Page 8 - katved-október

6 diák, három csoportra osztva, szakmai gya­ település állományát a DigiTerra Explorer

A terepi adatfelvételt követően az adott
időszerű kérdések fel harmincnégy település tűzcsapállományát. Desktop 6 nevű szoftver alkalmazásával je­
korlat keretében, a helyszíneket járva mérte
lenítették meg. A számítógépes feldolgozás
Kontrollállományként a DÖMI tűzcsapokra vo­
során az adattábla egy külön mezőjében
natkozó adatai szolgáltak, azokat egészítették
megjegyzésekkel látták el az egyes pontokat,
ki, illetve módosították a bejárás során.
ezzel is megkönnyítve a terepi beazonosítást
(pl. árok, növényzet rálóg, altalaj tűzcsap be­
temetve). Ezen kívül fényképeket is rendeltek
minden egyes ponthoz (3. ábra), ez szintén a
tűzcsapok megtalálását segítheti, hiszen így
a pontos koordináták mellett a tűzcsap kör­ 4. ábra - Makó település 100 méteres övezeteinek
nyezete is támpontot ad. A fényképeken a ne­ „fehér foltjai”
hezen észrevehető tűzcsapokat megjelölték. mért tele pülések között elenyésző azon tele­
Az összeállított adatbázis a műveletirányí­ pülésrészek szá ma, ahol nincs ele gendő tűz­
tás támogatása mellett több célt is szolgál. csap. Ezeket a területeket az adatbázisban
1. ábra – Csongrád megye eddig felmért tele- külön jelölik, hogy a megyei
pülései műveletirányítók megalapo­
A tájékozódás könnyítéséhez szükséges zott döntést hozhassanak a
alaptérképként a Google Maps műholdké­ riasztott szerek számát és
peit használták egységes országos vetületi fajtáját (víz szállító) illetően.
rendszerbe transzformálva, illetve a Mobil A második felmérési sza­
Atlas Creator nevezetű szoftverrel előállított kaszt illetően már az a tény is
térképeket is bevetették. A terepi felmérés az beszédes, hogy Szegedet nem
egyetem három TRIMBLE JUNO SB, illetve számítva a másik harminchá­
a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igaz­ rom településen az eredetileg
gatóság TRIMBLE NOMAD típusú GPS-ével a rendszerben lévő nem egé­
történt, (2. ábra), az eszközökön Digiterra szen kilencszáz tűzcsap he­
Explorer és ArcPad 10.2 nevű szoftver futott. 3. ábra - A térinformatikai adatbázis működés közben – az adott lyett több mint ezerhatszázat
A Digiterra Explorer szoftvert a tanszék, az objektumra kattintva felugrik a műszaki adatokat és a fotót tartal - regisztráltak az egyetemisták.
mazó információs ablak
ArcPad 10.2-t az igazgatóság biztosította a
diákok számára. A Digiterra Explorer teljesen A szakemberek térinformatikai elemzést Összegzés
kompatibilis a megyei katasztrófavédelem­ végeztek a pontosított állományon, egyebek A Szegedi Tudományegyetem természetföld­
nél használt Quantum GIS 1.8. (LISBOA) és mellett behatárolták azokat a területeket, rajzi és geo infor matikai tanszék munkatársai és
ArcMap 9.3.1 szoftverekkel. Az eszköz terepi amelyek tűzcsapok szempontjából fehér fol­ hallgatói közreműködésével a Csongrád Megyei
pontossága a helyszíni körülményektől függő­ toknak számítanak. Ezek a helyek nem tel­ Katasztrófavédelmi Igazgatóság a megye har­
en 1-5 méter között változik. A digitális mellett jesítik az Országos Tűzvédelmi Szabályzat mincnégy (köztük Szeged) településének tűz­
analóg adatfelvétel (adatlapkitöltés) is zajlott, elvárását, vagyis nincs száz méteren belül csapállományát – terepi mérőeszközzel történő
így az információk egy esetleges meghibáso­ tűzcsap. Az elemzés lényege, hogy a Google bejárás során – pontos földrajzi koordinátákkal,
dás esetén is visszakereshetőek maradnak. Earth georeferált műholdképeire illesztett ál­ műszaki adatokkal és fotókkal látta el, ezeket
lományon három különböző övezetet (buffer) utána offline térinformatikai adatbázisba foglalta.
képeztek, 100-200-250 méteres távolsággal. A pontosított adatok alapján elvégzett elemzések
A műholdképes háttér alkalmazása a be­ eredményeit az offline rendszer tartalmazza. Az
építettség megjelenítésében játszik fontos adatbázist (oktatással egybekötve) ok tó ber vé­
szerepet. Az elemzés eredményeképpen a gén telepítetik a Csongrád megyei főügyeletre,
„tűzcsaphiányos” részek meghatározhatóvá illetve egy hordozható laptopra a katasztrófa­
váltak, viszont a százméteres övezeten belül védelmi műveleti szolgálat számára. Az adatál­
is előfordulhatnak olyan területek, ahol vala­ lomány segítségével a műveletirányítók pontos
milyen egyéb tényező akadályozza az oltást, információkkal tudják ellátni a be avatkozást ve­
hiszen ez a száz méter síkban értendő, nem zetőket (tűzcsap egyértelmű helye, fotók alapján
számol térbeli/szintbeli akadályokkal. A 100 a megközelíthetősége és használhatósága, cső­
2. ábra - TRIMBLE JUNO SD és NOMAD mű- méteres övezet az ideális állapotot mutatja (4. átmérője, állapota, stb.). A létrehozott adatbázis a
ködés közben ábra), de a 200 és 250 méteres övezeteken felmérésben résztvevő vízművek számára is el­
Az adatfelvétel során a hallgatók rögzítet­ kívül eső területekre kell fókuszálni, mert érhető lesz, naprakésszé pedig úgy teszik, hogy
ték a tűzcsapok pontos EOV koordinátáit, a ez az a távolság, amelynél a tömlőszerelés negyedévente pontosítják.
típus műszaki adatait (földfeletti, földalatti), a már komoly technikai nehézséget okozhat
jelölőtábla meglétét vagy hiányát, a tűzcsap (egy fecskendőn tizenhét, egyenként húsz­ Készítette: Huszár Tibor tű. ezredes, Dr. Kitka Ger­
átmérőjét, szerelékének állapotát, azt, hogy a méteres tömlő talál ható, ezekből összesen gely tű. hadnagy – Csongrád MKI Prof. Dr. Mezősi
csap észrevehető, egyértelműen felismerhe­ háromszáznegyven méternyi vezeték szerel­ Gábor, Dr. Szatmári József, van Leuwn B.,Tobak
tő-e, vagy növények takarják, milyen a meg­ hető, azonban ennél a távolságnál nincsenek Zalán, Kovács Ferenc.,Győri Anna,, Okner Adrienn,
közelíthetősége, oda lehet-e hozzá tűzoltó­ figyelembe véve a terepviszonyok, illetve Tóth Judit, Szűcs Beatrix, Zsom Gábor, Juhász Le­
szerrel állni, ezen kívül feljegyezték a pontos egyéb akadályok). A „fehér folt-elemzés” vente - Szegedi Tudományegyetem Természet­
címet és fotót készítettek a tűzcsapokról. eredménye egyértelműen mut atja, hogy a fel­ földrajzi és Geo informatikai Tanszék