Page 13 - magazin-március

11

riságát és hatását veszik alapul. A térképek Dr. Sáfrány Géza, az Országos Sugárbio- járványügyi katasztrófák mindig is voltak, és
az elmúlt 30 év (szél esetében tíz év) adatai lógiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet bármennyire is nem akarja az emberiség elfo-
alapján készültek, és ezeket felhasználva öt főigazgatója a radiológiai veszélyforrások em- gadni, ilyen fenyegetés ezentúl is lesz. Járvány-
évre előre lehet reprezentatív előrejelzéseket berre, illetve környezetre gyakorolt hatásait vá- ügyi katasztrófáról akkor kell beszélni, amikor 2012. március
felvázolni. Könnyebb az egyes időjárási je- zolta fel, utóbbit a csernobili atomreaktor 1986- súlyos hatású, rengeteg embert érintő helyzet
lenségekre külön-külön kidolgozni ilyeneket, os balesetét alapul véve. Mint mondta, ilyenek alakul ki. Extrém példája ennek a középko-
a komplex jelenségek esetében már sokkal nemcsak nukleáris létesítményekben, hanem ri pestisjárvány, amelynek során húszmillió
nehezebb – mondta a szakember. Nehezítő egyéb ipari üzemekben is bekövetkezhetnek, de ember halt meg, Grönland például teljesen el-
körülmény az is, hogy az országban ösz- számolni kell civil balesetek, vagy terrorista akci- néptelenedett. Nem árt tudni, figyelmeztetett a
szesen száz mérőállomás van, így viszony- ók nyomán kialakuló helyzetekkel is. A szakem- szakember, hogy ez a betegség ma is létezik,
lag nagy területekről csak észlelés alapján ber részletesen ismertette az egészségre ártal- Kirgizisztánban, Afganisztánban, vagy éppen
lehet információkat gyűjteni. Ezután Fodor matlan, a kis, illet-ve nagy sugárterhelést jelentő a Sziklás-hegységben bizonyos időközönként
Zoltán az elmúlt száz év extrém időjárási mértékeket, illetve azok hatásait. Hogy melyek felüti fejét a kórokozó. Szintén világjárvány volt KATASZTRÓFAVÉDELEM
jelenségeire vonatkozó példákat sorolt fel, ezek, azt valamilyen szinten a katasztrófavéde- az 1918-as spanyolnátha, amelynek egyes
elmondta egyebek mellett, hogy a Dunántúli lemben dolgozóknak is ismerniük kell, hiszen becslések szerint akár százmillió áldozata is le-
középhegységben mértek már 140-150 km/h a sugársérültek tüneteiből következtetni lehet hetett. Pandémiás helyzetnek értékelték sokan
sebességű szelet, ugyanitt az ’50-es években arra, milyen dózisban kerülhetett szennyező a 2009-est is, miközben hatását tekintve nem
volt nagyobb egy szokásos szezonális járvány-
nál – hívta fel egy fontos szempontra a figyelmet
Faludi Gábor. Ugyanakkor azzal is tisztában kell
lenni, hogy járványok időről időre kialakulhat-
nak, hiszen jelennek meg új betegségek, illetve
újonnan felbukkannak régiek. A globalizált világ-
ban ráadásul ezek sokkal könnyebben terjed-
nek, nő a fejlődő világban az alacsony színvo-
nalú megapoliszok száma, de ront a helyzeten
a klímaváltozás is. Összességében 11 faktorral
számol a szakma, amikor valamilyen szintű –
nemzeti, kontinentális, globális – kockázatbecs-
lés készül. Végezetül Faludi Gábor arra hívta fel
a figyelmet, hogy járványügyi szempontból nem
lehet a települések kockázatbecslését elvégez-
ni, túl sok tényező függvénye az, hogy mikor, hol
és milyen járvány alakul ki.
Az értekezlet plenáris része Dr. Hoffmann
Imre tű. vezérőrnagy, főigazgató-helyettes zár-
szavával ért véget. Kijelentette, az előadások
egyik fontos mondanivalója a települések beso-
rolása, a folyamat bemutatása volt. Emlékezte-
tett arra, hogy az utolsó tematikus értekezlet óta
eltelt egy hónapban kemény munka folyt, zajlott
a szabályozók kiadása, megtörtént a személyi
állománytábla átalakítása, és nem álltak meg
a felkészítések sem. A folyamat részeként a
közeljövőben várható a megyei, kirendeltségi
hatósági osztályvezetők, a hivatásos tűzoltópa-
rancsnokok felkészítése. A főigazgató-helyettes
beszélt arról is, hogy a küszöb alatti, illetve a
katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére
kötelezett üzemek beazonosítása, valamint a
települések besorolásának felülvizsgálata je-
lentős feladat. A tábornok bejelentette, folyik
egy nap alatt 260 milliméternyi csapadékot, anyag a környezetbe. Sáfrány Géza a környe- annak előkészítése, hogy a veszélyes ipari üze-
az Alföldön pedig nem is olyan régen, 2007- zeti hatásokról szólva arra hívta fel a figyelmet, mekkel kapcsolatos elsőfokú iparbiztonsági
ben több olyan nap is volt, amikor a hőmérők hogy a sugárzást okozó balesetek a legerőseb- hatósági jogkört a megyei igazgatóságokhoz
nyáron 40 Celsius fok fölötti értékeket mutat- ben éppen az emlősöket veszélyeztetik, rövid és lehessen telepíteni. A hatósági tevékenységgel
tak. A legnagyobb hideget, -30 Celsius fok hosszú távon egyaránt. kapcsolatban hangsúlyozta, élni kell a kataszt-
alatti hőmérsékletet is itt mérték. A fenti mód- Dr. Faludi Gábor, az ÁNTSZ Országos rófavédelem supervisori hatósági jogköre adta
szert alkalmazták tavaly is, amikor az OKF Tisztiorvosi Hivatala Gyorsreagálási Főosz- lehetőségekkel, ugyanakkor alapkövetelmény
irányítása mellett elkészült az ország kocká- tályának vezetője a humán járványok koc- az egységes joggyakorlat.
zatértékelése – mondta el Fodor Zoltán. kázat-elemzéséről értekezett. Mint mondta,
Újhegyi-Galántai