Page 5 - magazin-január-február
P. 5
3
rendszerének mûködését nehezítõ átfedése- bázis jött létre az országban, telepítettük a
ket, hiányosságokat. Figyelemre méltó azon- RODOS nukleárisveszély-elhárítási döntés-
ban, hogy sem a különbözõ belsõ vagy külsõ elõkészítõ számítógépes rendszert. A ve-
elemzések, sem a mûködési tapasztalatok szélyhelyzeti felderítõ csoportok (VFCS) or-
nem tártak fel olyan tényeket vagy problé- szágos rendszerének kialakítása, felszerelé-
mákat, amelyek magának a rendszernek a sük fejlesztése biztosítja a veszélyes anya-
módosítását indokolták volna. Az OKF a ma- gok jelenlétében történõ beavatkozások hát-
ga intézményi szintjén törekedett a kataszt- tértámogatását. A Duna-Majna-Rajna és a
rófavédelmi szabályozás tökéletesítésére, felsõ-tiszai segélyhívó és információs rádió- KATASZTRÓFAVÉDELEM 2010. január-február
2003-ban korszerûsítési programcsomagot rendszerek, valamint a balatoni, velencei és
terjesztett elõ sok területre kiterjedõ, átfogó Tisza-tavi, a Fertõ-tavi viharjelzõ rendszerek
javaslatokkal, azonban kezdeményezéseink- telepítésével vizeinken javult a biztonság, az
nek csak töredéke valósult meg. elõjelzés és a mentés lehetõsége. Folyamat-
z Fõigazgató úr, az eltelt egy évtized alatt – ban van a veszélyes üzemek és térségek kö-
a jelzett gondok és akadályok mellett – szin- zelében élõ lakosság riasztó és tájékoztató
te szakadatlanul kellett szembenézni kisebb- eszközökkel való ellátása. A monitoring és
Az elmúlt évtized veszély-elhárítási fe- nagyobb veszélyhelyzetekkel, összehangol- elõrejelzõ rendszerek telepítése is jelzi: szer-
ladatainak megoldásában kiemelkedõ szere- tan elhárítani ár- és belvizeket, felszámolni vezetünknek és szakterületeinknek hagyo-
pet töltöttek be a megyei és a helyi védelmi szélsõséges idõjárás lokális következménye- mányosan jó kapcsolata van az állampolgá-
bizottságok, de tevékenységükben a honvé- it, ellátni kiterjedt, elhúzódó tûzesetek oltási, rokkal, a lakossággal. Ez egyrészt jogszabá-
delmi felkészülés összehangolása mellett mentési, lakosságvédelmi feladatait. Hogyan lyi feladatunk, másrészt tevékenységünk el-
még ma sem kapnak kellõ hangsúlyt a ka- vizsgázott a magyar katasztrófavédelem? sõsorban védelmi, humanitárius jellegû.
tasztrófák elleni védekezésre való felkészü- – A kialakított szabályozási és irányítási Jogszabály alapján végezzük a polgármeste-
lés feladatai. Ennek egyik gyökere a Kor- rendszer keretei között mindvégig hatékony rek, a tanulóifjúság, a szélesebb körû lakos-
mányzati Koordinációs Bizottság állandó és eredményes védekezést lehetett folytat- ság polgári védelmi felkészítését, tervezzük
szerveinek 2002. évi elválasztása a kataszt- ni. A jogszabályi változások biztos alapot ad- és szervezzük veszélyhelyzetben a lakosság
rófák elleni felkészülés és védekezés szak- tak a katasztrófavédelem rendszerének erõ- kitelepítését, befogadását, védõeszköz-ellá-
mai követelményeinek kialakításáért felelõs sítésére. Jelentõs fejlesztések mentek vég- tását.
szervezettõl. A szervezeti és fizikai elkülöní- be az állampolgárok biztonsága, a reagáló- Pozitívan változott a tûzvédelem helyze-
tés nem tett jót a szakmai érdekek egységes képesség és a szolgáltatás minõségének ja- te is. Több mint ezer tûzoltó felvételével
képviseletének. vítása területén. Hazánk EU-csatlakozásá- megvalósult a készenléti szolgálatban dolgo-
Az évtizedes mûködés, a gyakorlati ta- nak feltételeként idejében befejezõdött a zó tûzoltók heti munkaidejének az EU-
pasztalatok és a széleskörû vizsgálatok fel- SEVESO-II irányelv hazai bevezetése. A követelmény szerinti 48 órára csökkentése.
színre hozták a katasztrófák elleni védekezés Phare-program keretében 9 mûszaki mentõ- Új, a védett térség veszélyeztetettségével
Fotók: Páros György