Page 12 - magazin-március

10

A kockázatokat hatás és valószínűség sze- a pincékéhez, nincsenek használható fejtési máromban volt. A szakember elmondta, évente
KRÓNIKA nyakat, amelyek valószínűsége és hatása is ala- kimondottan időzített bombának nevezte, mert közül átlagosan 5-15 érezhető, a többit gyakor-
térképek. Oszvald Tamás a feltöltött területeket
körülbelül 80-100 rengés következik be, ezek
rint négy kategóriára lehet osztani, az alacso-
latilag észre sem vesszük. A statisztikából kilóg
csony, elfogadjuk. Közepes kockázatból kétféle
itt sincs semmiféle adatbázis, nem tudni, mit és
létezik, az egyik csoportnál a valószínűség ala-
tani veszélyforrások közül nem maradtak ki az
csony, viszont a hatás magas, ezeket meg kell hogyan csináltak az érintett területeken. A föld- a tavalyi esztendő, amikor több mint 400 eset
történt. Mónus Péter kijelentette, a megfigyelé-
osztani. A másik fajtánál a valószínűség magas egyéb emberi tevékenység által kiváltottak sem. sek alapján Magyarországon 6,5-ös magnitúdó-
és a hatás alacsony, ezeket ellenőrzés alá kell A főosztályvezető-helyettes elmondta, a földtant júnál nagyobb földrengésre nem kell számítani.
vonni. A magas valószínűségű és magas ha- jogszabály nem határozza meg szakhatóság- A földrengés-veszélyeztetettséggel kapcsolat-
tású, értelemszerűen magasnak nevezett koc- ként, ezért fordulhatnak elő olyan hajmeresztő ban a kutató hangsúlyozta: tudomásul kell ven-
kázatokat csökkenteni és ellenőrizni kell. Tóth esetek, amikor omlásveszélyes, vagy feltöltött ni, hogy a földrengések nem jelezhetőek előre,
Ferenc a főfelügyelőknek és a kirendeltség-ve- területre adnak ki települések építési engedélyt, ugyanakkor a veszélyeztetettség kiszámítható.
zetőknek beszélt az árvízi, a belvízi, a rendkívüli és évek múlva bizony leomlanak, vagy jelentő- Itt különbséget tett földrengés-veszélyeztetett-
időjárási, a földtani jelenségekkel kapcsolatos, a sen károsodnak az oda felhúzott épületek. ség és földrengéskockázat között. Előbbit szeiz-
radiológiai veszélyforrásokkal összefüggő, illet- Magyarország földrengés-veszélyeztetett- mológiai, utóbbit biztosítási, katasztrófavédelmi
ve a humán járványoknál végzett kockázatelem- ségéről, a földrengések kockázatelemzéséről kategóriának nevezte. Mint mondta, a szeizmo-
zések szempontjairól. Ezek alapján kerülnek be és értékelési módszereiről Mónus Péter, a lógia a földrengés-veszélyeztetettséget tudja
az egyes települések a megfelelő osztályokba.
Az első besorolási eljárás már folyamat-
ban van, a polgármestereknek április 16-ig kell
saját településüket besorolni, az erről szóló
dokumentumot továbbküldeni. Az önkormány-
zati vezetők által benyújtott javaslatot a megyei,
fővárosi védelmi bizottság elnöke április 30-ig
felülvizsgálja, majd jóváhagyásra felterjeszti a
belügyminiszternek, aki a besorolási javaslatot
jóváhagyja.
A földtani veszélyforrások témáját
Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és
Földtani Hivatal Földtani és Adattári Főosztá-
lyának helyettes vezetője járta körül. Példák-
kal gazdagon tűzdelt előadásában először is
megkülönböztette a belső és a külső erők által
indított földtani mozgásokat, majd részletesen
szólt azokról, amelyeket külső erők, a Nap,
a szél, az időjárás, a csapadék, és legfőkép-
pen az ember okoz. A szakember elmondta,
Magyarországon közel minden harmadik he-
lyen, 935 településen kell számolni valamilyen
földtani veszélyforrással. Ilyen veszély lehet
az omlás, a földcsuszamlás, a rétegcsúszás,
a sárfolyás, a regionális süllyedés, illetve emel-
kedés, a vízszintváltozás. Utóbbira példaként
Debrecent említette, a város a vízkitermelés
miatt süllyedt meg, Pécs Szabolcs városrésze
pedig a bányászat megszűnése miatt lett vízjár-
ta terület. Földtani veszélyforrásnak számít még
a gázfeláramlás, ami idehaza ritka, de nem pél-
dátlan, Mátraderecskén okozott már riadalmat.
Veszélyforrásként számolni kell természetesen
a barlangokkal is, elég csak a budai várhegy-
re gondolni, amelynek már 10-20 centiméteres
szétcsúszása van. A veszélyforrások közé tarto- Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati kiszámolni történelmi rengések, földtani ismere-
zik még a természetes anomalikus háttérsugár- és Földtudományi Kutatóközpontja Geodéziai tek, valamint jelenkori mérések eredményeinek
zás, a rézsűhámlás, rézsűcsúszás, külön gondot és Geofizikai Intézetének munkatársa beszélt felhasználásával.
okoznak az alápincézett települések. Ezekről a a konferencia résztvevőinek. Hazánk földren- Fodor Zoltán, az Országos Meteorológiai
pincékről ugyanis nincsenek adatbázisok, csak gés-aktivitását mérsékeltnek, eloszlás tekinte- Szolgálat Repülésmeteorológiai és Veszélyjelző
a kollektív emlékezetre lehet hagyatkozni, ám ez tében szabályszerűséget nélkülözőnek nevez- Osztályának vezetője az időjárási jelenségek
nem megbízható forrás. Az alábányászás is ha- te. Felidézte, hogy az első ismert rengés 456 kockázatbecslésének kérdéskörébe avatta be
sonló problémákat vet fel, 239 település közigaz- szeptemberében következett be, a legnagyobb a képzésen megjelenteket. Mint mondta, az
gatási területét érinti a kérdés, a gond hasonló pedig 1763 nyarán, 6,3-as magnitúdóval, Ko- elemzések során az egyes jelenségek gyako-