Page 13 - magazin-július-augusztus

Molnár Krisztina tűzoltó főhadnagy
A SZABADTÉRI TŰZ OLTÁSA –

ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

Sokat és sokszor hallunk, olvasunk arról, hogy mennyire megterhelő a
tűzoltóknak egy-egy szabadtéri tűz eloltása. A most következő össze-

foglalóban részletesen kitérünk arra, hogy milyen nehézségekkel kell
szembenézniük az egységeknek egy-egy kiterjedt avar-, erdő- vagy
nádastűz esetén.

Szabadtéri tűzesetek az utóbbi pár
évben már nem csak nyáron történ-
nek. Szinte – időjárástól függően –
februártól novemberig folyamatosan
érkeznek a lakossági bejelentések. De
természetesen a nyári hőségben csap-
nak fel legtöbbször a lángok. Minél
melegebb van, minél hosszabban tart
a csapadékmentes időjárás, annál
többször. A legnagyobb hőségben
tombol a legtöbb tűz, ebben az idő-
szakban kell a legtöbbet oltani. A
hőség az első, ami rendkívül megter-
heli a tűzoltók szervezetét. Ha kint
35-40 Celsius-fok van (ami július
meleg, nehéz is. Sok esetben a nagy füst miatt
kizárólag légzőkészülékben dolgozhatnak a tűz-
oltók. Ha a palack, a ruha és a csizma súlyát
összeadjuk, körülbelül harminc kiló jön ki, ekko-
ra plusz súllyal kell számolni egy-egy oltásnál.
Ezek a munkálatok sok esetben órákig, súlyo-
sabb tűzesetnél napokig eltarthatnak. Már akár
kétórányi oltás is nagyon megterhelheti az
egészséges, erős szervezetet is. Csongrád-
Csanád megyében előfordult, hogy a huszon-
négy órás szolgálatból húszat szabadtéri tűznél
töltöttek a tűzoltók. A kisteleki tűznél, ahol a 42
fokos hőségben kellett dolgozni, több tűzoltó is
rosszullétre panaszkodott, pedig az állomány
végén, augusztus elején szinte állandósult), a minden tagja átlag feletti fizikummal rendelke-
védőruhában 70 fokos hőmérsékletet is mérhe- zik, ráadásul óriási gyakorlati tapasztalat van a
tünk. És a tűz ellen is védő ruházat nem csak hátuk mögött.

2022. JÚLIUS-AUGUSZTUS 11