Page 23 - magazin-június

21

2017. június

Száz évvel ezelőtt volt

a nagy gyöngyösi tűzvész
1917. május 21-e a legtöbb embernek nem mond
semmit, azonban a gyöngyösieknek a várostörténet
egyik legszomorúbb eseménye kötődik hozzá:
hatalmas tűzvész pusztított ezen a napon a telepü-
lésen. A gyöngyösi kórház mosókonyhájának KATASZTRÓFAVÉDELEM
kéményéből kipattanó szikra meggyújtotta az épü-
let kátránypapírral bevont tetejét. Aznap szélvihar
tombolt, a tűz könnyen terjedt, lángtengerré vál-
toztatva az egész várost.
1917 májusában igen száraz és viharos időjárás
volt a településen. Május 21-én délután öt órakor a
vészharang hangja törte meg a város csendjét: egy
pusztító tűztenger érkezését jelezte. A lakosok
azonnal menekülni kezdtek, a rohanó tömegből
csak azt lehetett hallani, hogy „Tűz van, tűz van!”.
A kórház a város legsűrűbben beépített részén állt,
ahol apró nád- vagy zsindelytetős házak zsúfolód-
tak össze. A szűk zsellérközökön a tűz gyorsan ter-
jedt egyik házról a másikra.
Nem kellett sokat várni a tűzoltók bevetésére. A
helyi tűzoltók munkáját az egri, a hatvani, a jászá-
rokszállási és a környékbeli tűzoltók, valamint a
hatos huszárok, a Ferenc-rendi szerzetesek és a gim-
náziumi diákcsapat segítették. Az egységek a város
több pontján is oltottak, munkájukat nagyban nehe-
zítette, hogy a vizet csak nagyon körülményesen
lehetett szállítani. Tekintettel arra, hogy a város a szá-
razság miatt amúgy is vízhiányban szenvedett, a tűz- Fotók: Vachott Sándor Városi Könyvtár, Mátra Múzeum, Szent Bertalan templom
oltó testület az úgynevezett Kapitány-vizeshordó
rendszert szervezte, vagyis minden háznál éjjel-nap-
pal a tűzoltóság rendelkezésére kellett állnia egy víz-
zel töltött, másfél hektós hordónak. (Török Kálmán:
Gyöngyös 1909) Ez az intézkedés nem jelentett kielé-
gítő megoldást a vízhiányra. A hagyomány szerint a
tűzoltók borral, valamint a közeli Vámosgyörkről
odaszállított vízzel próbálták megfékezni a lángokat.
Az állomásról lajtoskocsikkal vitték a vizet az égő
épületekhez. Ekkorra már számos ház lángokban
állt, a Nagytemplom tornyai sem bírták a hatalmas
tűzterhelést, egytől egyig leomlottak. Leégett a zsidó
templom és a református paplak is. A gyöngyösi tűz-
vész hírét a gomolygó hatalmas füstfelhő vitte a kör-
nyező településekre, amely több tíz kilométeres léseket. Nyolcezren maradtak hajlék nélkül, ami a
távolságból is látszott. lakosság negyven százaléka volt, a keletkezett kár
A tragédiát követő napon már csak izzó épület- megközelítette a 21,5 millió koronát. Habár sok
maradványokat lehetett látni. A családok mindent épületet felemésztett a tűz, azért a tűzoltóknak
elvesztettek, csak annyi ruhájuk maradt, ami a tűz sikerült megmenteniük a városházát, a postaépüle-
kitörésekor rajtuk volt. tet, a plébánia egy részét, a kaszinót, a polgári
A tűzben 559 ház és 1400 melléképület égett le, leányiskolát és még néhány házat. A tragédiának
11 ember meghalt és 110-en szenvedtek égési sérü- azért nem volt több áldozata, mert a tűz kitörése-