponghoz hasonló pontrendszerben játsszák, vagyis egy
mérkőzés huszonegy pontig tart, és minimum két ponttal
kell nyerni. Egy szett két mérkőzésből áll, amelyeket, ha az
eredmény döntetlen, egy harmadik játszma, a döntő követ.
Bálint az elmúlt tíz esztendőben egyre jobban megszerette a játékot,
az élvonalba tartozó hazai csapatoknak hála pedig mindig tud tovább
és tovább fejlődni. Egészen addig szeretné játszani, amíg ki nem jut
a magyar válogatottal egy világbajnokságra. A sport mellett azonban
tanulmányain van a legfőbb hangsúly, hiszen idén államvizsgázik a